Jelentősen, összesen 12 százalékkal nőtt a készpénzben és lekötetlen bankbetétben tartott pénzügyi vagyon az idei harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához képest – írja a Bankmonitor. Mivel ezek a pénzügyi eszközök nem fizetnek kamatot, ezek tulajdonosai az infláció mértékében veszítenek pénzük értékéből.
A harmadik negyedévben a magyar lakosság 7305 milliárd forintot tartott készpénzben és 12.626 milliárd forintot tartott látra szóló bankbetétben. Ez összesen 19.931 milliárd forint, ami rekordnak tekinthető, soha nem volt még ennyi lekötetlen pénze a magyaroknak.
Mivel a készpénz nem kamatozik, és a legtöbb bank a látra szóló betétek után nem, vagy csak alig fizet kamatot, az ezekben az eszközökben tartott pénz folyamatosan veszít az értékéből. Ha a szeptemberi, 4,3 százalékos inflációból indulunk ki, akkor az jön ki, hogy a lekötés nélküli állomány vásárlóértéke nagyságrendileg 857 milliárd forintot veszített az értékéből.
Ha elosztjuk a 19 ezer milliárdos lekötetlen pénzügyi vagyont a magyar lakosság létszámával, az jön ki, hogy az embereknek átlagosan 2,089 millió forint készpénze és lekötetlen számlapénze van. Ez a 4,3 százalékos inflációval számolva egy év alatt 89 ezer forintot vesztett az értékéből.
Ezt a számítást persze két szempontból érdemes árnyalni: egyrészt a pénzügyi vagyon nem egyenlően oszlik el, és az itt említett eszközök jelentős része valószínűleg a leggazdagabbaknál koncentrálódik. Másrészt sokan valószínűleg szeretnek egy-két havi fizetésüknek megfelelő összeget készpénzben vagy bankszámlapénzben tartani, hogy egy esetleges vészhelyzet esetén azt azonnal fel tudják használni.
Igaz, ez utóbbit tarthatnák bármikor feltörhető bankbetétekben vagy állampapírokban is, az utóbbiak például évi 6-7 százalékos kamatot adnak, miközben a feltörésük esetén csak 1 százalékos büntetést kell fizetni.
