Több ponton módosítaná a kormány az Otthon Start felvételének szabályait – derül ki egy társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetből, amelynek tartalmát a Bankmonitor mutatta be. A tervezetet nyolc napig lehet véleményezni, utána jelenhet meg, és a megjelenéstől számított 30. napon léphet érvénybe – vagyis leghamarabb valamikor november közepén.
A rendelet érdemben nem változtatja meg az Otthon Start logikáját vagy alapszabályait, de több helyen pontosítja, illetve enyhíti a szabályozást úgy, hogy a korábbiaknál többen élhessenek ezzel a lehetőséggel.
Korábbi lakáseladás miatti dupla tulajdon
Az Otthon Start szabályozása eddig is tartalmazott egy olyan kitételt, hogy csak az vehette fel a támogatott 3 százalékos hitelt, akinek az elmúlt 10 évben nem volt, vagy legfeljebb egy darab, legfeljebb 50 százalékos belterületi ingatlantulajdona volt.
Ebben vezettek be egy olyan enyhítést, amely szerint az is felveheti a hitelt, akinek egy időben két lakásban volt legfeljebb 50 százalékos tulajdonrésze, ha a párhuzamosság 180 napon belül megszűnt. Ez praktikusan azt jelenti, hogy ha valaki vett egy új lakást, akkor a régit fél éven belül el kellett adnia.
A Bankmonitor szerint ez azért fontos könnyítés, mert voltak, akiknek a korábbi ingatlanjuk eladásánál és egy új vásárlásánál az átírás miatt technikailag néhány napig mindkét lakásban volt résztulajdona. Ők az eddigi szabályozás alapján nem vehették volna fel a 3 százalékos hitelt, de a mostani tervezet életbe lépése esetén felvehetik majd.
Lakások, amik nem számítanak bele
Ezen felül még három könnyítési elem van a meglévő ingatlanokkal kapcsolatban (az ezeknek megfelelő ingatlanból bármennyivel rendelkezhet/rendelkezhetett az igénylő, és ezek mellett lehet még egy további, a korábbi pontban leírtaknak megfelelő, legfeljebb 50 százalékot elérő tulajdoni hányad):
- Nem jelent problémát, ha a korábban meglévő belterületi lakóingatlant elbontotta, elbontatta az igénylő, vagy a bontást a hatóság elrendelte.
- Nem jelent problémát, ha legfeljebb 15 millió forint értékű belterületi lakóingatlana van/volt az érdeklődőnek. (Meglévő ingatlannál az aktuális érték, korábban eladott lakás esetében pedig az eladási ár számít ebből a szempontból.)
- Nem jelent problémát, ha haszonélvezettel terhelten szerezte a belterületi lakóingatlant az érdeklődő és ugyanazon haszonélvező jelenleg is bent lakik az ingatlanban. (Már eladott lakás esetében az az elvárás, hogy a haszonélvező az értékesítés pillanatáig a lakásban kellett éljen.)
A harmadik pont kapcsán korábban a jogszabályban nem volt egyértelmű, hogy a haszonélvezettel terhelt, de korábban eladott ingatlanok is megfelelőek-e, amennyiben a kérdéses haszonélvező végig az ingatlanban lakott. A tervezet alapján ez egyértelműen jó lesz.
A másik két pont kapcsán inkább olyan szöveges pontosítások történtek, amelyek nem befolyásolták érdemben az eddigi általános értelmezést. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a tervezet alapján a meglévő lakóingatlan bontásával kapcsolatban az igénylőnek a jövőben az építésügyi hatóság által kiállított, a lakóépület elbontásáról szóló hatósági bizonyítványt be kell nyújtania. A meglévő lakóingatlannal kapcsolatban a többi tényről továbbra is nyilatkozni szükséges. Ugyanakkor a nyilatkozathoz kapcsolódó formanyomtatványt is módosítani fogják.
