Esik a gyárak termelése, keveset vásárolnak az emberek – mi lesz így a gazdasági növekedéssel?
Se a kiskereskedelmi forgalom, se az ipar teljesítménye, se a mezőgazdaságból érkező adatok alapján nem látszik, hogy az idei harmadik negyedévben erőteljesen bővülni tudott volna a magyar gazdaság – mondta a Telexnek Virovácz Péter, az ING elemzője. A szolgáltatások fogyasztásáról viszont nincsenek adataink, és ha ebben a szektorban érdemi bővülés zajlott le, akkor az elemző szerint az éves alapon számított harmadik negyedéves GDP-adat meghaladhatja majd az 1 százalékot.
Bár a kormány képviselői tavaly még repülőrajtot és 3-6 százalékos gazdasági növekedést vizionáltak 2025-re, az idei első negyedévben 0,3 százalékkal csökkent, a második negyedévben pedig csak 0,3 százalékkal nőtt a magyar gazdaság. Nem véletlen, hogy Orbán Viktor idővel elkezdett „hosszú kifutópályáról” beszélni, és arról, hogy a repülőrajt csak a második félévben jön majd el. Hétfőn aztán a kormányfő még tovább relativizálta a repülőrajtot: egy interjúban arra utalt, hogy az valójában a július 1-jével megindított állami programokkal kezdődött, ugyanis szerinte azok „áttörést hoznak a gazdaságba”.
A harmadik negyedéves GDP-adatra még várnunk kell néhány hetet, két olyan adat azonban megérkezett, amelyből következtethetünk arra, hogy hogyan sikerült a harmadik negyedév. Az egyik a kiskereskedelmi forgalom, ami július után augusztusban is csak 2,4 százalékkal bővült, a másik az ipar teljesítménye, ami augusztusban 4,6 százalékos visszaeséssel zuhant ötéves mélypontra.
Bár a GDP-be más tényezők is beleszámítanak, az ipar teljesítménye és a kiskereskedelmi forgalom két elég fontos indikátora a gazdasági növekedésnek. A három mutató az elmúlt években így mozgott együtt:
Virovácz Péter szerint mindkét gyenge adat abba az irányba mutat, hogy a harmadik negyedévben is elmarad a jelentős gazdasági növekedés. Szintén negatívan hathat, hogy a hagyományosan a harmadik negyedévben legtöbbet termelő mezőgazdaságnak idén nem volt túl jó éve.
Virovácz szerint a növekedés szempontjából három dologban bízhatunk. Egyrészt abban, hogy a szokásosnál hosszabb nyári leállások után szeptemberben beindulhatott a gyárak termelése, amivel ez a szektor kijöhetett a mélypontról. A növekedést erősítheti szerinte emellett az építőipar és a szolgáltatószektor is – ez utóbbi forgalmáról a többivel szemben a KSH nem közöl havi adatokat.
Virovácz szerint érdemes fejben tartani, hogy a magyar gazdaság az első negyedévhez képest a második negyedévben az ipar és a kiskereskedelem gyengélkedése ellenére bővült 0,4 százalékkal. Ez szerinte jelentős részben a szolgáltatószektor növekedésének köszönhető, ami feltételezhetően a harmadik negyedévben tovább bővült.
A mostani adatok alapján az ING elemzője a harmadik negyedévre az előzőhöz képest 0,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol, ami éves alapon 1,1 százalékos bővülést jelentene. „Jelentősebb növekedéshez az iparban és a kiskereskedelemben is nagyon erős szeptemberre lenne szükség” – mondta erről a Telexnek.
Az 1,1 százalékos éves alapú bővülés az elmúlt másfél év adataihoz képest előrelépés lenne, hiszen 2024 közepe óta nem láttunk ilyen jó adatot. 2025 egészére nézve azonban nem ilyen kedvező a kép: az MNB idén szeptemberben az idei évre már csak 0,6 százalékos gazdasági növekedést jósolt, és az év utolsó hónapjaiban valóságos csodának kellene történnie, hogy ennél nagyobb bővülést el tudjunk érni.
