Félmilliárdot költhet el a Mol és az állam közös alapítványa a kormánypropaganda legnagyobb haszonélvezőjénél

Az előző, 450 milliós kommunikációs szerződés után újabb 500 millió forintos közbeszerzést ír ki kommunikációs feladatokra a félig a magyar állam, félig a Mol tulajdonában lévő Mol – Új Európa Alapítvány. Az alapítvány éves szinten hatalmas összeg felett diszponál, több száz sportolót, fiatalt támogat, mindezt állami és molos pénzekből.

Az azonban nem világos, miért kellene ekkora összegeket fordítania marketingfeladatokra. Magyarországon csak a legnagyobb cégek (pl. az MVM, az OTP vagy a Mol) engedhetik meg maguknak, hogy annyit költsenek kommunikációra, mint amennyit az előző és a most készülő szerződések alapján a Mol és az állam közös alapítványa tervez. A kiadás szükségességét tovább árnyalja, ha megnézzük, milyen projektekre költött az alapítvány tavaly kommunikációs célból: például Schmidt Mária és Miklósa Erika PR-cikkeire.

A korábbi években a kormányzati kommunikációt is végző – például a plakátkampányokért felelős – két céggel, a New Land Mediával és a Lounge Design Szolgáltató Kft.-vel kötött megállapodást a Mol – Új Európa Alapítvány, a két cég a NER-es állami kiadások egyik legnagyobb nyertesének számító Balásy Gyuláé.

Létrehoztak egy alapítványt, hogy lényegében mindent támogassanak

A Mol – Új Európa Alapítványt a Mol és az állam közösen hozta létre 2021-ben, közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelőként célja a sport, a kultúra, az egészségügy, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és a környezetvédelem támogatása. A cég, a magyar állam és a közösen létrehozott alapítvány összefonódásainak megértéséhez érdemes felidézni, hogyan született a Mol – Új Európa.

A Mol jó pár éve az egyik legnagyobb magyar tőzsdei cég, amelynek a 2010-es évek második felére a magyar állam lett a legnagyobb tulajdonosa több mint 25 százalékkal. 2019-ben viszont megvált az állam a részesedésétől: 10 százalékot az MCC-t, újabb 10-et a Corvinus Egyetemet fenntartó alapítvány kapott, a maradékot a szóban forgó a Mol – Új Európa Alapítvány vette át. Az alapítványnak a Mol saját részvényeiből is átcsoportosítottak, így jelenleg 10,49 százalékos tulajdonrésszel a cég legnagyobb résztulajdonosa. Ha a Mol osztalékot fizet, legnagyobb részvényesként jelentős összeggel bővül az alapítvány büdzséje.

Az alapítvány vezetésébe kormányközeli vagy Fidesz-szimpatizáns közszereplők kerültek: kuratóriumi elnöke Miklósa Erika operaénekes, mellette ott ül kuratóriumi tagként Schmidt Mária és Demeter Szilárd nemzeti kultúrkincsért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ korábbi elnöke. Az alapítvány felügyelőbizottsági tagjai közé többek között Kemény Dénes és Janó Márk, a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára tartozik.

Túl gyakran nem szerepelt a hírekben az alapítvány ezután, egészen 2024 őszéig, amikor a 444 egy hozzájuk eljutó dokumentum alapján megírta, hogy három év alatt 11,1 milliárd forinttal támogattak határon túli, magyar kötődésű fociakadémiákat. Olyanokat, amiket a magyar kormány a Bethlen Gábor Alapon keresztül ugyanebben az időszakban összesen szintén több milliárd forinttal támogatott.

Az alapítvány 2024-es beszámolója alapján 28,5 milliárd forintnyi bevételhez jutott, és 22 milliárdos adózott eredménnyel zárta az évet. Több mint 251 milliárdnyi saját tőkéje van, hosszú lejáratú kötelezettségei nincsenek, van viszont 90 millió forintnyi rövid lejáratú kötelezettsége.

A beszámolóból az is kiderül, hogy tavaly összesen 543 fiatalt pártfogolt, akik „különböző programokon, versenyeken, kurzusokon, edzőtáborokban vehettek részt”, illetve olyan eszközökkel támogatta őket az alapítvány, amik „segítették őket a tudományos kutatásokban, művészeti alkotásaikban vagy sportolói karrierjükben való előrehaladásban”. Az alapítvány támogatott a 2024-es vagy 2028-as nyári olimpiákra készülő sportolókat is, összesen 50 egyéni sportolót, 6 egyesületet és 8 szövetséget.

Fizetett könyvrecenzió és véleménycikkek a kuratóriumi tagoktól

A korábban már említett PR-cikkek az osztrák European Voices című, negyedévente megjelenő folyóiratban jelentek meg, a lapot 30 ezer példányban nyomtatják ki. Tavaly decemberben posztolt arról Schmidt Mária, hogy G. Fodor Gábor Orbán kontra Soros című könyvéről írt egy cikket, ami a European Voicesban jelent meg. Azt viszont elfelejtette megemlíteni a posztjában, hogy ez egy fizetett hirdetés, amit nem mellesleg a Mol – Új Európa Alapítvány költségvetéséből finanszíroztak, aminek ő a kuratóriumi tagja.

