Sérti az uniós jogot a Magyarország által az építőipari nyersanyagok és építőanyagok kivitelére bevezetett eljárás az Európai Unió Bíróságának (EUB) ítélete szerint. Az Európai Bizottság kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet nyújtott be a Bírósághoz Magyarország ellen, a csütörtökön kihirdetett ítéletben az EUB teljes egészében helyt adott a Bizottság keresetének, és megállapította Magyarország kötelezettségszegését.
A magyar kormány a Covid-járvány nyomán kialakult globális nyersanyaghiányra hivatkozva 2021-ben exportkorlátozást vezetett be a kritikus építőanyagokra. A kivitelt tervező cégeknek bejelentési kötelezettséget írtak elő, az állam pedig elővásárlási joggal élhetett az érintett termékekre.
Az Európai Bizottság ezután kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Unió Bírósága előtt arra hivatkozva, hogy ez az eljárás „mennyiségi korlátozással azonos hatású és indokolatlan” intézkedésnek minősül, és ezáltal sérti az áruk szabad mozgásának uniós elvét. Mivel a korlátozások a harmadik országokba irányuló exportra is kiterjednek, a Bizottság szerint az is gond volt, hogy Magyarország ezzel az EU kereskedelempolitikára vonatkozó kizárólagos hatáskörét is megsértette.
A magyar kormány viszont azzal érvelt, hogy az eljárás hatása túlságosan
esetleges vagy közvetett, így nem minősülhet mennyiségi korlátozásnak, továbbá hogy az intézkedés közbiztonsági okokkal igazolható. Szerintük ugyanis fő célja a kritikus infrastruktúrák védelme volt azáltal, hogy biztosította az ellátásbiztonságot az építőanyagok terén.
A mostani ítéletében az EUB megállapította, hogy a magyar állam intézkedéseinek kifejezett célja az építőanyagok kivitelének korlátozása, emiatt a kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedésnek minősülnek. Ezt viszont főszabály szerint tiltja az áruk szabad mozgásának elve.
„A Bíróság elutasítja a szóban forgó korlátozások igazolása érdekében a Magyarország által felhozott érveket, azzal az indokkal, hogy e tagállamnak nem sikerült bizonyítania, hogy az érintett nyersanyagok és építőanyagok hiánya valamely alapvető társadalmi érdeket érintő, valós és kellően komoly veszélyt jelent”, írja az ítélet. Emiatt Magyarország a közbiztonságra sem hivatkozhat megalapozottan a harmadik országokba irányuló kivitelre vonatkozó korlátozások igazolása érdekében. „Ezért ezen intézkedések elfogadásával megsértette az Uniónak a közös kereskedelempolitika területén fennálló kizárólagos hatáskörét is.”
Az EUB azt is megállapította, hogy Magyarország azáltal, hogy a három hónapos felfüggesztési időszak lejárta előtt fogadta el az intézkedéseket, és a módosított szabályozási tervezetet nem jelentette be a Bizottságnak, nem tartotta tiszteletben a műszaki szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárást.
