Döntött a Kúria a devizahitelesek ügyében: néhányan mindent visszakapnak, a többség semmit

Július 14-én hétfőn nyilvánosságra hozták a Kúria jogegységi határozatát, ami meghatározza, hogyan kell a magyar jogrendszerben alkalmazni az Európai Unió Bíróságának április végi, devizahiteles ügyben meghozott döntését. A határozat értelmében csak bizonyos, speciális esetekben érvényesül a „mindent vissza”-elv, a devizahitelesek többségének nem változik a helyzete.

A magyar jogrendben a Kúria jogegységi határozatai minden bíróságra érvényesek, vagyis a devizahiteles ügyekben most zajló és esetlegesen később indított perekben a most nyilvánosságra hozott határozat értelmében hoznak majd ítéletet.

A Kúria határozata az árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezések tisztességtelen jellege miatt érvénytelenített szerződésekre vonatkozik. Ez a gyakorlatban azokat a devizahiteles szerződéseket érinti, amelyeknél a bank vagy lízinget nyújtó cég nem tájékoztatta megfelelően az adóst arról, hogy devizahitelt felvenni kockázatos.

A határozat szerint az ilyen, nem megfelelő tájékoztatás miatt érvénytelenített szerződéseknél „a szerződés érvényessé nyilvánításának nincs helye, kivéve, ha azt a fogyasztó – megfelelő tájékoztatás után – kéri.” Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy

ha az adós bizonyítani tudja, hogy őt nem tájékoztatták megfelelően az árfolyamkockázatról, akkor az a szerződés semmis, az adósnak pedig az eredetileg felvett összeg felett minden visszajár.

Miért van ennek jelentősége? Azért, mert a hasonló esetekben a bankok korábban többször azt kérték, hogy az árfolyamkockázat nélkül tegyék megint érvényessé a szerződéseket. Vagyis ha ki is derült, hogy nem tájékoztatták megfelelően az ügyfeleiket az árfolyamkockázatról, azt akarták elérni, hogy a szerződés az eredeti, tehát mondjuk 2008-as árfolyamon érvényben maradjon.

Na, erre mondta az Európai Unió Bírósága, majd most a magyar Kúria is azt, hogy nem kérhető, az ilyen szerződések pedig semmisek. Ez egy konkrét példán bemutatva azt jelenti, hogy:

• Józsi 2008-ban felvett 10 millió forintnyi devizahitelt;
• elszaladt a törlesztője, és azóta visszafizetett 25 millió forintot;
• de közben a bíróságon bizonyítani tudta, hogy nem kapott megfelelő tájékoztatást az árfolyamkockázatról;
• akkor Józsi visszakap 15 millió forintot, plusz az első bírósági felszólítás utáni késedelmi kamatot is.

Ez nagyszerű hír Józsinak, de a devizahitelesek többségének szempontjából van egy kis bökkenő: nem tudják bizonyítani, hogy nem tájékoztatták őket megfelelően az árfolyamkockázatról.

A devizahiteles szerződések megkötése mellett ugyanis az adósoknak általában alá kellett írnia egy árfolyamkockázati tájékoztatás nevű dokumentumot, amelyben szerepelt, hogy az árfolyam változása esetén a törlesztőrészletek összege is változhat.

A tájékoztatás hiányát a bíróságokon a legtöbbször akkor lehet bizonyítani, ha:

• a bank véletlenül nem íratta alá ezt a dokumentumot;
• vagy véletlenül elvesztették ezt a dokumentumot;
• vagy a tájékoztatónak nevezett dokumentum valójában nem tartalmazott megfelelő tájékoztatást.

Az elmúlt tíz évben előfordultak olyan esetek, amelyben a bíróságok az árfolyamkockázati tájékoztatás aláírása ellenére úgy ítélték meg, hogy nem volt megfelelő a tájékoztatás, például mert annak szövege a bíróság szerint nem volt megfelelő. Ez viszont az összes esethez képest viszonylag keveseket érint, a bíróságok ugyanis az ügyek döntő többségében úgy látják, hogy a tájékoztatók megfeleltek az előírásoknak, vagyis ha azt valaki aláírta, akkor bizonyára kapott megfelelő tájékoztatást.

Ezekben az ügyekben a bizonyítási teher a bankokon van, vagyis, ha az adós azt állítja, hogy nem tájékoztatták megfelelően, akkor a banknak az aláírt árfolyamkockázati tájékoztatóval kell bizonyítania, hogy márpedig megfelelően zajlott a tájékoztatás. Ez a nagyobb bankoknak az esetek döntő többségében sikerülni szokott.

