Megjelentek az 1 millió forintos otthontámogatás szabályai, kiderült, kik hogyan vehetik majd fel

Hétfőn társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Miniszterelnöki Kabinetiroda a közszolgálati dolgozók évi egymillió forintos otthontámogatásáról szóló jogszabálytervezetet. A tervezet részben megerősítette azt, amit a 2026. január elsejétől induló programról tudni lehetett, kiderültek viszont újdonságok is.

A BiztosDöntés.hu által bemutatott jogszabálytervezet szerint a támogatásra „közfeladatok ellátása és közszolgáltatások nyújtása terén foglalkoztatottak” jogosultak, közülük:

• Kormányzati, rendvédelmi, honvédelmi szervek dolgozói: Törzskönyvi jogi személynél munkaviszonyban állók, ideértve a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló rendvédelmi és nemzetbiztonsági szervek tagjait, valamint a hivatásos vagy szerződéses katonákat.
• Közszolgáltatási intézmények dolgozói: Felsőoktatási, köznevelési, szakképzési, szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti vagy egészségügyi intézménynél dolgozók, függetlenül a fenntartó típusától (például állami, egyházi, közérdekű vagyonkezelő alapítvány).
• Egészségügyi szolgáltatók dolgozói: Egészségügyi dolgozók, praxisjoggal rendelkező háziorvosok, házi gyermekorvosok és alapellátást végző fogorvosok.
• Egyéb kategóriák: Közfoglalkoztatottak, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban állók , valamint polgármesterek és a képviselő-testület, illetve közgyűlés tagjai.

A korábbi bejelentésekhez képest újdonság, hogy jogosultak lesznek a részmunkaidőben dolgozók is, de ők annyival kevesebb támogatást kaphatnak majd, amennyivel kevesebbet dolgoznak a teljes állásúaknál. Rajtuk kívül azok is igényelhetik majd a támogatást, akiknek év közben jár le a próbaidejük, és akkor kerülnek munkaviszonyba. A támogatást ez esetben is arányosítják.

A jogszabálytervezet külön részletezi, hogy a közszolgálatban dolgozók közül kik nem igényelhetik majd a támogatást:

• A miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok;
• az önkéntes tartalékos katonák (kivéve, ha van másik közalkalmazotti jogviszonyuk);
• azok, akik kizárólag megbízási vagy vállalkozási szerződés keretében látnak el tevékenységet;
• azok, akik az Szja törvény szerinti lakhatási támogatásban részesülnek;
• és azok, akik az év végén is próbaidőn vannak.

A szabályok szerint a támogatás csak magyarországi lakóingatlan tulajdonának megszerzésére irányuló lakáshitelre fordítható. Az egyik lehetőség, hogy új lakáshitel felvételéhez, önrészként használják fel, a másik, hogy meglévő lakáshitelt törlesztenek ebből.

A szabály ugyanakkor kizárja, hogy a támogatást az igénylők előtörlesztésre, vagy a rendszeres törlesztőrészletet meghaladó végtörlesztésre használják fel. Ehelyett a támogatást havonta, az éves keretösszeg egytizenketted részének megfelelő összegben folyósítják a hitel törlesztőjére. Könnyítés viszont, hogy a támogatást több lakáskölcsön törlesztésére is fel lehet használni.

A jogszabálytervezet szerint a támogatást a jegybanki alapkamattal növelt mértékben kell visszafizetni, ha:

• az igénylő az első folyósítástól számított hat hónapon belül egyoldalúan vagy saját kezdeményezésre szünteti meg a munkaviszonyát;
• az önerő célú folyósítástól számított 180 napon belül nem jön létre a lakáskölcsön-szerződés;
• a jogosult a hitel törlesztésében három hónapot meghaladó késedelembe esik, (ebben az esetben köteles visszatéríteni a késedelmes részhez nyújtott támogatást, és elveszíti alanyi jogát a további folyósításra);
• vagy kiderül, hogy valaki jogosulatlanul vette igénybe a támogatást.

Bár a támogatás a fent megjelölt körben lévő dolgozóknak alanyi jogon jár, annak kiutalása nem megy automatikusan. A megszerzéséhez a következő lépéseket kell megtenni:

• a jogosultság feltétele, hogy a munkáltatónak (vagy fenntartójának) 2025. november 15. napjáig elektronikus úton be kell jelenteniük a Kincstár részére, hogy Otthontámogatást kívánnak nyújtani a dolgozóiknak;
• a munkáltatók kötelesek 2025. december 1. napjáig megkeresni alkalmazottaikat, tájékoztatva őket az igénylés lehetőségéről;
• a jogosult személy a támogatás igénybevételére irányuló szándékát a tervezet 1. melléklete szerinti adatokkal és nyilatkozattal (személyes adatok, lakáshitel adatok, támogatás összege) a munkáltatójánál jelenti be, jelezve, hogy hiteltörlesztésre vagy önerőre kérné a pénzt.

A jogszabálytervezet szerint a támogatást nem az államkincstár, hanem közvetlenül a munkáltató folyósítja majd. Az önerőre igényelt támogatást egy összegben, tizenöt munkanapon belül folyósítják, a törlesztésre igényelt támogatást ugyanakkor az éves keretösszeg egytizenketted részének megfelelően, minden hónap tizedikéig utalják majd.

A támogatást piaci alapú vagy államilag támogatott hitelekre is fel lehet venni. Arról, hogy a közalkalmazottak a támogatást hogyan tudják majd nagyon kedvezően kombinálni a 3 százalékos hitellel, itt írtunk hosszabban.