NGM: Az árrésstop 1,6 százalékponttal fogta vissza az inflációt augusztusban
Az árréscsökkentés miatt a drogériákban átlagosan 26,5 százalékkal, az élelmiszerüzletekben 20 százalékkal lettek olcsóbbak a termékek, az intézkedés összességében 1,6 százalékponttal mérsékelték az inflációt 2025 augusztusában – ezt írja a friss inflációs adatok kapcsán kiadott közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium. A KSH legfrissebb, augusztusi inflációs adatai szerint augusztusban is 4,3 százalékos volt az éves alapon számított infláció, a fogyasztói árak, beleértve az élelmiszerárakat is, júliushoz képest pedig lényegében nem, vagy csak alig változtak.
Az NGM közleményében azt írja, hogy „a kormány számára a magyar emberek, kiemelten a családok és a nyugdíjasok védelme az első, ezért határozottan fellép az indokolatlan áremelésekkel szemben. Ennek érdekében a kormány november 30-ig meghosszabbította az árréscsökkentést, valamint önkéntes árkorlátozást harcolt ki a bankok, a biztosítótársaságok és a telekommunikációs cégek esetében, amelyhez július 1-jétől a gyógyszeripari szereplők is csatlakoztak”.
Abban gazdasági elemzők is egyetértenek, hogy az árrésstop visszafogta az inflációt, a Portfolio.hu által a KSH adatközlése előtt megkérdezett elemzők nagyjából 1,5 százalékpontos hatással számoltak. Ez azt is jelenti, hogy a „valós” infláció 5 százalék fölötti, akár 6 százalék közeli is lenne a mesterséges árcsökkentések nélkül. Mindez viszont azt is jelenti, hogy amikor majd egyszer kivezetik az intézkedéseket, az infláció ismét megugrik majd, hiába sikerülne 4 százalék alá szorítani az inflációt. Az elemzők arra sem számítanak épp ezért, hogy a kormány november végén kivezetné az intézkedéseket, azok várhatóan a választásokig érvényben maradnak.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség, amely első meghosszabbítása óta az árrésstopok kivezetését követeli, a KSH friss statisztikája kapcsán azt írta: „Az élelmiszer árak várakozásoknak megfelelő emelkedése arra mutat, hogy a minden más elemében káros árrésstop fenntartását már az infláció sem indokolja. Ez akkor is igaz, ha az árréstop márciusi, egyszeri árcsökkentő hatása vitathatatlan”. Az OKSZ szerint „az árrésstop felgyorsítja a kisboltok megszűnését, ami rontja a kisebb települések élelmiszer ellátását. Már 400 településen nincs semmilyen bolt, sok száz további településen pedig nincsen verseny, és így versengő árak sem szolgálják a lakosságot”.
