Az EU számvevőszéke a magyar közbeszerzési rendszer súlyos hiányosságának kezelését is kifogásolta
Az Európai Bizottság a szabálytalanságoknál nem a kívánt módon alkalmazza a pénzügyi korrekciókat, hogy megvédje az uniós költségvetést, állapította meg csütörtökön az Európai Számvevőszék. Az „uniós pénzek őre” a 2014–2020-as költségvetés felzárkóztatási (kohéziós) politikájánál a „jogi keret gyengeségeire és alkalmazásának hiányosságaira” mutatott rá.
A testület közleménye hangsúlyozta: ha a tagállami hatóságok nem korrigálják a szabálytalan kiadásokat, az Európai Bizottságnak kell lépéseket tennie, ami
végleg csökkentheti az adott országnak elkülönített forrásokat. „Ez a helyzet áll fenn akkor, ha a tagállam nem tárt fel vagy korrigált valamely olyan szabálytalanságot, amely az irányítási és kontrollrendszerei eredményes működésének súlyos hiányosságára utal.
Ezeket az Európai Bizottság által végrehajtott pénzügyi korrekciókat »kötelező nettó pénzügyi korrekcióknak« nevezzük.”
van is ilyen példa Magyarországról, ahol „a jogi kötelezettség ellenére a Bizottság nem hajtott végre kötelező nettó pénzügyi korrekciókat”.
A jelentés felidézte: az előző, 2014–2020-as költségvetési időszakban hat különböző magyar operatív programnál tartott rendszerellenőrzést az Európai Bizottság. „29 ellenőrzött közbeszerzési eljárásból 25-ben tártak fel szabálytalanságokat, és
azt állapították meg, hogy Magyarország nemzeti közbeszerzési rendszere csak részben működik, és jelentős javítást igényel.
Ez súlyos hiányosságot jelent az irányítási és kontrollrendszer területén. A kötelező nettó pénzügyi korrekció alkalmazásának valamennyi feltétele teljesült”.
Az Európai Bizottság mégsem indította el a kötelező nettó pénzügyi korrekciós eljárást, hanem azt javasolta a magyar hatóságoknak, hogy alkalmazzanak tíz százalékos pénzügyi átalánykorrekciót valamennyi – már bejelentett és jövőbeli – kiadásra minden olyan szerződésnél, amelynél hatástalan irányítási ellenőrzések voltak. Így
„az uniós finanszírozás összegét nem csökkentették, és a nemzeti hatóságok újra felhasználhatták a forrásokat”.
Összesen három olyan esetet vizsgáltak, amikor az Európai Bizottság
megállapítása szerint teljesültek a kötelező nettó pénzügyi korrekciók feltételei. „A szóban forgó három esetben az eljárást több mint három évvel a súlyos
hiányosságokra utaló szabálytalanságok feltárása után indították meg. Ha ilyen hosszú idő telik el, akkor nem beszélhetünk időben történő reagálásról, és a gondos
pénzgazdálkodás sincs biztosítva.”
A számvevők szerint mindhárom esetben helytelenül javasolta az Európai Bizottság, hogy „a pénzügyi korrekciók csak egy része vezessen az uniós források végleges csökkentéséhez, és hogy a tagállamok újra felhasználhassák a fennmaradó részt”. Egy háttérmagyarázat alapján Szlovákia volt a másik két érintett egyike.
Annyi szerződést érintett, hogy számszerűsíteni se tudták a szabálytalan kiadásokat
Az Európai Bizottság a válaszában közölte, hogy a magyar esetnél „a szabálytalanságok rendszerszintű jellege miatt alkalmazott átalánykorrekciót. A Bizottság felkérésére az irányító hatóság mintegy
10 000 potenciálisan érintett – már bejelentett, vagy még bejelentendő kiadásokkal járó – szerződést azonosított. Ezért nem lehetett pontosan számszerűsíteni az alapokra terhelt szabálytalan kiadások egyedi összegeit.”
Az ellenőrzött szerződések mintájában a hibaarány tíz százalék körül volt, ezért a testület szerint indokolt és arányos volt ekkora korrekció. Ez a végrehajtás korai szakaszában, 2018-ig szabálytalanul teljesített kiadásokra vonatkozott. Az ezutáni időszakra az Európai Bizottság felkérte a magyar kormányt, hogy feleltesse meg a nemzeti jogot az uniósnak, mielőtt az érintett hatóságok új közbeszerzési szerződéseket írnának alá. A javasolt átalány „ezért az ilyen szabálytalanságok által érintettnek ítélt valamennyi szerződés bejelentett kiadásaira kiterjedt”.
