„170 forint egy liter tejet megtermelni, és most 70-et ajánlanak érte” – összeomlással indítja az évet a hazai tejpiac

• 2025 második felében Európában több egymástól független okból zuhanni kezdett a tej felvásárlási ára. December végén aztán Kína vámokat vetett ki az európai tejtermékekre, ettől az egész kontinens tejpiaca összeomlott.
• A termelők többsége hosszabb távú, fél-egy éves szerződésekkel adja el a tejet, így a legtöbben december végéig korrekt pénzt kaptak. Év végével azonban rengeteg szerződés lejárt, és sok felvásárló a korábbinál jóval olcsóbban veszi csak át az árut – vagy sehogy.
• A kormány tud a problémáról, és kisebb intézkedéseket már bejelentettek, de az EU-n belüli szabadkereskedelem miatt meg van kötve a kezük. Ha nem sikerül idejében rendezni a helyzetet, több tucat tehenészet mehet tönkre.

„A cégemnél a mostani kiadások mellett a tejtermelés önköltsége literenként nettó 160-170 forint körül mozog. Akkor vagyunk nullán, ha ennyiért adjuk el, akkor van nyereségünk, ha ennél drágábban. December végével kifutott az értékesítési szerződésünk, amelyet a tejfeldolgozó partnerünk nem hosszabbított meg, a szabadpiacon ajánlott árak pedig literenként nettó 40 és 70 forint között voltak. Ha elfogadom a 70 forintos diktátumárat, akkor havonta 30 millió forintos veszteséget csinálok. Nem fogadtam el, úgyhogy most nincs hova eladnunk a tejet, és ennél is többet veszítünk, mert támogatási oldalról vannak kötöttségek” – mondta a Telexnek Simon Krisztián, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Jándon működő tehenészet, a Jándtej Kft. vezetője.

Simon Krisztián szerint a takarmány, az üzemanyag, az energia, az alkatrészek jelenlegi árszintjén a többi magyarországi tehenészet is nagyon hasonló áron tudja megtermelni a nyerstejet, miközben a kereskedők és a feldolgozók ennél jóval kevesebb pénzt ajánlanak. A jándi tehenészet vezetője azt mondta, tud olyan, szintén kelet-magyarországi tejtermelő telepet, ami a 160-170 forintos önköltsége mellett 20 eurócentes, vagyis átszámolva 76 forintos eladási áron tudott szerződést kötni, ami azt jelenti, hogy a tejet nem kell ugyan megsemmisíteni, de minden literen majdnem száz forintot veszít. Szerinte, ha a helyzet nem változik meg belátható időn belül, akkor több tucat magyar vállalkozás mehet csődbe, és több száz család veszítheti el a megélhetését.

És Simon Krisztián nincs egyedül: az elmúlt napokban ellepték a Facebookot a tejtermelők kétségbeesett és felháborodott posztjai, amelyek mind arról számolnak be, hogy 2025 utolsó napjaiban és idén év elején a tej felvásárlási ára messze a termelők önköltsége alá esett. A napokban már Nagy István agrárminiszter is arról beszélt, hogy „teljes mértékig összeomlott a nyerstej felvásárlási ára”. Arról, hogy hogyan omlott össze a tejpiac, és milyen megoldási lehetőségek merültek fel, Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója beszélt a Telexnek.

Van, aki a korábbi ár kevesebb mint feléért tudja eladni

A magyarországi tejtermelőktől a nyerstejet jellemzően tejfeldolgozók vagy exportőr nagykereskedők vásárolják meg, legalább hat hónapos szerződések alapján, amelyek vagy fix árat, vagy az árat előre meghatározó árképletet mindig tartalmaznak – magyarázza Harcz Zoltán. A szerződések időtartama és határideje különbözhet, de viszonylag sok jár le év végével, és a tejterméktanács felmérése szerint ez idén sem volt másképp: a termelés 20 százalékára új szerződéseket kellett kötni.

