Két százalékkal lehetne alacsonyabb a magyar GDP a vámháború felerősödésével

A vámháború esetleges felerősödése esetén két százalékkal alacsonyabb lehetne Magyarországon a GDP-növekedés, és öt százalékkal magasabb az államadósság – szemlézte a Nemzetközi Valutaalap jelentését a Portfolio.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a negyedik cikkelye szerint minden évben felülvizsgálatot készít a tagállamairól, így Magyarországról is. A napokban publikált jelentés elsősorban a költségvetés helyzetét láthatja kockázatosnak, miközben idén 0,7, jövőre pedig 2 százalékos GDP-növekedéssel számol. Emellett egy alternatív forgatókönyvet is felvázol, amelyben ismételten eldurvul a vámháború.

Itt több, a gazdaságot negatívan érintő esemény is megvalósul:

• az Egyesült Államok kormánya az adócsökkentési és munkahelyvédelmi törvényei szerint további terheket vet ki akár 10 évre, például megemelt adók formájában a lakosok és a vállalatok felé. Ezekkel mind az inflációs nyomást erősíti;
• Európa termelékenysége alacsonyan marad vagy romlásnak indul, amely évi 0,2 százalékpontos visszaesést eredményez a következő öt évben;
• a vártnál gyengébben teljesít a kínai kereslet, amitől a fogyasztást és a beruházások növekedését is visszahúzza;
• az amerikai vámokra és az azokkal kapcsolatos fenyegetésekre reagálva több ország is hasonló terheket jelent be. Ennek következtében 50 százalékos vám terhelné az amerikai–kínai kereskedelmet, míg más országok az amerikai vámokkal megegyező arányú ellenvámokkal és terhekkel reagálnának. Így végül 18 százalékkal az effektív vámteher az amerikai import és export tekintetében;
• tovább fokozódik a bizonytalanság, ami elsősorban a nagy kereskedelmi kitettséggel rendelkező országokat érinti;
• ezekre válaszul szigorúbb pénzügyi kondíciók jelentkeztek a világgazdaságban, ami az eszközárak jelentős esésében lesz megfigyelhető.

Mindennek Magyarországon is érezhető lenne a hatása az IMF szerint: két százalékkal alacsonyabb lehetne az éves GDP az eredeti pályájához képest, ami idén egy 0,8 százalékos zsugorodást, jövőre pedig egy mindössze 1,2 százalékos növekedést eredményezne. Az így kieső állami bevételek miatt ráadásul 2030-ig a GDP egy százalékával lenne magasabb a költségvetési hiány minden évben, így 5 százalék felé nyomva az eredetileg becsült 4,4 és 4,7 százalék közötti deficitet. Eközben az adósságráta is 5 százalékponttal lehetne magasabb az alternatív forgatókönyvben, ami így 80 százalék fölé emelkedne.

Így a kormány részéről is további, költségvetést kiigazító lépésekre lenne szükség. Ráadásul mivel a bankok állampapír-kitettsége jelenleg is magas, és a devizaadósság aránya meghaladja a hatóság által szabott 30 százalékos benchmarkértéket, a forrásbevonási kísérlet komoly likviditási kockázatot is jelenthetne.

A költségvetés sikeres kiigazítására egy ilyen helyzetben az IMF szerint hiteles középtávú költségvetési csomagra és a jelenleginél célzottabb, a lakosság számára nyújtott állami támogatásokra lenne szükség.