Az álmennyezet felett halmokban állt a fekete por – itt vannak a Samsungból kiszivárgott legdurvább fotók és dokumentumok
- Február elején részletes cikkben ismertettük a Samsung SDI gödi akkumulátorgyárában éveken keresztül zajló mérgezéseket és szabálytalanságokat.
- A Samsung másnap egy közleményben azt írta: „a hírekben számos hamis adat és félrevezető információ jelent meg”, és a gödi üzem „minden környezetvédelmi és munkavédelmi előírásnak megfelel”.
- Az akkori cikk megjelenése óta egy sor jelenlegi és volt dolgozóval, valamint hatósági ellenőrökkel beszéltünk, az ő segítségükkel a korábbinál részletesebben be tudjuk mutatni a cég szabálytalanságait.
- Emellett közzéteszünk néhányat azok közül a dokumentumok közül, amelyekre februári cikkünkben hivatkoztunk, például az 510-szeres határérték-átlépést mutató légtérmérésekét.
Éveken keresztül rendszeresen előfordult, hogy a Samsung gödi gyárában megbontották az álmennyezetet, és felette kisebb-nagyobb kupacokban fekete port találtak – állítja a Telexnek öt egymástól független forrás. A fekete por az álmennyezet felett futó, sokszor rosszul összeszerelt, elöregedett, vagy meghibásodott vezetékekből szóródott ki – néha hosszú időn keresztül, kis mennyiségben, néha egyszerre, nagy mennyiségben.
Mivel az első gyár különböző részei egy szellőzőrendszerre voltak rákötve, az üzem porbetöltés és mixing részlegein használt, súlyosan rákkeltő és mérgező anyagok – mint például a nikkel, a kobalt és a mangán – a szellőzőrendszeren keresztül a gyár többi részére is eljutottak. Ezek az anyagok aztán a hibás szellőzőrendszerből kiszűrődve a gyártástól elvileg sterilen elzárt részeken is a levegőbe kerülhettek és felhalmozódhattak az álmennyezeten.
Több forrásunk szerint ez az elsődleges oka annak, hogy a Samsung 2022-es belső méréseiben olyan részlegeken is kimutatták a dolgozók szervezetében a vegyi anyagok jelenlétét, amely részlegeknek elvileg semmi köze nem volt a porok keveréséhez. A másik lehetőség, amiről februári cikkünkben is írtunk, hogy a dolgozókat az egészségügyi tesztek eredményei alapján rotálták a részlegek között.
Egy forrásunk úgy írta le ezt a jelenséget, hogy a rákkeltő anyagokból álló fekete keverék „kiült az álmennyezetre, ahonnan aztán folyamatosan pergett az alatta dolgozókra”. A pergés eredményéről különböző formában négy különböző forrásunk is beszámolt, elmondásuk szerint a gyár egyes, a nehézfémek keverésétől elvileg teljesen elválasztott részein is folyamatosan fekete por ült meg az asztalokon és a földön, így ezeket rendszeresen takarítani kellett.
Bár a Samsung-gyárban évek óta leragasztják az alkalmazottak telefonjait, két, a jelenségről részletes leírást adó forrásunk átadott nekünk a gödi üzemben készült fényképeket. A következő képen az álmennyezet felett lerakódott fekete por látható, a képen jól kivehetőek az álmennyezetet tartó, függőleges, csavaros rudak.
Egy másik forrásunk átadott nekünk egy sor olyan fotót, amelyek 2022 és 2023 között készültek a gyárban. A fotókon egyértelműen azonosítani lehet a Samsung logóját, a gépek leírásait és a gépek megfelelő működéséért felelős középvezető nevét is. Ő 2021 márciusa és 2025 februárja között volt a cég környezetvédelmi és munkabiztonsági (EHS) vezetője, mások mellett ő képviselte a Samsungot a 2023 januárjában tartott gödi közmeghallgatásán.
Az alábbi képeken a por elszívását végző gép és az üzem belsejében az egyik felületre kiült fekete anyag látszik:
Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a fekete por problémáját, amelyet február 9-i cikkünkben csak érintőlegesen ismertettünk.
