Surányi György: Nagy megszorításokra lehet számítani a választások után, ha a Fidesz marad kormányon
Ha a Fidesz marad kormányon április után, akkor várhatóan jövő nyáron komoly megszorításokra kell számítani, „hogy a megszorítást szilvás gombócnak fogják nevezni, az lényegtelen, megszorítás lesz” – többek között ezt mondta a Forbes Money Summit konferencián Surányi György közgazdász, az MNB volt elnöke. Mint mondta, 2022-ben is komoly megszorításokat láthattunk a választások után, a kormány emelte a bankadót, a kiskereskedelmi adókat és egyéb terheket, hiába kerülte a „megszorítás” kifejezést.
Egy esetleges Tisza-kormánynak viszont nem feltétlenül kellene megszorításokhoz folyamodnia, hiszen volna tere, hogy – különösen kiadási oldalon – jelentősen hozzányúljon a költségvetéshez.
Surányi itt az állami cégeken keresztül a magánszektorba csorgatott százmilliárdok, az állami médiára és állami hirdetésekre, propagandára költött összegek megvágását, a kaszinók online fizetésbe való bevonását és egyéb hasonló lépéseket említette, amelyek révén szerinte komoly összegeket rendezhetnének újra az államháztartásban.
Ráadásul könnyebben jutnának hozzá az uniós forrásokhoz is, amiket most visszatart az Európai Bizottság, ami mind nagyobb mozgásteret jelent. Viszont bármilyen kormány lesz is hatalmon április után, azzal szembe kell néznie, hogy az élsportot leszámítva lényegében
az államháztartás összes alrendszere alulfinanszírozott és komoly belső reformra szorul, pusztán költségvetési átstrukturálással ezek gondjait nem lehet megoldani.
Surányi szerint a magyar gazdaság állapotáról két nézet van: az egyik nézet szerint lényegében válságban van a magyar gazdaság, a másik szerint viszont repülőrajtban vagyunk és hamarosan beindulhat majd a növekedés. Az MNB volt elnöke szerint mindkét nézet téves. A magyar gazdaság nincs válságban, de növekedési csapdában van, a jelenlegi gazdasági struktúrában nem érhető el 3-4 százalékos növekedés. A magyar gazdaság az idén várhatóan 1 százalékkal sem fog növekedni, amihez Surányi szerint az is hozzájárul, hogy valójában már most is durva megszorítás van érvényben, így a kormány nem tudja támogatni a növekedést akkor, amikor a magyar gazdaság valódi motorja, a külső exportkereslet nem tudja húzni a magyar növekedést.
Mint mondta, 2021-ben az állami költések 13 százalékkal tudták bővíteni a keresletet, mindezt egy olyan környezetben, amikor nagyon laza volt a monetáris politika, a költségvetés hiánya pedig 7 százalék körül volt. Most, bár a kormány korábbi célértékénél nagyobb, ennél a szintnél jóval alacsonyabb, 4,5 százalék körüli a hiány, a Varga Mihály vezette jegybank pedig elkötelezett a stabil árfolyam megtartása mellett, így szigorúbb a monetáris környezet. Éppen ezért az állami költés most csak 6 százalékkal tudja támogatni a keresletet. Amikor a külső kereslet nem erős, mint most, a kormány elvileg tudná támogatni a növekedést úgynevezett anticiklikus gazdaságpolitikával, a magyar kormány viszont akkor költött sokat, amikor „sütött a nap”, vagyis amikor amúgy is erős volt a külső kereslet. Éppen ezért jelen helyzetben már nincs tere a költségvetésnek költekezni és támogatni a gazdaságot.
Surányi György a forint árfolyamáról is beszélt, szerinte ugyanis a 400 forint körüli euróárfolyam, amit korábban tapasztalhattunk, nem volt összhangban a magyar gazdasági fundamentumaival. Mint mondta, a külkereskedelmi egyenleg pozitív, a magyar gazdaságban hosszú ideje először van pozitív reálkamat, ezeknek mind erősíteniük kellene a forint árfolyamát, és ez a hatás végre érvényesül. Ebben nagy szerepe van a Magyar Nemzeti Banknak, amely Varga Mihály vezetésével kimondta, hogy a jegybank célja a forintárfolyam stabilan tartása. Surányi szerint eddig is ez kellett volna, hogy legyen az MNB célja, hiszen egy kis, nyitott, exportvezérelt gazdaságnak, mint amilyen a magyar, stabil árfolyamra volt szüksége, a jegybank korábbi vezetése (Matolcsy György idején, bár a név nem hangzott el) viszont többször is kijelentette, hogy nincs árfolyamcélja, nem érdekli az árfolyam, csak az infláció.