A folyóirat angol nyelvű honlapja szerint „olyan szakértők, tudósok, írók, politikai gondolkodók és megfigyelők számára nyújt platformot, akik Európa helyzetéről elmélkednek, és megosztják egymással az Európa jövőjéről szóló elképzeléseiket. Olyan közönséghez szól, amely részese akar lenni ezeknek a vitáknak.”

Az nem titok, hogy az alapítvány támogatja az osztrák lapot, a European Voices támogatói között ott van az OMV és a Raiffeisen is. A támogatásért cserébe pedig sima reklámok mellett Schmidt Mária és Miklósa Erika véleménycikkeit publikálják PR-cikként. Utóbbi a 2024. májusi számban jelent meg, a Telexhez került dokumentum szerint tavaly 18,6 millió forintot tervezett fizetni az alapítvány a májusi számban található hirdetési helyért.

Az alapítvány más területeken folytatott kommunikációs tevékenysége sem teljesen arányos a ráköltött pénz mennyiségével: a honlapja alapján az elmúlt másfél évben 7 darab sajtóközleményt adott ki az alapítvány sajtóosztálya, a közösségi médiában, leginkább Facebookon és Instagramon ezzel szemben egész aktív az alapítvány, bár a profilok elérése alacsony: előbbi felületen 10 ezer követőjük van, de rendszeresen 5-20 ember kedveli a posztokat, Instagram-profiljukon pedig 933 követő mellett gyakran előfordul, hogy egyetlen felhasználó sem kedveli a bejegyzéseiket.

20 milliárd forintos szerződések 3 hónap alatt

Az alapítvány 2025-ös közbeszerzési terve szerint az 500 millió forintos összeget többek között logófejlesztésre, honlapra és a honlap működtetésére, rendezvényszervezésre, valamint az alapítvány támogatási programjainak kommunikációjára és a hozzájuk tartozó rendezvények szervezésére fogják fordítani. Érdemes összevetni a tervezett ráfordítást az alapítvány más költéseivel:

• A beszámoló szerint cél szerinti juttatások – azaz a szervezet alapcéljának megvalósítására fordított kiadások – 2024-ben 11,5 milliárd forintra rúgtak.
• A vezető tisztségviselőknek összesen 128 millió forintnyi juttatást utaltak ki 2024-ben, ebből az öt kuratóriumi taghoz összesen 83 millió forint került.

Felmerül az a kérdés is, hogy miért költ ennyit kommunikációra egy olyan alapítvány, ami nem gyűjt támogatásokat civilektől, és nincsenek hangsúlyos kommunikációs kampányai.

A Mol – Új Európa amúgy nem közvetlenül, hanem a Rogán Antal minisztériuma alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatalon (NKH) keresztül szerződik, alájuk tartozik a félig állami alapítvány ilyen jellegű költéseinek megszervezése, amint az az előző, 2024-ben kötött, 2024–25-re szóló 450 milliós szerződésből is látszik. Az NKH az összes állami kommunikációs költést a kormány kedvenc kommunikációs cégcsoportjának, Balásy Gyula érdekeltségeinek adja évekre szóló, több tízmilliárd forintos keretszerződésekkel. Balásy vállalkozásai dolgoztak többek között a legdrágább nemzeti konzultáción, a kormány mindenféle plakátkampányain és az augusztus 20-i programokon.

A Nemzeti Kommunikációs Hivatal 2018 óta csak Balásy cégeivel köt szerződést. Egy 2022-ben megkötött keretmegállapodás alapján ezek a cégek végezték az utóbbi években a kormányzati vagy a kormányhoz közeli kommunikációs feladatokat, akkor 75 milliárd forintos keretösszegben állapodtak meg, ami 12 hónapra szólt. A szerződésnek viszont volt egy olyan beépített opciója, ami szerint lejárta után még kétszer is meg lehetett azt újítani, további 1-1 évre, ugyanúgy 75 milliárd forintos keretösszeggel. Ebből végül egy 225 milliárd forintos gigaszerződés lett, ami előtt nem kellett új közbeszerzést kiírni.

Idén viszont újabb 75 milliárd forintos keretmegállapodást kötött a Nemzeti Kommunikációs Hivatal a New Land Media és a Lounge Design Szolgáltató Kft.-vel. A következő években így nagy valószínűséggel – hacsak nem bont szerződést az állam valamilyen okkal – Balásy cégei felelnek majd az aktuális kormány és az állami intézmények kommunikációs feladataiért, miközben még közbeszerzés kiírásával sem kell bajlódni.

A G7 gyűjtéséből kiderül, hogy a kormánykommunikáción túl több állami megrendelője is van Balásyéknak: idén összesen 3 hónap alatt 20 milliárd forintnyi szerződést kötöttek, többek között az MVM-mel 1,3 milliárdos, a MÁV-val 948 milliós, a Szuverenitásvédelmi Hivatallal 865 milliós, a Magyar Postával 662 milliós összegről állapodtak meg. A Mol – Új Európa Alapítvánnyal sem először szerződnek, az alapítvány 2024–2025-ös kommunikációs feladatait is ez a két cég végezte.

A közbeszerzési tervről és arról, milyen kampányokat valósítottak meg az előző 450 millió forintból, illetve miket terveznek az újabb 500 millióból, kérdéseket küldtünk a Mol – Új Európa Alapítványnak. Ha érdemben válaszolnak, hírt adunk róla.