A raktárat csak úgy hívták: Mordor
2025 második felében az egyik, a nálunk lévő samsungos dokumentumokat hitelesítő forrásunk egy elsőre hihetetlen történettel állt elő. Elmondása szerint a 2020-as évek elején a Samsung első gyárában a légtérmérések a korábbiaknál jóval rosszabb eredményeket mutattak, és érezni lehetett, hogy a mixing területen a szokásosnál is több fekete por száll a levegőben. A probléma okát a területért felelős középvezetők sem tudták, és keresni kezdték, honnan származik az anyag. Megbontották a gyár álmennyezetét, és azt látták, hogy afölött 10-15 centi magasan áll a fekete por.
A februári cikkünk megjelenése után körülbelül 20 jelenlegi és volt Samsung-dolgozóval beszéltünk, közülük pedig egymástól függetlenül négyen is beszámoltak az álmennyezet felett felhalmozódó por problémájáról. Volt, aki megjegyezte, hogy erről szerinte csak néhányan tudtak, más viszont azt mondta, hogy a jelenségről viszonylag sokan tudhattak. Forrásaink elmondása szerint pedig, bár az álmennyezet felett futó csöveket néha karbantartották, a por szivárgásának problémája éveken keresztül fennállt.
A jelenség megértéséhez érdemes röviden átnézni, hogy működik, illetve működött a Samsung gödi akkumulátorgyára. Az első (északabbra lévő) gödi üzemet 2017-ben alakították át a korábbi tévéképernyőgyárból, majd 2018-ban és 2021-ben két körben bővítették. Az első gyáregységben az elmúlt két évben több gyártósort leállítottak, de a második gyár 2021-es megnyitásáig, illetve a 2023-as termelési csúcsig még itt pörgették fel a gyártást.
Abban az időben az üzem legészakibb részén volt a bejövő raktár, ide pakolták tehát le a kamionokkal odaszállított alapanyagokat. Az alapanyagok között nagy mennyiségben volt a por formájában érkező, egészségre kevésbé káros grafit és az annál jóval károsabb nikkel, kobalt és mangán.
Több nekünk nyilatkozó dolgozó szerint az üzemben az alapanyagok tárolását sokáig egyáltalán nem vették komolyan, a grafitot tartalmazó zsákok például rendszeresen kiszakadtak. Az egyik forrásunk szerint a gyárnak ezt a részét akkoriban „Mordornak” hívták, mert a gyakran hibás csomagolással érkező grafitszállítmányok folyamatosan kiborultak a földre. Ezt a fekete port az ott dolgozóknak aztán gyakran seprűvel kellett feltakarítaniuk, nemcsak a földről, de a falakról is.
A gyártáshoz szükséges anyagokat a porbetöltés részlegen hatalmas gépezetekbe töltötték, ahonnan az anyagokat csöveken keresztül, nagy nyomással vezették át a mixing részlegre, ahol összekeverték őket. Egy forrásunk szerint már ezek, a nagy nyomás alatt lévő, az álmennyezet felett futó csövek is rendszeresen meghibásodtak és kiszakadtak, amelyek miatt az azokban futó – még tiszta és egymástól elkülönített – vegyi anyagok gyakran kiszabadultak belőlük.
Elmondása szerint ezt a problémát az eredeti konstrukciós hibák mellett elsősorban az okozta, hogy a rendszert egészen egyszerűen nem tartották megfelelően karban. Ahogy fogalmazott „ha egy mondatban kellene összefoglalnom, azt mondanám, hogy a normális működéshez havi 400 méternyi csövet kellett volna kicserélni, de csak 100-at cseréltek ki.”
Ezeket az anyagokat – melyek közül a nikkel és a kobalt belélegezve súlyosan rákkeltő – a gyár mixing részlegén keverik össze. Mivel ebben a részlegben a por a szabályos működés során is a levegőbe kerülhet, itt mindenkinek teljes testet takaró védőfelszerelést kellett, illetve kellett volna viselnie. Hét egymástól független forrásunk szerint ez azonban sokáig nem, vagy legalábbis általában nem volt biztosított.
