Sose gondolt magára politikusként, ami jó volt akkor, amikor válságkezelő miniszterelnök volt, de rossz akkor, amikor politikai alkukat, megállapodásokat kellett volna kötni – többek között erről beszélt Bajnai Gordon egykori magyar miniszterelnök a Forbes magazin keddi Forbes Money elnevezésű konferenciáján. Bajnai, aki jelenleg a londoni Campbell Lutyens nevű befektetési tanácsadó vállalat vezérigazgatója és partnereként dolgozik, azt mondta, már miniszterelnöksége után olvasta el a két amerikai politológus által írt, magyarul is megjelent Diktátorok kézikönyve című könyvet, amiből megtudta, hogy amit a hétköznapokban az emberek rossz viselkedésnek tartanak, a politika világában az a jó, kifizetődő viselkedés. Az üzleti életben viszont szerinte az a jó, kifizetődő viselkedés, ha az üzleti partnereink úgy érzik, jól bántunk velük. Ha viszont nem tudjuk egy üzletkötés után, hogy ki járt jól és ki rosszul az adott üzlettel, akkor biztos, hogy mi jártunk rosszul.
Ezt a politikai „rossz viselkedést” a digitalizáció, a közösségi média erősödése is hajtja, mert a politikusoknak, ha sikeresek akarnak lenni, nagyon agresszív önmarketinget kell folyamatosan végezni, ami magánemberként visszataszító lehet. Ebben a környezetben viszont egyre több „fér bele” a politikusoknak, amitől egyre szélsőségesebb a közbeszéd. A kérdésre, hogy az ebben a környezetben felemelkedő populista politikusok bátrak-e, Bajnai azt felelte, hogy szerinte mondjuk Javier Milei argentin elnök vagy Donald Trump amerikai elnök mindenképpen bátor. Trump szerinte pontosan azt csinálja, amit megígért, még ha ez sokaknak nem is tetszik, a politikusok számára viszont a hitelesség, az, hogy az emberek elhiszik, amit egy politikus ígér, fontosabb, mint a népszerűség.
Zsiborás Gergő, a Forbes főszerkesztőjének kérdésére Bajnai azt mondta, hogy szerinte egy 10 milliós ország miniszterelnökének biztos nagyobb befolyása van az emberek életére, legalább annak a 10 millió embernek az életére, mint egy olyan befektetési tanácsadó cég vezetőjének, amely cég hatalmas vagyonokat kezelő intézményi befektetőkkel, nyugdíjalapokkal, szuverén vagyonalapokkal van napi kapcsolatban. Azt is elmondta, hogy nem bánta meg, hogy 2009-ben elvállalta a miniszterelnöki feladatot, és úgy látja, ő és kormánytársai jó munkát végeztek és a lehető legjobb helyzetbe hozták Magyarországot az adott körülmények között.
Jelenleg viszont a globális gazdasággal, nem a magyar politikával foglalkozik. Ebben a témában úgy látja, most olyan ritka pillanat felé közeledhetünk, amikor a történelem hosszú, több százéves, középtávú, pár évtizedes, és a legrövidebb távú gazdasági ciklusok is egyszerre fordulnak. Ez óriási volatilitást okoz, amiben a kérdés az, hogy a cunami hogy nem sodorja el az egyes országokat. Bajnai szerint az EU amolyan Noé bárkája lehet ebben a helyzetben, ezért érdemesebb lenne Magyarországnak a hajóban maradni és megpróbálni beleszólni abba, hogy merre megy a hajó. Mint elmondta, szerinte most 5 nagy trend határozza meg a világgazdaság alakulását, ügyes befektetők pedig mind az öt trendbe be tudnak fektetni, hogy jól járjanak a következő évtizedekben. Ezek a trendek:
- a demográfiai változások,
- a deglobalizáció,
- a digitalizáció,
- az energiabiztonság és függetlenség kérdése
- és a védelmi ipar és az ellenálló képesség fontosságának erősödése.
A londoni pénzügyi világból úgy látja, hogy a jelenlegi volatilis gazdasági környezetben, különösen Donald Trump lépései miatt Európa egyre divatosabb a befektetők körében, mert sok pénz keresi a helyét, amit eddig az Egyesült Államokban fektettek volna be. Kérdés, hogy Európa mennyire tudja kihasználni ezt a lehetőséget.
