Brutális anyagi veszteséget okozott 2025 nyarának extrém időjárása Európában: a szárazságok, tüzek és áradások a kontinens teljes 2024-es GDP-jének 0,26 százalékának megfelelő összeget emésztettek fel. Összegszerűen 43 milliárd euróról, vagyis 16,7 ezer milliárd forintról van szó, de ez még semmi ahhoz képest, ami az előrejelzések szerint jön: 2029-re a nyári időszakokban akár háromszor ennyi kár keletkezhet – számolt be a Guardian egy friss tanulmány alapján.
A becslés csak a rövid távon jelentkező károkat tartalmazza, és a kutatók szerint konzervatív, mert még nem tudták figyelembe venni a múlt hónapban Dél-Európát sújtó óriási tűzvészeket, illetve az egyidejűleg bekövetkező szélsőséges időjárási események összetett hatását sem. Viszont szemben a klímaváltozás gazdasági költségeit vizsgáló kutatások többségével, ez a mostani nemcsak a közvetlen hatásokra (például a megsemmisült vagyonra vagy a biztosítási károkra) összpontosít, hanem a heves időjárási események és a gazdasági teljesítmény közötti történelmi összefüggéseket is vizsgálja. Olyanokat is figyelembe vettek tehát, hogy a hőhullámok idején az építőmunkásoknak korlátozott a munkaidejük, vagy hogy az árvizek által okozott vasúti zavarok miatt az ingázók nehezen jutnak el a munkahelyükre.
A legnagyobb károkat Ciprus, Görögország, Málta és Bulgária szenvedték el – mindegyik ország rövid távú vesztesége meghaladta a 2024-es bruttó hozzáadott érték (GVA) 1 százalékát. Őket követte Spanyolország, Olaszország és Portugália.
Az aktuális klímás tanulmányok szerint a klímaváltozás miatt Spanyolországban és Portugáliában negyvenszeresére, Görögországban és Törökországban pedig tízszeresére nőtt a tűzvészek kialakulásának valószínűsége.