Ezen a részlegen készültek például azok a február eleji cikkünkben bemutatott képek, amelyeken a munkások sima FFP-2-es maszkban dolgoznak. A mixingen tapasztalt viszonyokról különböző forrásaink nagyrészt egybevágó, minimálisan különböző verziókat mondtak, köztük, hogy:
- többek szerint a koronavírus-járványig egyáltalán nem vették komolyan a munkavédelmi előírásokat, onnantól kezdve viszont legalább a maszkhordást ellenőrizték;
- egy forrásunk szerint a Covid előtt olyan is előfordult, hogy a mixingen dolgozó ukrán vendégmunkások nemcsak a maszkot, de a felsőruhájukat is levették és félmeztelenül dolgoztak;
- forrásaink szerint a Covid után sem biztosítottak a munkásoknak olyan felszerelést, ami az ott használt nehézfémeket kiszűrte volna, többek szerint ezt 2023-ban rendszeresítették;
- van, aki szerint többször is variálták, hogy milyen maszkot adnak a munkásoknak, egyszer már eljutottak az FFP3-as maszkokig, aztán spórolás miatt visszaálltak az FFP2-re;
- egy forrásunk szerint volt olyan dolgozó, aki vett magának egy magasabb szintű maszkot, de a koreai főnökei nem engedték neki, hogy hordja, mert attól tartottak, hogy akkor a többi munkás is pánikolni kezd majd;
- többen arról számoltak be, hogy a mixingen dolgozóknak állandóan vörös volt a szeme, és ketten azt mondták, hogy bár csak rövid ideig jártak a részlegen, utána komoly fejfájásuk alakult ki;
- és több nekünk nyilatkozó volt samsungos azt állítja, hogy a mixinget az előre bejelentett munkavédelmi hatósági ellenőrzések előtt rendszeresen takarították, hogy ne legyen feltűnő a földre, falakra és gépekre kiülő fekete por.
Azt, hogy a mixing részlegen a levegőben a határértéket meghaladó vegyi anyagok – főleg nikkel és kobalt – volt, a munkavédelmi hatóság többször megállapította. Feltártak ezek mellett egy sor, a mixinghez köthető hiányosságot, például azt, hogy a részlegen nem tárolták megfelelően a védőfelszereléseket, és a munkásoknak nem biztosítottak megfelelő körülményeket az átöltözésre.
A rendszer, ami hat év után se tudta rendesen elszívni a mérgező port
Február elején megjelent cikkünkben hosszan írtunk már a Samsung SDI első gödi gyárának nem megfelelően működő elszívóberendezéséről. Ez a probléma legjobban dokumentált része, a hatósági jegyzőkönyvekben ugyanis feketén-fehéren leírták, hogy a gyárban használt szűrőelemek 2,4 mikrométer átlagos szemcseméretű porok hatékony leválasztására voltak alkalmasak, miközben a gyárban ennél jóval kisebb, 0,3 mikrométeres szemcseméretű porokkal dolgoztak. A jegyzőkönyvekből az is egyértelműen kiderül, hogy ezt a problémát már 2021-ben jelezték a Samsungnak, ami azonban 2023-ig nem tett érdemben azért, hogy megoldja.
A cikkünk megjelenése után bejelentkező források erről is a korábbinál sokkal részletesebb leírást adtak. Többek elmondása szerint a problémát például az a rendkívül banális igénytelenség súlyosbította, hogy az elszívórendszer szűrőit egyszerűen nem cserélték megfelelő időközönként. A szűrők így nagyon hamar megteltek a felszívott porral, amit bizonyos mennyiség fölött már nem tudtak kiszűrni. A következő két képen egy, az álmennyezet felett dolgozó munkást, és a légtechnika teljesen elfeketedett szűrőit mutatjuk.
Forrásaink szerint a légtechnika szétszerelésekor rendszeresen ilyen, fekete porral teljesen telített elemeket találtak. Mivel a teljesen telített elemek a port már nem tudták kiszűrni, a légtechnika gyakran eltömődött, ami a csövek megrepedéséhez vagy kiszakadásokhoz vezetett. Így került a fekete por az álmennyezet fölötti térbe.
Fontos kiemelni, hogy míg a porbetöltés és a mixing területek közötti csövekben tisztán, elkülönítetten haladtak a vegyi anyagok, addig a szellőzőrendszerben már a mixing területen kialakult, grafitot, nikkelt, kobaltot és mangánt is tartalmazó port szívták el. A fenti, nagy mennyiségű fekete port ábrázoló képekről nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy milyen összetételű, de lehet tiszta grafit, tiszta nikkel, vagy akár keverék is.
