12,9 milliárdos jelzálogot vállalt be nemrég a Blikket megvásárló, NER-közeli Indamedia, a tulajdonos is reagált

„Érthető, hogy meglepő a jelzálogjog nagyságrendje, de a dolog mögött az állhat, hogy egy jelzálogot mindig a valós összeget jelentősen meghaladó értékre jegyeznek be biztosítékként. Emiatt az összeg nagyságrendekkel meghaladja az igényelt és jóváhagyott kölcsön összegét, de konkrét összeget sem ebben az esetben, sem a Ringier megvásárlására nem mondhatok üzleti okokból” – ezt mondta Vaszily Miklós, az Indexet tulajdonló Indamedia Network ötvenszázalékos tulajdonosa, a TV2 vezérigazgatója a Telex megkeresésére, miután a Hvg.hu arról írt, hogy a NER-közeli Indamedia Network 12,92 milliárd forintos kölcsönt vett fel a Blikket is kiadó Ringier Hungary megvásárlása előtt. A Hvg.hu erre egy október 28-án közzétett jelzálogbejegyzésben akadt rá.

A hitelt a Mészáros Lőrinc befolyása alatt álló MBH Bank nyújtja a vállalatnak, a kölcsönért cserébe a teljes bevételi oldalt zálogosítják. A lap beszámolója szerint a cégcsoport ingó eszközeire is kiterjednek a fentiek, és az ingóságokat a bank hozzájárulása nélkül nem lehet eladni vagy megterhelni sem.

A cikkben kitérnek rá, hogy Vaszily az MBH Bank felügyelőbizottságának elnöke március óta, így a hitelintézeti törvény értelmében szerződést valószínűleg csak úgy köthetett a tulajdonában álló Indamedia Network számára az MBH-val, ha „a szerződés megkötéséhez az igazgatóság előzetesen egyhangú szavazással hozzájárult”.

Az MBH a szerződéssel kapcsolatban a lapnak azt írta, hogy a hitelügylet kezelése során „a vonatkozó jogszabályok, így a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény összeférhetetlenségi és kapcsolt személyekkel szembeni kockázatvállalási szabályainak maradéktalan betartásával, a kapcsolódó belső szabályzatai által meghatározott ügyrend szerint járt el”. A hitelügyletről a banktitok átadásának tilalma miatt nem adnak további információt, írták.

Vaszily erre a Telexnek azt mondta, nagyon komoly banki szabályzatok vannak, ideértve, hogy ő a felügyelőbizottság elnökeként mennyit tudhat a hitelfelvételről vagy hogy milyen jóváhagyás szükséges a személye, azaz az összefonódás veszélye miatt, így volt külön felügyelőbizottsági és igazgatósági jóváhagyás is.

Néhány napja derült ki, hogy az Index tulajdonosa, az Indamedia megveszi a Blikket, a Kiskegyedet és a Glamourt kiadó Ringier Hungaryt. A Ringier kiadványai október 31-től kerültek át az Indamediához. Az üzlet nem érinti a Profession és a Sportal oldalakat, azok maradnak a Ringier-nél. A kiadóban pénteken 11-kor jelentették be az eladást a dolgozóknak. Ezek után hétfőn Nagy Iván Zsolt főszerkesztő és Szigeti Péter tartalomfejlesztési vezető is bejelentette, hogy távozik a Blikktől. Nagy Iván hétfői Facebook-bejegyzésében azt írta, Szigetivel azért szerződtek a Blikkhez, mert arra kérték őket, pozicionáljanak át egy bulvárlapot. „Az új tulajdonos sem kér belőlünk, de ez rendben is van, szándékaink találkoztak. Ez a klasszikus közös megegyezés. Köszi azoknak, akik szurkoltak nekünk. Jó kaland volt. Valahol csak kikötök majd ismét” – írta a leköszönő főszerkesztő.

A Blikk megvásárlásával tovább koncentrálódik a hírpiac Magyarországon, hiszen az Index és a Blikk is ott van a legolvasottabb 5 online híroldal között, és a Blikk jelenleg a legnagyobb példányszámban értékesített napilap.

Szeptemberben havi egyedi olvasók alapján az Index volt a második, a Blikk a negyedik a magyar piacon, a két lap tehát komoly konkurense egymásnak. A magyar lapkiadók között is nagyobb lesz az üzlettel a koncentráció, hiszen a kormánypropaganda lapjait, az Origót vagy a megyei lapokat összefogó, hatalmas állami reklámköltéssel megtámogatott Mediaworks mellett így az Indamedia is még nagyobb hirdetési bevételhez jut.

Az Indexből az utóbbi években a kormány precíziós propagandafegyvere lett. Erre a legutóbbi példa, amikor szeptember elején az Index egy szerző nélküli cikkben írta, hogy a Tisza Párt „brutális” szja-emelésre készülhet egy kiszivárgott feljegyzés alapján. A párt rögtön cáfolta az állítást, Magyar Péter hamisítványnak nevezte a dokumentumot.