Egyre kevesebb a felnőtt Magyarországon, de közülük egyre többen dolgoznak

4,712 millió 15 és 74 év közötti ember dolgozott Magyarországon idén júliusban, 32,5 ezer fővel több, mint a júniusban – közölte a KSH csütörtökön. A munkanélküliek száma 211 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalékon alakult, ami nagyon hasonló a korábbi adatokhoz.

Mivel a foglalkoztatottsági adatok nagyon nagy kilengéseket mutatnak, a KSH nem elemzi őket havi szinten, az adatközléskor az előző három hónap mozgóátlagát elemzik.

Az előző három hónapban, a május és július közötti időszakban átlagosan:

• 4,681 millió 15 és 74 év közötti dolgozott Magyarországon, ami 30 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
• Ezen belül a hazai elsődleges munkaerőpiacon 4,506 millióan dolgoztak, ami 41 ezerrel kevesebb, mint tavaly ilyenkor.
• A közmunkások létszáma 69 ezer fő, a külföldön dolgozóké pedig 105 ezer fő.
• Mivel a dolgozók számának csökkenése a népesség általános csökkenése mellett ment az évben, a 15 és 64 éveseknél mért foglalkoztatási ráta az elmúlt egy évben gyakorlatilag nem változott, és 75,3 százalékon maradt.

A KSH szerint a május és július közötti időszakban az előző év azonos időszakához képest a népesség 63,9 ezer fővel csökkent. Ez úgy jött ki, hogy:

• 29,9 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma;
• 2,6 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma;
• és 36,6 ezer fővel csökkent az inaktívak száma.

A KSH adatközlésével párhuzamosan a Nemzetgazdasági Minisztérium is kiadott egy sajtóközleményt a foglalkoztatásról. A KSH a kilengések miatt nagyon vigyáz arra, hogy mindig háromhavi mozgóátlagot elemezzen, az NGM azonban nem ilyen válogatós, így ők közleményükben kiemelték, hogy idén júliusban 75,8 százalék volt a foglalkoztatottság, ami a rendszerváltás óta a legmagasabb adat.

2023 közepén és 2024 elején egyébként voltak olyan időszakok, amikor létszámra többen dolgoztak Magyarországon, mint most, ezt nem sikerült utolérni. A népesség általános csökkenése miatt viszont a mostani relatív javulás is elég volt ahhoz, hogy a foglalkoztatottsági ráta rekordot érjen el.

Virovácz Péter, az ING elemzője erről azt írta: „A részleteket böngészve a havi adatok alapján azt látni, hogy folytatódott a munkaképes korú népesség fogyása. Ugyanakkor ezúttal jelentősen (havi alapon közel 36 ezer fővel) csökkent az inaktívak száma, ami többségében az aktívak számának növekedésében csapódott le.

Eközben a 32 500 fővel emelkedő foglalkoztatás (májusról júniusra) arra enged következtetni, hogy elsősorban szezonális munkák miatt léptek be az inaktívak a munkaerőpiacra. A munkanélküliek száma minimálisan csökkent csupán. A legfőbb kérdés, hogy a szezonális munkák kifutásával visszatér-e a korábban látott lassú csökkenés a foglalkoztatotti létszámban, vagy bekövetkezik a platózás.

Mivel júliusban mind a keresleti, mind a kínálati oldal – lényegében kéz a kézben – bővült, így az aktivitási és foglalkoztatási ráta emelkedése mellett tudott stabil maradni a munkanélküliségi ráta. Az elmúlt hónapokban ugyanakkor az is megfigyelhető volt, hogy ezek a ráták érdemben beragadtak. Most ebben is látszik némi változás, hiszen a háromhavi átlagok adatai alapján mind az aktivitási arány, mind pedig a foglalkoztatási ráta csúcsra ugrott. Előbbi 2024 nyara óta nem látott magas szinten áll, utóbbi pedig historikusan most a legmagasabb.

Persze itt továbbra is a szezonális hatások érdemben befolyásolják ezeket a mutatókat. Mindenesetre hosszabb idő után végre érdemi pozitív fejleményről számolhatunk be. A munkaerőpiac ezáltal továbbra is feszes, ami rendkívül nehéz helyzetbe hozza a vállalatokat, amelyek egy három éve stagnáló gazdaságban próbálnak egyre magasabb, és jövőre várhatóan ismét jelentősen megugró bérköltségeket kigazdálkodni.”