Ragadós száj- és körömfájás: jött a vírus, leölték a teheneiket, állami kártalanítás viszont sehol

Hónapok óta az újrainduláson dolgoznak Kisbajcson, Levélen, Dunakilitin, Darnózselin és Rábapordányban, legtöbbjük a napokban veszi kézhez a hivatalos határozatot, hogy vírusmentes a telep. Anyagi segítség nélkül elképzelhetetlen lenne az újraindulás, ez azonban még mindig nem érkezett meg az államtól. Egyelőre mindössze csak ígéretet kaptak arra, hogy rövidesen elkészül a kártérítési rendelet. Ebben a cikkben összegyűjtöttük, melyik telep hogyan áll több mint négy hónappal a ragadós száj- és körömfájás vírus elszabadulása után.

Év végéig bírjuk, utána csődbe megyünk

Több mint ötven év után március elején a Győr-Moson-Sopron vármegyei kisbajcsi szarvasmarhatelepen azonosították először a ragadós száj- és körömfájás vírust, Kisbajcson 1700 szarvasmarhát kellett leölni. Úgy tudjuk, jelenleg is tartanak még a helyreállítási munkák, fel kell újítaniuk a telepet, például pótolniuk kell a vírus miatt megsemmisített karámokat. A telep vezetői úgy számolnak, legkorábban októberben fogadhatnák az első állatokat, decemberben pedig jöhetnek a fejősök is – ehhez nagyon számítanak az állami kártalanításra.

Levélen 3 ezer szarvasmarhát kellett leölni a fertőzés miatt, csak az ebből származó káruk másfél milliárd forint volt. „A saját tartalékainkat éljük fel, száz nap telt el, egy fillér segítséget sem kaptunk – ez nem korrekt. Talán év végéig bírjuk így, utána csődbe megyünk, a dolgozóinkat pedig el kell küldenünk, mert nincsenek bevételeink az állattartásból” – mondta Paul Meixner, a levéli tehenészet tulajdonosa. Hozzátette, minden dolgozójukat megtartották, fizetik, de egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. Ígérgetések voltak ugyan, de semmilyen konkrét segítség nem érkezett. Az állami bérgaranciát sem vették eddig igénybe – annak feltételei ugyanis elfogadhatatlanok számukra (erre még később visszatérünk).

Paul Meixner szerint fia tovább vinné a tehenészetet, ez viszont a leölt marháik utáni kárpótlás nélkül elképzelhetetlen, addig ugyanis nem tudnak állatokat vásárolni, amíg meg nem érkezik az állami segítség. A Meixner családot egyébként az ág is húzza, nemrégiben munka közben az egyik kombájnjuk is leégett.

Dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója a Magyar Állattenyésztők Lapjának júniusi számában úgy fogalmazott: „Amennyiben nem sikerülne a telepek mielőbbi újraindításának pénzügyi és jogszabályi feltételeit megteremteni a következő hetekben, annak nagyon rossz üzenete lenne nemcsak a pórul járt öt tejtermelő, de valamennyi gazda számára is. A fertőzött telepek tulajdonosainak mielőbbi és teljes kártalanítása nem csupán politikai vagy gazdasági kérdés. A tét a kormány hitelessége.”

A Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. június 30. óta fogadhatna újra állatokat, ahogy Bóna Szabolcs igazgató fogalmaz, „állami kártalanítás viszont sehol”. Kárfelmérő sem járt náluk, igaz, a leölt állatok értékét megállapították. „Csakhogy az állam egyedül a telep fertőtlenítésben vállalt szerepet, a takarítást, mosást, anyagmozgatást, vegyszerezést, közüzemi számlákat mi finanszíroztuk.”

