Feltűnően alacsony hozamhoz jut befektetései után az Óbudai Egyetem alapítványa, a 4iG járhatott jól vele
Csupán háromszázalékos éves hozammal számolhat az Óbudai Egyetem alapítványa 136 milliárd forintnyi befektetett vagyona után, ami rendkívül alacsonynak számít az elérhető piaci hozamokhoz, de még a kockázatmentes állampapír garantált hozamához képest is – írja a 24.hu. A lap szerint a befektetésből nem az Óbudai Egyetem, hanem a 4iG Nyrt. profitálhatott, feltehetően a cég feltőkésítéséhez és a Vodafone megvásárlásához használhatták fel a hivatalosan az egyetem alapítványának adott, magántőkealapokban tartott 136 milliárd forintot.
A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány vagyonát négy különböző magántőkealapban tartják, több esetben csak a futamidő végén, 2041, illetve 2044 után lehet hozzájutni a hozamokhoz. Az egyetem alapítványa évekig nem mondta meg, hogy milyen hozamok járnak a vagyona után, a 24.hu már adatpert is indított, majd a kitűzött tárgyalási nap előtt egy nappal küldte el az alapítvány a kért adatokat. Ezek azt mutatták, hogy az alapítványnak korábban adott 200 milliárd forintos vagyonból 136 milliárd esetében csak háromszázalékos az elvárt hozam.
Az ügyben nagy szerepet játszhatott az azóta már a Magyar Nemzeti Bank elnökévé előlépett Varga Mihály, aki akkoriban egyszerre volt pénzügyminiszter és a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke. Az Óbudai Egyetem alapítványa a kecskeméti egyetemmel ellentétben készen kapta az alapokat és az általuk kibocsátott befektetési jegyeket 2021-ben egy, a Pénzügyminisztérium alá tartozó állami cégtől. Varga tehát egyszerre volt a kibocsátói és befogadói oldalon.
Az ideálisnak nem nevezhető hozamokat is 2021-ben rögzítették, még azelőtt, hogy a Pénzügyminisztérium alá tartozó állami cég átadta volna az alapítványi fenntartásba került egyetemnek a befektetési jegyeket.
„Ez megint az átverés kategória, nyugodtan nevezhetjük hülyének, aki ilyen befektetést csinál, hogy a hozamot nem kapja meg, csak a végén elinflálódva”
– mondta a feltételekről Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének elnöke a 24.hu-nak. Dióslaki hozzátette: szerinte nyilvánvalóan politikai döntés született és „valaki valahol nagyon jól jár, mert valahol a hozamkülönbözetnek meg kell jelennie”.
A 24.hu szerint az ügy nyertese a 4iG Nyrt. és annak vezetője, Jászai Gellért lehetett, mivel mire az alapítvány hozzájutott hivatalosan a 200 milliárd forintos vagyonhoz, abból 64 milliárd, azaz közel egyharmada máris beolvadt a Jászaihoz tartozó iG COM Magántőkealapba egy salátatörvény révén. A Direkt36 korábbi cikke szerint ebből a 64 milliárdból a 4iG-ban vásároltak részvényeket, aminek az volt a célja, hogy feltőkésítsék a céget, majd nem sokkal később megvásárolták a Vodafone-t.
Bár az Óbudai Egyetem alapítványa papíron a távközlési cég 38,93 százalékos részesedésével a legnagyobb tulajdonos, valójában nincs beleszólása a cég ügyeibe. A tulajdonosi jogokat ugyanis az alap vagyonkezelője, Jászai Gellért cége, az iKON Befektetési Alapkezelő Zrt. gyakorolja.
Ez azt jelenti, hogy az egyetemi alapítvány csak a hozamot kaphatja meg, de a vállalat irányításába nem szólhat bele. Az éves hozam kifizetéséről pedig végső soron Jászai Gellért dönt, mivel az ő kezében van az alapkezelő. Elméletben ez évente legalább 5 milliárd forintot jelenthetne az alapítványnak, de a beszámolók szerint eddig még nem kaptak ilyen kifizetést.