Harcz szerint az év végéhez közeledve a termelők egy része a korábbinál jóval alacsonyabb felvásárlási árat kapott, másokkal pedig egyáltalán nem akart új szerződést kötni korábbi partnerük. Decemberben aztán sok termelő belement abba, hogy január elsejétől a korábbinál jóval alacsonyabb áron adja el a tejet, de a két ünnep között már látszott, hogy maradtak olyan, többnyire kis és néhány tehenes gazdák, akiknek még nagyon alacsony áron sem sikerült eladniuk a tejüket. „Ez a hazai tejtermelés nagyon kis százalékát fedheti le, de az utolsó tejtermelőig és az utolsó kilogramm nyerstejig próbáljuk menteni a menthetőt” – mondja Harcz Zoltán.

De mit jelent ez a forintra lebontva? A hivatalos statisztikák szerint Magyarországon 2024-ben átlagosan 172,5 forintért vásárolták fel a nyerstejet. 2025 első 11 hónapjában ez 201,3 forint volt, de még novemberben is 198,9 forintnál állt az átlag. Ennél frissebb adataink nincsenek, és a felvásárlási árak zuhanását csak a januári adatok mutatják majd meg, amit február közepén közölnek.

A mostani helyzetről Harcz Zoltán azt mondja: bár az árak bizalmas adatnak és üzleti titoknak minősülnek, iparági információk szerint „szerencsés az a termelő, aki 2026 első negyedévében 140-160 forintot kap a tejért”. A tejterméktanács ugyanakkor nagyon sok termelőtől kapott olyan jelzést, amelyek szerint nekik nem sikerült hosszú távú, több hónapos szerződéseket kötni, így csak az azonnali piaci áron tudják eladni.

A magyar termelőknek az olasz és a román piac az egyik legkézenfekvőbb, ahol azonnali áron el tudják adni a termékeiket, Olaszországban már december végén 25 centes, vagyis átszámolva 96 forintos kilónkénti áron vásárolták fel a nyerstejet. Olaszországig kilónként legalább 6-8 cent, vagyis 25-30 forint az ára a tejszállító kamionnal való kiszállításnak. A termelő így az oda szállított tejért kilónként 66-70 forintot kap. Harcz Zoltán szerint viszont az elmúlt napokban hallottak a 25 centnél jóval alacsonyabb árakat is. Előfordul, hogy a fuvarköltség levonása után csak 10 centet kap a magyar termelő román partnerétől a nyerstejért. A 9-10 centes azonnali fölözött tejre vonatkozó árakról is tudunk, ezeket a 6-8 centes fuvardíjakkal összevetve pedig felmerül, hogy érdemes-e egyáltalán útnak indítani a fölözött-tej-szállítmányokat.

És mennyire lenne egyáltalán szükség, hogy nullára kijöjjenek a termelők? Harcz Zoltán szerint átlagos, mindenkire érvényes önköltségi adatokat nem lehet pontosan kiszámolni, de amennyire látják, a januári felvásárlási árak mindegyike jóval önköltség alatti. A tejterméktanácshoz érkező jelzések alapján ráadásul sok olyan tejtermelő van, aki az önköltsége feléért, vagy az alatt kénytelen eladni a tejet.

Gyülekeztek a fellegek, aztán Kína adta meg a kegyelemdöfést

De mi határozza meg az árakat? Harcz Zoltán szerint Magyarországon a nyerstej termelésére és felvásárlására közvetlenül az exporton keresztül átgyűrűző azonnali (spot) felvásárlási ár, közvetetten pedig a külföldről behozott tejtermékek ára van hatással. Az árat elsősorban nem belső, hanem külső tényezők határozzák meg, és a magyarországi árak általában néhány hónapos késéssel követik az uniós trendeket. A legfontosabb tényezők az északnyugat-európai tejtermelő övezet időjárása és az ottani legelők állapota, az euró és a dollár árfolyama, illetve a világpiaci folyamatok, például az, hogy Kína éppen honnan mennyi tejet importál.

A december végi összeomlás közvetlenül utóbbival függ össze: Kína még december 22-én jelentette be, hogy azonnali hatállyal 22–42 százalékos vámokat vezet be az Európai Unióból származó tejre és tejtermékekre. Az intézkedést az Európai Unió által a kínai elektromos autókra kivetett vámokra válaszul vezették be, és emiatt a kínai importőrök most jóval szívesebben vásárolnak máshonnan, például Új-Zélandtól tejet és tejtermékeket, mint Európából.