Két nekünk nyilatkozó volt samsungos középvezető szerint mérgező anyagokat is tartalmazó keverékről van szó. Egyikük szerint a részleg a 2020-as évek elején „olyan mértékben szennyezett volt, hogy kizárt dolog, hogy a mixingen készült olyan fénykép, amin egy komponensű por látható”. Szerinte ugyanakkor előfordulhat, hogy a képen látható por túlnyomó többségében egy anyagot, például grafitot tartalmaz, de akár „az is simán lehet, hogy valamikor kiszóródott a csövekből 15 köbméter nikkel”, és a képen főleg az látszik. Egy harmadik volt samsungos középvezető a kép alapján nem tudta megállapítani, azon milyen összetételű por látható, de szerinte nem tiszta grafitpor, mert annak másmilyen az állaga, az jóval porózusabb, mint a képen látható fekete por.
Hasonló a helyzet a korábban a gyár tetejére kifújt és ott megragadt fekete porral: a Samsung és a kormányhivatal azt állítja, hogy tiszta grafit került ki oda, nekünk viszont több forrás is azt állítja, hogy ez nem igaz, mert a gyár tetejére az elszívórendszereket vezették ki, amelyekben már vegyes fekete por volt. A Greenpeace a gyár környékén nikkelt talált a talajban, ami arra utal, hogy oda nikkelt is tartalmazó por juthatott el.
Van olyan forrásunk, aki szerint egyébként a tiszta grafit tetőre való kiszórása valójában sokkal súlyosabb technológiai hibát jelentene, mint a szellőzőrendszer kivezetése. Ez utóbbi ugyanis csak a szűrőrendszer működésképtelenségét mutatja, míg a tiszta grafit kiszórása azt jelenti, hogy a Samsungnak még a porok keverése előtti technológiai folyamatokat sem sikerült zárt rendszerben megoldania.
A különböző időpontokban készült műholdképeken jól látszik, hogy a fekete por kiszóródása évekig tartott, és a port többször is megpróbálták eltakarítani, az azonban később újratermelődött. Öt egymástól független forrásunk szerint a kiszóródás problémájáról a Samsung vezetése is tudott, de éveken keresztül nem tettek érdemi lépéseket annak megoldására.
A rövid távú megoldás az volt, hogy a port rendszeresen letakarították, ami egy, a folyamatra rálátó forrásunk szerint egy időben kéthetente megtörtént. Többek szerint a fekete elszíneződés elpalástolására volt, hogy a tető érintett részét rendszeresen le is festették – ezek a festésnyomok szintén látszanak a műholdképeken.
Ott is pozitívat mutattak a tesztek, ahol semmilyen mérgező anyaggal nem dolgoznak
A Samsung munkavédelmi problémáinak súlyosságát talán az bizonyítja leginkább, hogy még olyan dolgozók szervezetében is kimutatták a gyártáshoz használt mérgező vegyi anyagokat, akik nem az anyagok közvetlen felhasználási helyén dolgoztak. A Samsung egy 2022-as összesítése szerint még a gyártástervezésen, sőt, a munkabiztonsági részlegen is voltak ilyenek.
A gyárban dolgozó munkásokat a törvényi előírásoknak megfelelően úgynevezett biológiai expozíciós marker (BEM) vizsgálatoknak vetik alá, amelyekben az érintettek vizeletében vagy vérében nézik meg a gyártáshoz használt anyagok jelenlétét. Ha van olyan anyag, amiből a határértéket meghaladó mennyiség van a munkás szervezetében, akkor a teszt eredménye pozitív, ha nincs, az negatív.
Az elmúlt egy évben kilenc, jelenleg vagy korábban a gyárban dolgozó forrással beszéltünk, akik azt állítják, hogy őket, vagy kollégáikat tesztelték. Közülük:
- van, aki azt állítja, hogy több pozitív tesztje volt, ennek egészségügyi következményei is voltak;
- más szintén több pozitív tesztről számol be, azonban azt mondja, hogy miután eljött a gyártól, kiürültek a szervezetéből az ott használt anyagok;
- egy nekünk nyilatkozó munkás szerint az ő eredményei először éppen, hogy a határérték alatt voltak, másodszor azt mondták neki, hogy valami hiba történhetett a mintavételnél, ezért nem mutatják meg az eredményt, hónapokkal később a harmadik tesztje pedig ismét negatív lett;
- egy másik forrásunk szerint őt nem tesztelték, de a közvetlen kollégái közül szinte mindenkit, sokaknak pozitív lett a tesztje, és ők jellemzően emésztési problémákra panaszkodtak.