Tb-jogviszonyt érintő pontosítások
Továbbra is kétéves tb-jogviszony igazolására van szükség, melyből az utolsó 180 napra szigorúbb feltételek érvényesek. A főbb pontok, elfogadható elemek érdemben nem módosultak, a tervezet azonban tartalmaz két érdekes könnyítést.
Európai Unió intézményében az EGT területén dolgozó magyar állampolgár: Eddig elfogadható volt mind a 2 éves, mind a szigorúbb, 180 napos időszakban az az eset, ha egy magyar állampolgár Magyarországon dolgozott valamilyen nemzetközi szervezetnek és emiatt külföldi tb-jogviszonnyal rendelkezett. Ezen nagyon speciális helyzet például az ENSZ Magyarországon dolgozó magyar állampolgáraira vonatkozhat.
Ezt az elemet kibővítették az Európai Unió intézményének az EGT területén munkát végző magyar állampolgárokra is. Így például egy Brüsszelben az EU egyik intézményének dolgozó magyar állampolgár akkor is jogosult lehet a támogatott hitelre, ha a munkaviszonya miatt külföldi tb-jogviszonnyal rendelkezik. Vélhetően ilyen személy azért több is lehet.
Bizonyos esetekben nem kell megfelelni a tb-jogviszonyra vonatkozó feltételeknek. A módosítás alapján nem kell teljesíteni a tb-jogviszonyra vonatkozó elvárást az alábbi esetekben:
- Ha az igénylő gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül.
- Ha az igénylő megváltozott munkaképességűnek minősül.
Építési hiteleket érintő változások
A mostani szabályokban van egy olyan kitétel, hogy 2022. január elsejét megelőzően elindult építkezésekre nem lehet felvenni az Otthon Startot. A tervezet ezt a kitételt törölné a szabályok közül, amivel korábban megkezdett építkezésekre is fel lehetne venni a hitelt.
A jelenlegi szabályok alapján az építési célú támogatott hitelt szakaszosan, az elvárt készültségi fok elérést követően utólagosan folyósítják. Az utolsó részlet lehívásának feltétele a jogerős használatbavételi engedély megléte.
A módosítás még további könnyítéseket helyez kilátásba: amennyiben megfelelő pótfedezetet nyújtana be az igénylő, akkor a hitel az adott készültségi fok elérése előtt, előzetesen, akár még a teljes önerő felhasználása előtt is folyósítható, az első részlet azonban nem haladhatja meg a teljes hitelösszeg 30 százalékát.
A mostani szabály az új építésű ingatlanoknál is tartalmazza ugyanezt a 2022. január elsejei dátumot: amelyek használatbavételi engedélyét ez előtt adták ki, azokra elvileg nem lehet felvenni a hitelt. A tervezet ezt a határidőt is eltörölné.
Korábbi támogatások miatti tiltások
A mostani szabályozás alapján nem kaphat 3 százalékos hitelt, akinek az elmúlt 3 évben elrendelték valamilyen, korábban igényelt támogatott kölcsönének visszafizetését. A mostani tervezet ezt enyhítené azzal, hogy kiveszi a tiltólistás esetek közül azokat, amelyek esetén a gyermekvállalás nemteljesítése miatt rendelték el a támogatott hitel visszafizetését, és az igénylő igazolja, hogy a korábbi támogatásnál a visszafizetéssel kapcsolatos méltányossági kérelemnek a kormányhivatal helyt adott.
A tervezet szerint az alábbi indokok miatti méltányossági kérelmek lehetnek elfogadottak: „megváltozott munkaképességű személlyé válás, a gyermek meghatározott típusú betegsége vagy fogyatékossága, meghatározott számú emberi reprodukciós eljárásban való eredménytelen részvétel vagy ilyen eljárásban való részvételt kizáró vagy arra alkalmatlanná tévő egészségügyi ok felmerülése, vagy a gyermekvállalás orvosilag igazolt ellenjavalltsága indokára alapított…”