A Kúria mostani határozata a devizahitelesek döntő többségének nem változtatja meg a helyzetét, és pont ez az, amit ellenzéki pártok és devizahiteles aktivisták sérelmeznek. Többek szerint ugyanis úgy ahogy van, az összes devizahiteles szerződést érvényteleníteni kellene, és a hitel eredeti összegét leszámítva minden adósnak minden visszajárna.

A devizahiteleseket képviselő Marczingós László ügyvéd a Kúria mostani ítéletét így kommentálta a Facebookon:

1. „A Kúria nem bírt hatáskörrel az EUB ítélet értelmezésére, mégis azt tették. Ez hivatali visszaélés bűncselekményét veti fel.
2. A Kúria korlátozta a C-630/23 ítélet hatályát, így ez is hivatali visszaélés.
3. A Kúria nem foglalkozott a devizahiteles törvények kiegészítő rendszerével, de ez nem gond, mert a perbíróságok azt nem alkalmazhatják.”

A devizahitelesek alternatív jogértelmezése szerint ugyanis a devizahiteles szerződések nem azért semmisek és érvénytelenek, mert a hitelintézetek nem tájékoztatták az ügyfeleket az árfolyamkockázatról, hanem azért, mert az eladási ár és a vételi ár közötti különbözettel is átverték az ügyfeleiket.

A devizahiteles szerződéseket ugyanis úgy írták meg, hogy a hiteleket az alacsonyabb eladási áron folyósították, majd a törlesztőrészleteket a magasabb vételi áron számolták el. Ezt hívják árfolyamrésnek.

Nem nehéz belátni, hogy ez nem egy korrekt eljárás, hiszen ezzel a bankok a középárfolyamhoz képest a folyósításnál és a törlesztésnél is lehúzták az ügyfeleiket. Azok az adósok, akik erre hivatkoztak a bankokkal szembeni perekben, 2012 és 2013 környékén jellemzően megnyerték a pereiket, és sok bíróság azt is kimondta, hogy a tisztességtelen feltételek miatt a teljes szerződések érvénytelennek számítanak, nemcsak azok árfolyamrésre vonatkozó pontjai.

Ennek feloldására a kormány 2014-ben törvénnyel írta elő, hogy a devizahiteles szerződéseket a vételi- és eladási ár helyett az MNB-középárfolyamon kell újraszámolni. Az ebből fakadó különbséget – amely nagyságrendileg fél-egy százalékot tett ki – a devizahitelesek a következő egy évben jellemzően meg is kapták.

Ez viszont azt is jelentette, hogy az árfolyamrés miatt már nem lehetett perelni, és annak a lehetősége is megszűnt, hogy a bíróságok emiatt a teljes devizahiteles szerződéseket megsemmisítsék, ami korábban megtörténhetett. A devizahiteles-törvény így érvényessé nyilvánította a korábban bíróságon érvénytelenített szerződéseket is.

A devizahitelesek képviselők 2014 óta várják, hogy vagy a magyar bíróságok, vagy az Európai Unió Bírósága kimondja, hogy az akkori devizahiteles törvények jogellenesen nyilvánították érvényesnek a korábban árfolyamrés miatt érvénytelenített szerződéseket. Ők az Európai Unió Bíróságának áprilisi döntését is úgy értelmezték, hogy az utólag megsemmisíti az összes devizahiteles szerződést.

A Kúria azonban a mostani határozatával egyértelművé tette, hogy nem nyitott a devizahitelesek jogértelmezésére, és megmarad annál a jogértelmezésnél, amely szerint csak az elmaradó tájékoztatás miatt lehet megsemmisíteni devizahiteles szerződéseket. Mivel a Kúria határozata a kúriai bírákra kötelező érvényű, annak megjelenése azt jelenti, hogy a devizahitelesek többségének helyzete a következő időszakban jogi úton nem lesz megváltoztatható.

Ezt pedig a pénzintézetek is így gondolják, az OTP témában kiadott közleményében azt írta: „az Európai Unió Bíróságának ítélete és a Kúria mostani jogegységi döntése az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank korábbi devizahitel szerződéseit nem érinti, mivel az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank devizahitel szerződéseiben az árfolyamkockázat bemutatásának módja és az ügyfelek által aláírt, az árfolyamkockázat megértéséről szóló nyilatkozat tartalma megfelelő volt, amit több száz bírósági ítélet is alátámasztott.”

Cikkünk frissült az OTP közleményével, és azt pontosítottuk a határozat értelmezését segítő részletekkel.