A három anyagból készült nikkel–kobalt–mangán por egyébként a Samsung biztonsági jelentése szerint is mérgező anyag, kiszóródása esetén akár halálos hatásokkal bírhat. Mint megírtuk, a Samsung gödi gyárában elszabadult mérgező porok rákot, idegrendszeri károsodást, tüdőfibrózist okozhatnak. A porkoktél összetevői közül a nikkel és a kobalt por formájában bizonyítottan rákkeltő hatású, míg a mangán elsősorban az idegrendszerre hat. Alapvetően, ha ezek az anyagok bejutnak a szervezetbe, ki is ürülnek, ez viszont csak kis mennyiségeknél működik.
Azt az elmúlt néhány hétben már öt egymástól független forrásunk megerősítette, hogy a Samsung-gyárban a dolgozókat a BEM-tesztek eredményei alapján rotálták. Ez azt jelenti, hogy akinek kimutatták a szervezetében a vegyi anyagokat, azt elrakták a vegyi anyagok környékéről, és olyan dolgozókkal helyettesítették őket, akiknek még negatív tesztjei voltak.
Az elmúlt években több ilyen, a Samsungban készült BEM-tesztekről szóló összesítés is eljutott a Telexhez, ezek közül most a február 9-i cikkünkben is megemlített 2022-es táblázatot mutatjuk be. Eszerint abban az évben a gyár 2159 belsős dolgozójából 857 főt teszteltek a gyártáshoz használt kobaltra, nikkelre és mangánra, és közülük 98 fő esetében jött ki pozitív – vagyis szennyezést mutató – eredmény. A táblázatban az SDIHU rövidítés a gödi üzem cégen belüli megnevezése, a baloldali oszlopban a gyáron belüli részlegek nevei vannak.
A táblázatból leolvasható, hogy a legtöbb pozitív teszt azokon a részlegeken született, ahol a munkások közvetlenül a mérgező vegyi anyagokkal dolgoznak. 24 embernek lett pozitív a tesztje a mixingen, 14-nek a nyomás / bevágás részlegen, 13-nak pedig az elektróda-karbantartáson. A táblázat szerint azonban voltak pozitív tesztek a közüzemi részlegen, a minőségellenőrzésen és a validációs részlegen is. Fontos részlet az is, hogy az összesítés szerint abban az időszakban 1300 dolgozót egyáltalán nem teszteltek.
A Samsung munkavédelmi ellenőrzéseiről szóló hatósági dokumentumokban sokáig nem tűnnek fel hangsúlyosan a BEM-tesztek, tavaly nyáron azonban az Átlátszó kikért és bemutatott egy olyan jegyzőkönyvet, amely már részletesen ír az ezzel kapcsolatos szabálytalanságokról. A jelentős kitakarásokat tartalmazó jegyzőkönyv szerint a Samsung alapvetően azokat a munkavállalóit tesztelte, akikről azt feltételezte, hogy ki vannak, vagy ki lehetnek téve a vegyi anyagok belégzésének.
A hatóság szerint azonban a Samsung ezt a kört pontatlanul határozta meg, így olyan munkavállalókat nem tesztelt le, akik egyébként napi szinten dolgoztak a rákkeltő anyagokkal. A jegyzőkönyv külön kiemeli, hogy az érintett dolgozók egy része kézi tevékenységet végzett (például selejtezett, mintavételezett és hulladékokat kezelt) és a használt rendszer nem volt teljesen zárt, így abból kikerülhettek rákkeltő anyagok.
A munkavédelmi hatóság szerint azzal, hogy a Samsung 65 dolgozóján több mint egy éven keresztül nem végzett BEM-tesztet, súlyosan veszélyeztette az ő egészségüket. A határozat név szerint felsorolja az érintetteket – igaz, az ő neveiket a határozat nyilvános verziójából már kitakarták.
A hatóság a vizsgálatában ezek mellett hat további szabálytalanságot tárt fel, és a munkavállalók veszélyeztetése miatt összesen 792 millió forint bírságot szabott volna ki a Samsungra. A 2024-ben módosított szabályok szerint azonban az üzemre 100 millió forintnál nagyobb bírságot nem lehetett kiszabni, így végül ekkora büntetést kaptak. (2024-ig még 10 millió forint volt a felső határ, a korábbi vizsgálatok során így ennyit kapott a cég.) A Samsung árbevétele tavaly 1240 milliárd forint volt.
