Szijjártó szerint nem hangzott el időtáv az orosz szankciók alóli mentességről, de a Telexnek a Fehér Ház azt írta: egy évről van szó
Semmifajta időtáv nem hangzott el arra Donald Trump és Orbán Viktor között, hogy Magyarország meddig mentesül az orosz energiaimporttal kapcsolatos amerikai szankciók alól, a miniszterelnök és az amerikai elnök kezet fogott arra, hogy mentességet kapunk, az pedig csak technikai kérdés, hogy ezt az illetékes amerikai kormányhivatal hogyan foglalja szövegbe – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
A hivatalos kormányzati kommunikáció eddig a szankciómentességgel kapcsolatban az volt, hogy korlátlan időre szól, ezt mondta maga Orbán Viktor is, aki úgy fogalmazott: „Az elnök azt mondta, az úgy lesz, hogy időhatár nélkül mentesítünk benneteket az amerikai szankciók alól, amelyek a Török Áramlatot, illetve a Barátság-olajvezetéket sújtották volna.” Ez azonban nem feltétlenül ugyanaz, mint amit most Szijjártó Péter kommunikált, ráadásul ez alapján úgy tűnik, hogy mindössze szóbeli megállapodás született, és kérdés, hogy az amerikaiak mindezt hogyan fogják konkretizálni.
A Telex kérdésére korábban a Fehér Ház egyik tisztviselője a magyar kormányzati kommunikációval szemben azt a hivatalos választ adta, hogy Donald Trump egy évre mentette fel Magyarországot az orosz olaj és gáz vásárlására vonatkozó amerikai szankciók alól. Erről számolt be a CNN, de ugyanezt mondták a BBC és a Reuters forrásai is.
Az MTI szerint Szijjártó Péter arról is beszélt a Kossuth rádióban, hogy az orosz mellett francia, holland és majd amerikai forrásból is veszünk cseppfolyósított földgázt, utóbbi esetében egy 5 éves szerződésről, összesen 2 milliárd köbméterről, vagyis évi 400 millió köbméterről tárgyalnak.
Nukleáris energia tekintetében Orbán abban állapodott meg Trumppal, hogy eltörlik a paksi beruházást érintő szankciót, valamint amerikai fűtőelemeket is vásárolnak, hiszen a nukleáris kapacitás növelése következtében több fűtőelemre van szükség. Beszélt a kis moduláris atomreaktorokról kötött megállapodásról is, azt mondta, egyelőre nincs döntés arról, hány ilyen erőművet szeretnénk. „Ha öt-hatot telepítenénk, akkor az nagyjából 10 milliárd dolláros költséget jelentene, tíz-tizenkét ilyen erőmű akár 20 milliárd dollárt is jelenthetne, ezért nem tudunk itt még végleges összeget mondani” – fogalmazott.
A miniszter arra a kérdésre, honnan lenne forrás erre, úgy válaszolt: minden országnak be kell ruháznia a saját energiaellátásába. Az ország működtetéséhez energiára van szükség, ha nincs energia, akkor nincs gazdasági teljesítmény, nincs fűtés, meleg víz, de ha van energia, akkor van gazdasági teljesítmény, van gazdasági növekedés, vannak új gyárak, és ebből a gazdasági növekedésből fakadnak azok a források, amelyeket pedig használni kell arra, hogy az ország energiaellátását biztosítsák – mondta.
A miniszter a magyar kötelezettségvállalás összegére vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy a Westinghouse-tól beszerzendő fűtőelemek mintegy 100 millió dolláros szerződés keretében érkeznek Magyarországra, a használt fűtőelemek biztonságos tárolásához szükséges amerikai technológia mintegy 200 millió dollárba kerül. Hozzátette, az új fűtőelemek 2028-tól, 2029-től érkeznek Magyarországra, moduláris reaktorok esetében pedig még egy ennél is hosszabb időtávra kell kalkulálni.
Az Orbán-Trump találkozóról az elemzésünket ide kattintva tudja elolvasni. Az orosz energiáról való leválás lehetőségeit, költségét, tétjeit a Téma legutóbbi adásában szakértőkkel elemeztük:
