Csak a magyar kormány nem szavazta meg, most kér az uniós hadi fejlesztési hitelből

Nagy Márton gazdasági miniszter kedden egy háttérbeszélgetésen, számos más bejelentés mellett közölte, hogy a magyar kormány is kér kölcsönt az Európai Unió SAFE nevű hadi fejlesztési hitelkeretéből. A tárcavezető szerint 20 milliárd euróra – nagyjából 8000 milliárd forintra – kérik ezt a finanszírozási segítséget. Döntés novemberben várható.

A kormányokat képviselő Tanács közleménye alapján a SAFE-fel az EU 150 milliárd eurónyi maximális összegű pénzügyi támogatást biztosít, amelyet kérésre, nemzeti tervek alapján utal hosszú lejáratú hitelként az érdekelt tagállamoknak. Elvben legalább két részt vevő ország bevonásával kell a közös beszerzéseket végrehajtaniuk ahhoz, hogy jogosultak legyenek, de korlátozott időtartamra lehetővé teszi ezt akár egynek is.

A NATO megemelt célja miatt Magyarországnak is többet kell költeni védelemre, a SAFE-et pedig az uniós költségvetés biztonsági rése garantálja, ami a lehető legjobb minősítésű, így elvben alacsony kamatra lehet vele rá hitelt felvenni, miközben a magyar állam kimagaslóan drágán finanszírozza az államadósságát. Ahogy azt a háttérbeszélgetésről szóló cikkünkben leírtuk, a SAFE 200 bázisponttal kedvezőbb uniós devizaforrást biztosít, ha megkapjuk.

Májusban viszont a 27 tagállami kormány közül a magyar volt az egyedüli, ami nem szavazta meg a SAFE-et, és tartózkodott (ez udvarias nemnek számít). A REARM haderőfejlesztési program hitelrészéhez a jogalapja miatt nem kellett egyhangú igen a kormányoktól, és az Európai Parlament beleegyezése sem. Az Euractiv szerint emiatt a képviselő-testület perre készül.

Az Országgyűlés márciusban elfogadott egy határozatot a REARM „új uniós finanszírozási eszköz hitelfelvételi eleméről”. Ez „ellenzi az Európai Bizottság elnöke által javasolt, maximum 150 milliárd eurós eszközhöz szükséges közös európai adósságfelvételt”. A határozat felszólította a kormányt, hogy ezt az álláspontot képviselje az uniós intézményekben is. A szövegre a Fidesz-KDNP-ből, a Jobbikból, a Mi Hazánkból és a függetlenektől mondtak igent. A döntést „az európai adósságunióval szembeni elvi fenntartásaival”, valamint az egyszeri helyreállítási alap mögötti, korábban felvett hitel tanulságaival indokolta.

A kormány a helyreállítási alap hitelrészét először lesorosozta, aztán kacskaringós úton csak kért belőle. Az alig több mint egy év múlva lejáró alap rendes kifizetéseihez viszont még mindig nem pipáltatta ki az összes előfeltételt. (Az egyiknél ráadásul azután döntötte el, hogy szerinte már teljesítette, hogy ímmel-ámmal próbálta letudni, de tucatnyi hiányosságot találtak a vizsgálatakor.) Emiatt egyre nagyobb veszélyben van a hitellel és a vissza nem térítendő résszel együtt összesen mintegy 4200 milliárd forintnyi támogatás.