A munkások ruhájára szerelt eszköz mérte a legdurvább vegyianyag-koncentrációt
A BEM-tesztek mellett a másik legfontosabb mérési eszköz az úgynevezett légtérmérés, amely során vagy a gyár egyik pontján elhelyezett, vagy az egyik dolgozó testére szerelt eszköz méri a levegő minőségét. Az eszköz több vegyi anyag koncentrációját méri, majd az adatok elemzése során a külön-külön megállapított koncentrációkból számolnak egy kombinált hatást, ami egy értéken mutatja be a levegő szennyezettségét.
Ilyen légtérmérések eredményei a hatósági jegyzőkönyvekben is felbukkannak. Az egyik 2023-as hatósági jegyzőkönyvben például szerepel egy olyan mérés, amely szerint a notching részlegen a határértéket 275-szörösen meghaladó nehézfém-koncentrációt mértek. A Telexhez azonban eljutottak ennél is súlyosabb mérgezésekről szóló jegyzőkönyvek, az egyik, 2023 februári például 510-szeres határérték-átlépést mutat.
Úgy tudjuk, a Samsung informatikai rendszere úgy működik, hogy az abból kimentett, vagy onnan kinyomtatott dokumentumokra egyedi vízjelet tesz, így a vízjelből visszakövethető, ki szedte ki a rendszerből a dokumentumokat. Emiatt a nálunk lévő dokumentumok nagy részét nem hozzuk nyilvánosságra, csak egyet, amelynek közepéről kitöröltük a vízjelet, és egy másikat, amelyen nem szerepel vízjel.
Az alábbi dián a Samsung katód 1, anód 1 és katód 2 részlegein 2023. február 27-én végzett légtérmérések kombinált eredményei láthatóak. A dokumentum bal alsó sarkán van a mintavételi pont, ami az 1-es, 7-es és 8-as esetében egy dolgozó volt – a dolgozók neveit, valamint a Samsungon belüli azonosítószámukat mi töröltük ki. Az azonosító első két számjegye egyébként azt mutatja, hogy a dolgozót melyik évben vették fel a céghez, ezért az első két számjegyet nem takartuk ki.
Az ábrán látszik, hogy a mintavételi pontok egy részénél 2023 januárja és februárja között a szennyezés mértéke enyhén csökkent, a mintavételi pontok többségénél azonban meredeken emelkedett. A 7-es mintavételi pontnál – ami az egyik dolgozó testére szerelt mérőeszköz volt – már januárban is rendkívül magas, 60-szoros határérték-átlépést tapasztaltak, februárra ez azonban 509,96-szorosra nőtt.
A következő ábrán a 2022 augusztusi, a 2023 januári és a 2023 februári mérések eredményeit hasonlítják össze.
Az ábra nagyon jól megmutatja az extrém szélsőséges mérgezések abszurditását, a mérések eredményeit ugyanis egy 50 egység magas grafikonon próbálták ábrázolni, így a 60-szoros és az 509,96-szoros mérgezés oszlopa is ugyanolyan magas lett.
Ez a jegyzőkönyv, illetve az 510-szeres mérgezési eredmény nem szerepel a munkavédelmi hatóság dokumentációjában, amelynek a Telex információi szerint az az oka, hogy a hatóság nem kapta meg azt a Samsungtól.
A dokumentumok át nem adásával a Samsung abszurd módon még csak törvénysértést sem követ el, a vonatkozó jogszabályok ugyanis nem írják elő, hogy minden légtérmérés eredményeit be kell szolgáltatni a hatóságnak.
A notching terület 275-szörös mérgezéséről szóló információk azonban eljutottak a hatósághoz, amelynek lehetősége lett volna az érintett üzemrész működésének felfüggesztésére. A Tarnai Richárd fideszes képviselőjelölt által vezetett kormányhivatal a mérgezés súlyossága ellenére nem függesztette fel az üzemrész működését, ehelyett 10 millió forint bírságot szabott ki arra.