Az állattartásból április 17-e, a forgalmi korlátozások elrendelése óta nincs bevételük. „Már május 12-én – a kormányhivatalban történt első egyeztetésen – elmondtuk a gondjainkat, azt, hogy miben tudna az állam segíteni. Úgy tudom, a főispán ezt el is küldte az Agrárminisztériumba, ehhez képest múlt héten az államtitkárnak szinte minden új volt, amit – ismét – elmondtunk. Készül egy rendelettervezet, de mikorra lesz belőle rendelet, kártérítés?” – tette fel a kérdést.

Szerinte a részkártalanítást, amelyre a jogszabály lehetőséget ad, májusban mindenki igényelte, de választ sem kaptak. Nekik a négy telephelyük közül kettőn ölték le az állatokat, sertéseket is. „Elfogadtam, hogy járványügyileg ez volt a megoldás, ám azt nem, hogy ezt a károkozást aztán azóta sem követte kártérítés.”

Bóna Szabolcs szerint ők sem vették igénybe a bérgarancia-alapot, mert azt csődeljárásra, végelszámolásra ítélt cégekre írták ki, vagyis felkerülhetnek a rossz adósok listájára, ami alapján akár a hitelszerződésüket is felmondhatja a bank. De az is probléma, hogy az igénybe vett segítség a garancialapból kamatmentes hitelként működik, vagyis teljes egészében vissza kell fizetni, és jogszabály-módosítás nélkül ez nem is változik. Többek között azt is kérték még, hogy az egyéves hitelmoratóriumot emeljék három évre az érintett telepek számára, hiszen az állam kérése az volt, hogy ennyi idő alatt építsék vissza a korábbi állatállományt. Egyelőre erre sem kaptak reakciót. Állataik biztonsága érdekében beruházást terveznek, amibe saját forrásból vágnak bele. Mindenesetre engedéllyel több mint 40 állatot betelepítettek már a borjúnevelőbe.

Darnózselin optimistábbak: ott befejeződött a harmadik fertőtlenítés, a tehenészet július 23-án szabadul fel, teljesen mentes lehet a telep. A tervek szerint szeptemberben újra telepíthetnek szarvasmarhákat, addigra már kiválasztják a vásárolni kívánt állatokat. Úgy számolnak, az ígéreteket pénzre váltja addigra az állam, megfelelnek a feltételeknek és részkártalanítást kapnak rövid időn belül. Mindez elhangzott az egyeztetéseken, illetve az is, hogy két héten belül elkészül az erről szóló rendelet, és még ebben a hónapban a határozatot is megkapják.

Dunakilitin 2510 szarvasmarhát öltek le a fertőzés kitörése után. Az érintett agrárvállalkozás megtartotta és fizeti a tehenészet 37 dolgozójának bérét, júniustól veszik csak igénybe a bérgarancia-alapot. Domokos Zsolt igazgatósági tag elmondta, az ígéret szerint már készül az öt érintett telep számára a kártérítési rendelet, múlt héten egyeztettek Győrben erről is az illetékes államtitkárral. „Jeleztem neki, hogy mi már hozzájárulnánk a GDP-hez, fizetnénk a járulékokat az államkasszába, de ehhez a többiekkel együtt mi is előleg kifizetését várnánk, így akár már augusztusban jöhetnének újra az állatok a telepünkre” – közölte. Bíznak benne, hogy már a héten megkapják a határozatot arról, hogy vírusmentes a telep – ez az újraindítás egyik feltétele.

Az Agrárminisztériumnál rákérdeztük arra, miként áll a telepek kártérítési rendelettervezetének kidolgozása, és mikorra fogadhatják el a rendeletet, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. A minisztérium és Nagy István agrárminiszter az utóbbi időben leginkább azzal van elfoglalva, hogy szerintük Ukrajna majdani uniós csatlakozásával Brüsszel tönkre fogja tenni a magyar gazdákat. Nagy István egyik utolsó posztja szerint „minden eszközzel küzdenünk kell az európai és magyar gazdákért”. Egy másik posztban arról beszél, hogy „rendkívüli segítséghez jutnak a súlyos tavaszi fagykárt szenvedett szőlő- és gyümölcstermelők”.