„Helyes, ha az ország legelegánsabb szállodája mellett nem állami hivatalnokok ülnek” – így védte be Gulyás a belvárosi paloták kiárusítását
„Az a kormány véleménye, hogy van egy kormányzati központ – ez leginkább most itt van a Várban és annak környékén –, van az Országgyűlésnek egy központja, és van néhány minisztérium – Igazságügy, Miniszterelnökség – ami ott van, de egyébként a belvárosban ezeknek az ingatlanoknak az ország számára legjobb hasznosítása, ha szállodaként üzemelnek. Olyan bevételt teremt, amit semmi meg sem közelít.”
– mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán a kormányinfón az állam belvárosi palotáinak eladásáról. A héten a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy prospektusából derült ki, hogy az egy sor rendkívül értékes belvárosi épülettől válna meg árverés útján.
A prospektus szerint többek között ezeket az ingatlanokat tervezik eladni:
- a Belügyminisztérium Széchenyi téri, három épületből álló, egész háztömbös komplexuma, amely nagyjából 35 ezer négyzetméteres;
- a Pénzügyminisztérium József Nádor téren álló központja;
- egy, korábban a Miniszterelnökség által használt Garibaldi utcai irodaház;
- a Magyar Államkincstár Hold utcai székháza, amelyet 1900 után Lechner Ödön tervei alapján építettek.
A prospektusról először író Válasz Online forrásai szerint az ingatlanok egy részét vagy a BDPST-n vagy magántőkealapokon keresztül Tiborcz István vásárolná meg, akinek már most is kiterjedt szállodabirodalma van a belvárosban.
Gulyás a folyamatról azt mondta: „Az értékesítésre licit alapján kerül sor, bárki részt vehet ezen, a legjobb ajánlattevő, tehát a legmagasabb ár nyer, szerintem az helyes, hogy ha az ország legelegánsabb szállodája mellett nem állami hivatalnokok ülnek, hanem esetleg egy ugyanolyan szálloda van, és az hoz közpénzben is komoly bevételt a magyar államnak.”
Az RTL riportere feltette a kérdést, hogy az épületek műemléki jelentősége ellenére miért nem tettek előírást azok hasznosítására, amire Gulyás azt mondta: „Azon a helyen nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy [ne az legyen]. De lehetnek még drága ingatlanok, bármi történik, az komoly bevétel, az egy felújítás, átépítés, vételár, több mint százmilliárd forintos bevételt tartalmaz a vagyonkezelőnél.”
Az RTL ezután rákérdezett, hogy Tiborcz István és körei jelentkeztek-e már ajánlattevőként, amire Gulyás azt mondta, hogy a felvetést „rendkívül olcsó hangulatkeltésnek” tartja. Gulyás szerint ha az állam kiír egy nyílt licitet, ahol bárki adhat ajánlatot, akkor őt mint közhivatalnokot kérdezni Tiborczról értelmetlen. Gulyás szerint „az fog nyerni, aki a legtöbb pénzt adja”.
Felvetődik persze, hogy ki más venne belvárosi ingatlanokat szállodának, mint Tiborcz István, akinek már most most is van öt belvárosi szállodája (a Gellértről és a többiről nem beszélve):
Gulyás a kormányinfón erre a felvetésre megismételte, hogy „bárki jelentkezhet”, sőt továbbment, és azt mondta az RTL riporterének, hogy ő is jelentkezhet.
Gulyás később azt is mondta, hogy összességében 102 milliárd forint bevétellel számolnak a prospektusokban szereplő ingatlanok eladásából, ennek nagy részét a néhány rendkívül értékes belvárosi palota eladása adja. Szerinte csak a korábbi Belügyminisztérium körülbelül 35 ezer négyzetméteres épületegyüttese önmagában is több tízmilliárdos tétel.
Bár erről egyelőre nincsenek megerősített információk, ha Tiborczék valóban megvennék a belvárosi palotákat, az egy különösen érdekes helyzetet teremtene. A Pénzügyminisztérium épülete ugyanis pont azért ürül most ki, mert az állam egy olyan befektetői körtől vásárol több százmilliárd forintért új ingatlanokat, amelyben Tiborcz István is felbukkan. Vagyis – ha ez megvalósul – Tiborcz köre egyszerre tud irodaházakat eladni az államnak, és szállodának alkalmas épületeket venni attól.
A belvárosi paloták privatizációja nem mindenkinek tetszik, Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke például azt írta róla a Facebookon: „A világ legnagyobb bankrablása után az Orbán-család menekülőben még ráfordul a nemzeti vagyon utolsó gyöngyszemeire is. Most épp Tiborcz István és körei nevére készülnek átjátszani Budapest legértékesebb állami palotáit.”
Magyar szerint „Ez nem eladás. Ez fosztogatás. A palotákat néhány napos kiírással, szinte titokban tartva hirdetik, hogy közpénzből felpumpált magánvagyonokból szerezhessék meg. A pénzt, amiből megszereznék az épített örökségünk ékköveit, szintén tőlünk szerezték. Amikor Lázár János leállított minden fejlesztést az országban, arra akkor is jutott 700 milliárd forint, hogy Tiborcz Istvántól és köreitől túlárazottan irodaházakat vásároljon az állam.”
Magyar azt írja: „Mindenki jobban jár, ha a társadalmi többségét elveszítő kormány azonnal leállítja ezen ingatlanok átjátszását! Ha mégis végigviszik az ügyletet, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal minden egyes palota eladását felülvizsgálja. Nem csak kivizsgáljuk az ügyeket – hanem vissza is vesszük.”
A belvárosi paloták privatizációjáról itt írtunk hosszabban.