A legkiszolgáltatottabbak nem is a Samsung saját dolgozói voltak
Egymástól független forrásaink sokasága szerint a vegyi anyagok belégzésének és a különböző típusú mérgezéseknek valójában nem is a Samsung saját dolgozói, hanem a gyár területén dolgozó, de külsős cégekkel szerződött munkavállalók voltak leginkább kitéve. Mert bár a Samsung a rendkívül laza hatósági kontrollt kihasználva nem vette nagyon komolyan a munkavédelmi előírásokat, a cégben legalább voltak munkavédelemmel foglalkozó szakemberek, akik a lehetőségeikhez képest igyekeztek odafigyelni arra, hogy minél kevesebb szabályt szegjenek meg.
A gyárban azonban a szűk értelemben vett termelésen kívül egy sor folyamatot külsős cégeknek szerveztek ki, ami gyakran más koreai vállalatokat, vagy azok alá szervezett magyar alvállalkozókat jelentett. Forrásaink szerint ilyen alvállalkozói láncok végezték a takarítási, kivitelezési és hulladékkezelési feladatok nagy részét, ez utóbbiba tartozik a hibás akkumulátorok rendkívül veszélyes kezelése is. Ez forrásaink szerint 2017 óta több tucat, de inkább több száz alvállalkozót jelent.
A munka kiszervezettségének mértékét mutatja, hogy a Telex információi szerint a gödi üzemben 2023 őszén, a gyártás csúcsán majdnem nyolcezren dolgoztak, a Samsung SDI-nak azonban akkoriban csak 3500-3800 bejelentett munkatársa volt. Ez azt jelenti, hogy a gyárban dolgozók több mint fele bérelt munkaerő, vagy alvállalkozók beosztottja volt.
Az alvállalkozók munkásai esetében a munkavédelmi oktatást, majd a munkavédelmi előírások betartatását nem a Samsungnak, hanem az alvállalkozónak kell végeznie, így a szabályok betartatásáért is ő felel. Ezeket az előírásokat azonban forrásaink egybehangzó állítása szerint sok alvállalkozó egyáltalán nem vette komolyan. Ez a gyakorlatban például azt jelentette, hogy a gyárban felhalmozódott rákkeltő és mérgező anyagokat a takarítóknak megfelelő felszerelés nélkül pucolták.
A takarítást forrásaink szerint többségében romák végezték, akiket sokszor kisbuszokkal szállították a gyárhoz Pest megye perifériájáról, vagy Nógrád, Heves és Jász-Nagykun megyékből. Több forrásunk szerint közülük sokan vagy nem tudták, milyen mérgező anyagokkal dolgoznak, vagy ha kaptak is arról tájékoztatást, nem vették komolyan, így nagy mennyiségben juthatott a szervezetükbe a rákkeltő anyagokból.
Itt fontos kitérni arra, hogy a munkavédelmi szabályok betartása nemcsak a munkások kötelessége, hanem a munkáltató feladata is, aki nem kötelezheti arra a beosztottjait, hogy például megfelelő védőfelszerelés nélkül dolgozzanak. Sőt, ha egy főnök azt tapasztalja, hogy a beosztottjai a szabályok figyelmen kívül hagyásával dolgoznak, kötelessége betartatni velük a szabályokat – akkor is, ha ez esetleg a munka hatékonyságának rovására megy.
Ezek az alvállalkozók jellemzően olyan nyilatkozatokat íratnak alá a munkásokkal, amelyekben azok vállalják, hogy a munka kockázatát megismerték, és minden szabályt betartanak. Az egyik alvállalkozó például a következő dokumentumot használja:
A Samsung sokszor hosszú láncba szerveződő alvállalkozói közül azonban forrásaink szerint sokan tendenciózusan nem tartatták be az előírásokat. Erről sok verziót hallottunk, köztük informátoraink állítása szerint:
- sok alvállalkozó nem biztosított megfelelő védőfelszerelést a dolgozóinak;
- ha egyszer biztosítottak is, azt nem cserélték, így a védőfelszerelés elhasználódott és már nem töltötte be a funkcióját;
- vagy biztosítottak védőfelszerelést, de egyáltalán nem figyeltek oda, hogy a munkások használják is azt. A kockázatokat nem megfelelően felmérő munkások így egyszerűen nem vették fel a védőruhákat;
- nem végeztek BEM-tesztet a dolgozókon, vagy nem megfelelő időközönként végezték el azt;
- és a BEM-tesztek eredményeit nem vették figyelembe, vagy a magas értékeket produkáló dolgozókat egyszerűen elküldték.
