Az egész államkötvénypiacot felkavarhatja a holland nyugdíjpénztárak januári reformja
Érkezik a holland nyugdíjpénztárreform, ami az államkötvények egész európai piacát megingathatja – írt róla a Bloomberg. Az első ütemben 2026 januárjában életbe lépő szabályozás lehetővé teszi a holland nyugdíjpénztáraknak, hogy a náluk letétbe helyezett összegeket a biztonságosnak mondható államkötvények helyett annál jóval rizikósabb, ezért nagyobb hozamot is termelő befektetésekbe helyezzék el.
Hollandia ugyan csak az eurózóna GDP-jének 7 százalékáért felel, de az ország nyugdíjpénztárai óriási játékosoknak számítanak a kontinensen. A blokk minden nyugdíj-megtakarításának csaknem felét kezelik az Európai Központi Bank szerint, és közel 300 milliárd eurónyi befektetésük van államkötvényekben.
A jelenleg hatályos holland törvények szerint a helyi pénztáraknak egy meghatározott juttatást kellett garantálniuk a nyugdíjas éveire befektető dolgozóknak. Hogy ezt garantálni tudják, a pénztáraknak nagyobb arányban kellett biztonságos, ugyanakkor emiatt alacsonyabb hozamokkal kecsegtető befektetésekbe tenni a pénzt. Ilyenek például az államkötvények is.
Az új szabályozás első üteme 2026 januárjában lép életbe: az alapok a garantált kifizetéseket biztosító rendszer helyett egy olyan formára térnek át, ahol a foglalkoztatók már csak a befizetett összegekért felelnek. Mivel már nem kell a korábbi juttatásokat garantálniuk, nagyobb hozamú befektetéseket is kereshetnek. A januári átállásban csak 36 nyugdíjalap lesz érintett, ezután pedig minden hatodik hónapban újabb alapok váltanak majd az új rendszerre, egészen 2028 januárjáig.
A teljes portfóliójuk átalakítása miatt így rengeteg államkötvénytől válhatnak majd meg ezek az alapok, ami a Bloomberg cikke szerint összesen egy csaknem kétezer milliárd eurós piaci hatást eredményezhet, miközben az államkötvények hozamainak az emelkedéséhez vezethet.
A lapnak nyilatkozó szakértők szerint egyelőre nehezen átlátható, hogy pontosan mi is lesz a következménye a holland reformnak. A nyugdíjpénztárak legnagyobb kitettségei a holland, német és francia államkötvényekben vannak, de a kereslet csökkenése nyomást gyakorolhat a kormányokra, hogy a rövidebb lejárat felé forduljanak.
