„A kenyér mellett a burgonya a másik igen fontos élelmiszer, amelynek nemcsak múltja, hanem jövője is van a térségben” – mondta Nagy István agrárminiszter még 2021-ben az Üzbég–Magyar Burgonyakutató Központ megalapításakor. A projekt fontosságát mutatta, hogy az együttműködés megszületését egyenesen Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Savkat Mirzijojev üzbég elnök közös kezdeményezéseként kiáltották ki. Az intézmény legendás neve miatti sajtóérdeklődés azonban hamar alábbhagyott, és az azóta eltelt időben már alig lehetett hallani a projektről. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektorának segítségével próbáltunk utánajárni, hogy mit is csináltak a két ország burgonyakutatói az elmúlt években.
Az Üzbég–Magyar Burgonyakutató Központ nevet meglátva sokunkban az első kérdés az lehet: miért pont Üzbegisztán? Mi olyan különleges az üzbég és a magyar burgonyában, hogy a két ország közösen akarjon kutatóközpontot felállítani? A válasz a krumplitermesztésnél jóval nagyobb területet érint, miközben mindkét félnek egészen eltérő reményei fűződnek a projekthez. Kezdjük az üzbégekkel, akiknek vélhetően nagyobb szükségük lehetett az együttműködésre.
Krumplidiplomácia
A HVG írt róla akkoriban, hogy a közép-ázsiai országban az egyik legfontosabb élelmiszernek számító burgonya 2017-ben kilencven százalékot, majd 2020-ban 42 százalékot drágult éves alapon. Erre a képlet pedig igencsak egyszerű: a központ alapítása előtti tíz évben robbanásszerűen, közel másfélszeresére nőtt Üzbegisztán lakossága (2020-ban 34 millió főre), miközben az egy főre jutó krumplifogyasztás évi harminc kilóról száz kilóra emelkedett – ezzel pedig a helyi burgonyatermesztők nem tudták felvenni a versenyt. Üzbegisztán népsűrűsége mindössze háromnegyede volt 2020-ban a magyarországinak, és a mezőgazdaságilag hasznosítható területek aránya is hasonló a két országban, viszont a száraz üzbég talajnak és a kedvezőtlen, meleg klímának köszönhetően úgy tűnik, hogy a jelenlegi technikákkal és krumplifélékkel a termesztés elérte a maximális potenciálját.
Emiatt az elmúlt években egyre nagyobb arányban kellett krumplit importálni az országba, ami az árakon is meglátszott. Hogy enyhítsenek a helyzeten, az üzbég kormány más országok szaktudásával és technológiájával tudott csak gyors javulást elérni, ez pedig kapóra jött Magyarországnak.
„Nyugati zászló alatt hajózunk, de a világgazdaságban keleti szél fúj” – mondta első, a keleti nyitásról szóló beszédében Orbán Viktor még 2010-ben. A stratégia lényege valami olyasmi volt, hogy a Nyugaton csüngő magyar gazdaságot a gyorsan növekvő keleti gazdaságok felé orientálják, így biztosítva, hogy Magyarország is részesedjen az ázsiai növekedés előnyeiből. Ennek eredményessége ugyanakkor a mérőszámokban nem igazán mutatkozott meg, és végül 2015-ben Szijjártó Péter is bejelentette a stratégia lezárását.
A később 2021-ben újraindított keleti nyitást az elmúlt években rengeteg különböző országból érkező és többféle beruházási területet érintő projektre húzták már rá. A kínai és dél-koreai akkugyárak mellett ide illik például a Türk Tanács – 2021-től Türk Államok Szervezete (TÁSZ) – országaival ápolt baráti viszony, a szervezetnek Üzbegisztán is a tagja. A stratégia alatt ugyanakkor nemcsak a gazdasági alapú, beruházásokat hozó projekteket kell érteni, hanem az olyan akár új kapcsolati hálókat vagy tudást adó együttműködéseket is, mint amilyennek egy kutatóközpont is bizonyulhat.
Ezt tehát úgy is nézhetjük, hogy Magyarország a termesztési gondokkal küzdő üzbégek segítségére sietett, és mivel az intézet költségeit teljes egészében az üzbég fél állta, így hazánk a tudást, a technológiát és a különböző burgonyafajtákat átadva tulajdonképpen ingyen tudott behúzni magának néhány jó diplomáciai pontot a közép-ázsiai országnál, miközben egy új kutatási csatornát is megnyitott. Ráadásul ha minden jól megy, a jövőben bevételt is hozhat az üzbegisztáni együttműködés.
Így hát megalakult 2021-ben az Üzbég–Magyar Burgonyakutató Központ Taskentben, Üzbegisztán hárommillió főt számláló fővárosában, aminek magyar kutatói a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem soraiból kerültek ki. Egyikük sem él Üzbegisztánban, helyette a taskenti intézmény munkáját a MATE egyébként is létező hazai burgonyakutató központjából vezetik, és évente csak kétszer-háromszor utaznak az országba.