Ez utóbbihoz hasonló elem egyébként több, az alvállalkozókkal kapcsolatos történetben szerepel, forrásaink szerint volt olyan cég, amely minden, munkavédelemmel kapcsolatos kritikát megfogalmazó dolgozóját kirúgással fenyegette. Erre azért is volt lehetőségük, mert ezekre a munkákra jellemzően rendkívül kiszolgáltatott helyzetben lévő munkásokat vettek fel.
A Samsung alvállalkozói láncának működését jól mutatja Magyari Attila esete, akit 2022 októberében 6900 volt feszültség rázott meg a gödi üzemben. Magyari egy magyar munkaerő-közvetítőn és egy koreai alvállalkozón keresztül dolgozott a gyárban, a baleset után pedig egy évig táppénzen volt, majd elbocsátották. A magyar munkaerő-közvetítőt időközben felszámolták, a koreai alvállalkozó pedig kivonult Magyarországról, Magyari így csak a Samsungtól tud kártérítést követelni, ami tagadja, hogy felelőssége lenne a balesetben.
A cég elismeri, hogy előfordultak problémák, de szerintük rengeteget költöttek azok megoldására
Cikkünk megjelenése előtt részletes kérdéssort küldtünk a Samsungnak, de kérdéseinkre a korábbi gyakorlatnak megfelelően nem kaptunk választ. Időközben azonban megjelent a kormányzati szócsővé változtatott Indexen egy interjú Paplanos Péterrel, a Samsung PR-igazgatójával, amelyben ő reagált a februári cikkünkben felvetett problémák egy részére.
Paplanos az interjúban elismerte, hogy valósak az Átlátszó által korábban bemutatott jegyzőkönyvek, amelyek szerint a cég több mint száz dolgozóját tették ki vegyi anyagok fokozott jelenlétének, azonban elmondása szerint náluk nem jelentettek egy, ezzel kapcsolatos megbetegedést sem. Hozzátette: a vállalattal szemben egy egészségkárosodásból fakadó munkaügyi per sincs folyamatban.
Paplanos szerint a cégben félévente végeznek BEM-tesztet a határértékkel rendelkező vegyi anyaggal dolgozó munkásoknál. Megerősítette, hogy ezek alapján rotálják a munkásokat, vagyis azokat, akiknek a szervezetében a határértéket meghaladó mennyiségű vegyi anyag van, kicserélik olyanokra, akiknek még nincsen. Elmondása szerint viszont „ez általános eljárás, nem csupán az akkumulátorgyártásban, hanem minden olyan iparágban, ahol a munkatársat fokozott expozíció érheti”.
A cég PR-igazgatója szerint azért került ki a tetőre fekete por, mert egy időben a porelszívók hatékonysága még nem volt megfelelő. Megismételte az állítást, miszerint nem a rákkeltő nikkelről és kobaltról, hanem grafitporról van szó, de azt nem közölte, hogy szerinte a gyárnak melyik részéről szív el a légtechnika tiszta, más anyagoktól mentes grafitport.
Paplanos Péter azt elismerte, hogy a dolgozóiknak korábban nem biztosítottak megfelelő védőruhát és maszkot, de szerinte mára ezt megoldották.
Korábbi cikkeink a témában:
- Úgy ontotta magából a fekete port a gödi Samsung, hogy elszíneződött a gyár teteje
- Olyan térképen modellezték a gödi Samsung lehetséges balesetét, amin egyértelműen látszik a fekete szennyeződés
- A határérték több mint kétszeresét meghaladó nikkelszennyezést talált a Greenpeace a gödi Samsung-gyár közelében a talajban
- „Szóltak, hogy Viktor levette a védelmet a gyárról” – olyan durván mérgezett a gödi Samsung, hogy Rogán rájuk küldte a titkosszolgálatot
- Rákot, idegrendszeri károsodást, tüdőfibrózist okozhatnak a Samsung gödi gyárában elszabadult mérgező porok
- Szijjártó Péter óriási hazugságcunamiról beszél. Mutatjuk a hatósági jegyzőkönyveket
- Egy kiszivárgott dokumentum szerint a Samsungban az Átlátszó ellehetetlenítéséről tárgyaltak
- Azt mondják, nem tudtak Gödről. A parlamenti dokumentumok mást mutatnak
