2,2 százalékos volt novemberben az éves infláció az euróövezetben, ez lényegében stagnálást jelent – írja az MTI az Eurostat nem végleges adataira hivatkozva. Az elemzők nagyjából erre, azaz a 2,1 százalékos októberi adattal megegyező inflációra számítottak. A magyar adatok nincsenek benne az összesítésben, mivel az ország nem tartozik az euróövezethez, illetve a novemberi adatokat csak később fogja publikálni a Központi Statisztikai Hivatal. Magyarországon októberben 4,3 százalékos volt a pénzromlás üteme.
Novemberben a fogyasztói árak 0,3 százalékkal csökkentek októberhez képest, amikor 0,2 százalékos növekedést mértek. Az energia, élelmiszerek, alkoholok és dohánytermékek ára nélkül számított éves euróövezeti maginfláció 2,4 százalék volt novemberben ugyanúgy, mint októberben.
Az energiaárak csökkenése 0,9 százalékról 0,5 százalékra mérséklődött. Az ipari termékek drágulása az októberivel megegyezően 0,6 százalék volt novemberben is. Az élelmiszerek, az alkohol és a dohánytermékek árnövekedése október után novemberben is 2,5 százalék volt. A szolgáltatások áremelkedése 3,5 százalékra gyorsult az októberi 3,4 százalékról.
A legmagasabb éves inflációt Észtországban (4,7 százalék), Horvátországban (4,3 százalék), illetve Ausztriában (4,1 százalék) mérték. A legalacsonyabb áremelkedés Cipruson (0,2 százalék), Franciaországban (0,8 százalék) és Olaszországban (1,1) volt.
Nagy Márton előző héten arról beszélt, hogy Magyarországon idén év végére akár 4 százalék alá is bekúszhat az infláció. A miniszter állítása szerint ezen 1,5 százalékpontot segít az árrésstop, anélkül sokkal gyorsabb lenne a pénzromlás üteme. Nagy Márton azt nem tette hozzá, hogy ha egyszer kivezetik a mesterséges árkorlátozó intézkedéseket, az infláció újból ki fog lőni, így nem valószínű, hogy a jegybanki 3 százalékos célsávban marad majd az infláció tempója.