Új lehetőségek
Gyuricza Csaba szerint nagy hiba volt a magyar sajtó részéről, amikor 2021-ben a neve miatt gúnyt űzött az újonnan felállított kutatóközpontból, ugyanis annak létrejötte szerinte a közép-ázsiai agrárkapcsolatok kialakulásának alapját jelentette. A MATE azóta közös mesterképzést hozott létre a Taskenti Egyetemmel, miközben a szomszédos Kirgizisztánban agrárinnovációs központot, Azerbajdzsánban pedig kihelyezett képzési intézményt alapítottak. A rektor szerint ezek előtt a lehetőségek előtt a kutatóközpont létrehozása nyitotta meg az utat. Ez nem jelenti azt, hogy ne keresnének tőlünk nyugatra is ugyanilyen együttműködéseket, vannak például kétoldalú mesterképzéseik Ausztriával vagy Amerikával, és több évtizede már a közép-európai piacon is jelen vannak vetőmagjaikkal.
A burgonya szisztematikus nemesítését 1905-ben kezdték Magyarországon, az azóta kifejlesztett hazai krumplifélék nagy előnye Gyuricza szerint a jelenleg Üzbegisztánban is használt nyugati fajtákhoz képest, hogy ellenállóbbak a betegségekkel szemben, és jobban hozzá vannak szokva az országra jellemző szárazabb időjáráshoz, ezáltal pedig több terményt hozhatnának az üzbégeknek.
A MATE kutatói emiatt a magyar burgonya elterjesztésében üzleti lehetőséget is látnak a közép-ázsiai piacon. Gyuricza arról beszélt, hogy a MATE oldaláról a projektet a vetőmagok és szaporítóanyagok forgalmazásával foglalkozó, profitorientált MATE Agrárcsoport Kft. viszi, ami jól árnyalja, hogy az egyetem egyik célja az együttműködéssel a bevételszerzés.
De hogyan származhat ebből bevételük? Ha az üzbég talajban és időjárásviszonyok között sikeresnek bizonyul a felszaporítás, a központ elkezdheti eladni a szaporítóanyagot a helyi termelőknek, akik licencdíjat fizetnek a magyar fajták után. Hat keszthelyi burgonyafajtából ötnek már 2023-ban sikeres lett a próbatermesztése, a rektor szerint azóta ezek az üzbég fajtajegyzékre is felkerültek, ami a forgalomba hozatal egyik feltétele. Az egyetem így arra számít, hogy 2026-ra az üzbég boltok polcain a magyar szaporítóanyagból termesztett krumpli is megjelenhet.
Gyuricza arról is beszélt, hogy jelenleg a felszaporítás 1,7 hektáron zajlik, de jövő év végére már a tízhektáros célt tűzték ki maguk elé. Ez azért fontos, mert az itt felszaporított vetőburgonyát tudják aztán eladni a termelőknek, így értelemszerűen a nagyobb felszaporítási terület nagyobb bevételt is jelent.
A burgonyakutatás az elmúlt két évtizedben nemzetközileg is felértékelődött, ugyanis a jelenleg forgalomban lévő krumplifélék termőszámainak csökkenését várják a globális felmelegedéstől. A világ legnagyobb burgonyatermelőjeként számontartott Kínában például egy hároméves kísérlet keretein belül vizsgálják a felmelegedés zöldségre gyakorolt hatását. A kutatás eredményei pedig baljósak: a cikkben vizsgált krumpliféle méretét például háromfokos hőmérséklet-emelkedés csaknem a felére csökkentheti. Hogy a változásokat ellensúlyozzák, egyre több országban kezdtek új, a magasabb hőmérsékletet jobban tűrő fajták létrehozásába.
Gyuricza Csaba szerint Magyarországon már évek óta zajlik a burgonyafélék szélsőséges időjárási viszonyokra való átnemesítése. A MATE egy másik célja az üzbég együttműködéssel egy új burgonyaféle fejlesztése lenne – ez ugyanakkor egyelőre csak jövőbeli terv. A rektor elmondta, hogy az együttműködés határozatlan időre szól, és ha sikeresnek bizonyul, még sokáig folytathatja a burgonyakutató központ a közös munkát.
Az elmúlt években több hír is megjelent, ami az Üzbegisztánnal való gazdasági és diplomáciai kapcsolatok erősödésére utalt. 2022-ben az OTP megvásárolta a közép-ázsiai ország ötödik legnagyobb, korábban állami bankját, míg 2023-ban Üzbegisztán bejelentette, hogy nagykövetséget nyit Magyarországon. A Türk Államok Szervezete idén májusban Budapesten tartotta csúcstalálkozóját, ahol az OTP elnöke, Csányi Sándor és Orbán Viktor veje, Tiborcz István mellett több magyar üzletember is tárgyalhatott a lelkes üzbég delegációval a befektetési lehetőségekről.
Ez a cikkünk ide kattintva angol nyelven is olvasható a Telex English oldalán. Nagyon kevés az olyan magyarországi lap, amelyik politikától független, és angol nyelvű híreket is kínál. A Telex viszont ilyen, naponta többször közöljük minden olyan anyagunkat angolul is, amelynek nemzetközi relevanciája van, és az angolul olvasó közönségnek is érdekes lehet: hírek, politikai elemzések, tényfeltárások, színes riportok. Vigye hírét a Telex English rovatnak, Twitterünknekés angol nyelvű heti hírlevelünknek az angolul olvasó ismerősei között!
