Nagy Márton bemondta, mennyire jöhetett ki a 2025-ös államadósság, és hát nem annyira, mint amit korábban mondtak
A magyar állam kötvénykibocsátása iránti kereslet a piaci bizalmat jelzi, a költségvetési hiány és az államadósság szintje pedig belesimul az uniós átlagba – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexnek. Előzetes számításaik szerint az államadósság 2025 végén 74,6 százalék körül alakulhatott, ami, ha igaz, 1,1 százalékpontos növekedést jelentene.
A héten két fontos gazdasági esemény is volt:
- január 7-én szerdán az Államadósság-kezelő Központ 3 milliárd euró értékben bocsátott ki kötvényeket, vagyis ennyi új hitelt vett fel a magyar állam;
- január 8-án a Pénzügyminisztérium jogköreit átvevő Nemzetgazdasági Minisztérium közölte, hogy 5738 milliárd forintos pénzforgalmi hiánnyal zárta le a 2025-ös évet.
Az Index erről a két eseményről kérdezte volna a minisztériumot, de a kérdéseikre a sajtósok helyett Nagy Márton válaszolt. Elmondása szerint a kötvényeket a nagy keresletnek köszönhetően az eredetileg tervezettnél 30, illetve 25 bázisponttal kedvezőbben tudták árazni, ami a nagy kereslet miatt volt lehetséges. A kötvények iránt biztosítók, eszközkezelők, nyugdíjalapok, vagyonkezelők, bankok, és még állami intézmények is érdeklődtek.
Nagy Márton szerint ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy „külföldön nagyon sok politikai, gazdasági és pénzügyi erő – köztük Brüsszel is – érdekelt abban, hogy a békepárti Magyarország nehezebb helyzetbe kerüljön”. A miniszter szerint Magyarország elég likviditással és tartalékkal rendelkezik az esetleges pénzügyi támadások elhárítására, de zajlanak az egyeztetések az úgynevezett amerikai védőpajzs kialakításáról is.
Nagy Márton szerint a csütörtökön közölt, 5738,7 milliárdos pénzforgalmi hiány részben azért magas, mert az Európai Bizottság „a közösségi büdzsé likviditáshiányára hivatkozva, az előírt határidőt nem tartva” december helyett januárban utal át egy 248 milliárd forintos tételt. Az eredményszemléletű hiány becslésük szerint 4,9 százalék lesz, ami „belesimul az uniós átlagba”.
Nagy az államadósság kérdését is érintette. A magyar Alaptörvény szerint a kormány csak olyan költségvetési javaslatot adhat be a parlamentnek, ami az államadósság csökkentését írja elő, és ez rendre sikerülni is szokott, de azt az Alaptörvény már nem írja elő, hogy a költségvetéshez ragaszkodni is kell, és év közben nem lehet túlköltekezni.
Ez történt most is, az NGM 2025-re eredetileg egy 0,9 százalékpontos csökkentést tartalmazó „békeköltségvetést” nyújtott be, amely alapján 2025-ben 72,6 százaléknak kellett volna lennie a GDP-arányos államadósságnak. Az NGM aztán még márciusban is azt bizonygatta, hogy 2025-ben csökkenni fog az államadósság.
Nagy Márton ehhez képest most az Indexnek egy 74,6 százalékos becslést mondott. Ez az eredeti tervekhez képest 2 százalékos elcsúszást, a 2024-es évhez képest 1,1 százalékpontos romlást jelent. Ez egyben azt jelenti, hogy az elmúlt tíz évben a 2020-as, koronavírus-járvány által terhelt évet leszámítva 2025-ben nőtt legnagyobb mértékben az államadósság.