Harcz Zoltán szerint azonban vannak hosszabb távú folyamatok is a mostani áresés mögött: 2025-ben Európában az aszály ellenére elmaradt a tejtermelést visszafogó hőstressz, így a termelés ősztől jóval meghaladta a várakozásokat. Az utóbbi években ráadásul jelentős tenyésztési és technológiai fejlődés jellemezte a tejágazatot. Sok fejlesztés mostanra érett be, amivel világszerte egyre több és egyre jobb minőségű tejet tudnak előállítani.

Utóbbi egyébként Magyarországra is igaz: a tejterméktanács ügyvezető igazgatója szerint nálunk az elmúlt 20-25 évben megfeleződött a tejtermelő telepek száma, az állomány pedig harmadával csökkent, miközben a tehenek tejhozamának növekedése miatt (az erre a célra optimalizált genetikájú tehenek több tejet adnak) a termelés 20 százalékkal nőtt. Hasonló folyamatok zajlottak le máshol is, ami miatt világszerte egyre több tejet állítanak elő – amit a kereslet nem mindig követ teljes mértékben.

Harcz Zoltán szerint a mostanra beérett fejlesztések miatt a nyerstej felvásárlási ára az Európa versenytársának számító Egyesült Államokban és Új-Zélandon 2025. októberre 36 eurócent alá esett. Az Európai Unióban a nyári csúcshoz képest őszre a tej azonnali felvásárlási ára gyakorlatilag felére csökkent, és ha a hivatalos statisztikák szerinti felvásárlási átlagárakban ez még nem látszott is, a feldolgozott tejtermékek árának eséséből már ki lehetett számolni, hogy előbb-utóbb a hosszú távú felvásárlási ár is esni fog.

Harcz Zoltán szerint a magyarországi helyzetet rontja, hogy a nagy piaci átrendeződések miatt az elmúlt időszakban a nagykereskedők elkezdtek behozni az országba egyre több olcsó külföldi tejet, vajat és sajtot. Ennek részeként megjelentek a nagykereskedőknél például olyan külföldi dobozos tejek, amelyek ára alacsonyabb, mint amennyiért Magyarországon nemrég a nyerstejet vásárolták fel, és a hazai árszintnél jóval olcsóbb félkemény sajtok is. Ez az olcsó import a gazdájukat kereső lengyel vagy például német tejtermékfeleslegeket takarja.

Arra tehát már hosszabb ideje lehetett számítani, hogy a nyerstej felvásárlási ára Magyarországon is csökkenni fog, a kínai vámok bejelentése viszont december végén hirtelen jelentősen rontott a helyzeten.

A kormánynak is meg van kötve a keze

Harcz Zoltán szerint az áresés miatt az összes magyarországi tejtermelőt kárpótolni lehetetlen, de közvetett eszközökkel lehet javítani a termelők helyzetén. A tejterméktanács november vége óta intenzíven tárgyal a kormánnyal és három minisztériumnak tucatnyi javaslatot tettek. A cél elmondásuk szerint az lenne, hogy minél hamarabb visszaállítsák a piaci egyensúlyt, aminek viszont előfeltétele, hogy valamilyen módon az olcsó import ellenére is eladhassák a tejfeldolgozóknál felhalmozódott tej- és tejtermék-raktárkészleteket.

Az Európai Unión belül nem korlátozható az áruk kereskedelme, így nem lehet tiltani az olcsó külföldi tejtermékek behozatalát. Nagy István agrárminiszter bejelentése szerint viszont nemrég regisztrációt vezettek be a tejtermékek behozatalára, ezzel az a céljuk, hogy megnehezítsék azok behozatalát. Nagy emellett egy új támogatási programot is bejelentett, és az óvoda- és iskolatej kiterjesztésével próbálná felpörgetni a keresletet.

Harcz Zoltán szerint a decemberben bejelentett útdíjreform viszont éppen ront a helyzeten, az útdíjemelés ugyanis a tej- és tejtermékszállítást is érinti, miközben a kamionok főutakról gyorsforgalmi utakra való terelése miatt a nyerstejet szállító kamionoknak drágább kerülőutakat kell megtenniük. Sajnos még a hazai adóforintokból fenntartott magyar közétkeztetés is az importot részesíti előnyben. Elmondása szerint a mostani helyzetben az lenne a legfontosabb, hogy az emberek minél több magyar tejet és tejterméket fogyasszanak, és ők saját forrásukból is próbálják ezt népszerűsíteni.