Brutálisan koncentrálódik a vagyon Magyarországon, miközben egyre többeknek nincs egy havi megélhetéshez elég pénzük félretéve
Magyarországon más országokhoz képest is intenzív mértékű a vagyonkoncentráció, a magyar háztartások pénzügyi vagyonának 72 százaléka összpontosul a lakosság legfelső tizedénél – írja a Blochamps Capital privát banki szolgáltató a jegybank legújabb Megtakarítási Jelentése alapján (amely 2023-ig bezárólag vizsgálja a helyzetet).
Szlovákiában 70 százalék alatti, Németországban 60 százalék körüli ugyanez az arány. Magyarországon a társadalom nettó vagyon szerinti alsó fele a pénzügyi vagyonnak mindössze 5 százalékát birtokolja, míg például Szlovákiában ez 12, Ausztriában 8 százalék. „A számok mögé nézve világos, hogy a legfelső vagyondecilist képviselő gazdagok között is csak a leggazdagabb alig 1 százalék, néhány tízezer ember vagyona gyarapszik igazán” – emelte ki Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, nemrég publikált A háztartások életszínvonala felmérése szerint a leggazdagabb 20 százalék immár 4,8-szor magasabb jövedelemmel rendelkezik, mint a legalsó jövedelmi ötöd – ez az érték 2021-ben még csak 4,2 volt. A Blochamps szerint a leggazdagabb 100 magyar a háztartások pénzügyi vagyonának már több mint 13 százalékát birtokolja, míg ez az arány 2005-ben még csak 2,5 százalék volt. A hazai megtakarítások döntő része tehát továbbra is a vagyonosoknál halmozódik fel, miközben a háztartások bő harmadának semmilyen érdemi pénzügyi tartaléka nincs.
Bár az elmúlt évek masszív reálbér-növekedése próbálja visszatermelni a korábbi inflációs felfutás negatív hatásait, az MNB szerint 2020-hoz képest minden jövedelmi tizedben nőtt azon háztartások az aránya, amelyeknek a pénzügyi vagyona nem éri el az egyhavi fogyasztásuk értékét.
A legszegényebb három tizedben ez az arány ismét 40 százalék fölé emelkedett. A KSH adatai szerint a lakosság 31,7 százaléka legalább háromféle anyagi vagy szociális deprivációban érintett. Ezek közé tartozik például, hogy nem tudják kifizetni a váratlan kiadásaikat, nem képesek egy hét nyaralást megengedni maguknak, vagy nem rendelkeznek alapvető digitális vagy közlekedési eszközökkel. Ezzel párhuzamosan a vagyoni egyenlőtlenségek mérésére szolgáló Gini-index is nő, 2024-re Magyarországon korábban nem látott magasságba, 30 fölé emelkedett, igaz, ez a nyugat-európai szintekhez mérve még mindig nem számít magasnak.
