Óriási felhajtás mellett ment tőzsdére a SpaceX, Elon Musk vagyona meghaladja az ezermilliárd dollárt
Nagy nap ez a tőzsdei cégek, még nagyobb Elon Musk életében: űrtechnológiai cége, a SpaceX, magyar idő szerint délután fél hat körül debütált az amerikai Nasdaqon, ami a történelem eddigi valaha volt legnagyobb első tőzsdei bevezetésének (IPO-jának) számít. A cég részvényeit a kereskedés megnyitása utáni pillanatokban 150 dollárért adták-vették, ami több mint kétezer milliárd dolláros cégértéket jelent.
A társaság korábbi tervei szerint 75 milliárd dollárnyi friss tőkét akart volna bevonni befektetőktől, a céljuk az 1,75 ezermilliárd dolláros értékelés elérése volt. A cég vezetői a bevezetés előtt azzal számoltak, hogy ehhez 555,6 millió részvényt kell eladniuk 135 dolláros áron.
Az IPO végül ennél jobban sikerült: a kereskedés előtti percekben még úgy nézett ki, hogy akár a 175 dolláros nyitóár is meglehet, ami aztán fokozatosan mérséklődött. A bevezetés pillanatában 150 dolláros árfolyamon zajlott a kereskedés, de néhány perccel később már felment 160 dollár környékére.
A tőzsdei bevezetés ellenére a cég tulajdonrészének nagyon nagy része, körülbelül 82 százaléka Elon Musknál marad, aki ezzel a történelem első olyan embere lehet, akinek a vagyona eléri az ezermilliárd dollárt. Vagyonának nagy része mostantól a SpaceX-ben lévő, több százmilliárd dolláros részesedéséből származik.
A SpaceX űripari vállalatként indult, de ma már nem lehet pusztán rakétagyártóként értelmezni. Az űripari fejlesztések továbbra is fontos alapját képezik a cég működésének, de mostanra már egyre erősebb lábát jelenti a Starlink műholdas internetszolgáltatás. A vállalat bevételeinek egyik fő hajtóereje ez a gyorsan növekvő és nyereséges üzletág, a jövő legnagyobb növekedési lehetőségét – legalábbis Musk elképzelése szerint – a mesterséges intelligencia fejlesztések jelentik, ez viszont egyelőre kockázatos és tőkeigényes terület, aminek bizonytalan a megtérülése.
A rakéta-, műhold- és mesterséges intelligencia cég részvényei iránti kereslet előzetesen hatalmas volt, a Bloomberg arról írt, hogy a befektetők több mint négyszer annyi részvényt jegyeznének, mint ami összesen elérhető. A vállalat összesen 555,6 millió részvényt kínált darabonként fix 135 dolláros áron. A vállalat értéke csütörtökre így is elérte az 1,77 ezermilliárd dollárt, megelőzve a Meta, a Tesla vagy a JP Morgan Chase piaci értékét is.
Az eddigi belépők közötti csúcstartó a szaúdi olajipari vállalat, az Aramco volt, ami 2019-ben akkori árfolyamon 1,7 billió dolláros értékeléssel 25,6 milliárd dollárnyi részvénykibocsátással debütált.
A bevezetést a Wall Street legnagyobb bankjai – a Goldman Sachs, a Morgan Stanley és a JP Morgan – vezetik, 18 bank közreműködésével. A mai IPO nyitja azt a mesterségesintelligencia-cégekből álló sorozatot, amik a tőzsdei debütálásra készülnek: az elmúlt időszakban az OpenAI és az Anthropic is benyújtotta a bevezetéshez szükséges dokumentumokat, a Bloomberg számításai szerint a három cég összesen 3600 milliárd dollárnyi értéket tehet hozzá az amerikai tőzsdékhez.
Történelmi lépés, de sok a kritikus hang
A pénteki Nasdaq-bevezetés előtt sokan kongatták a vészharangot, több elemző is arra figyelmeztetett, hogy a cég értékelése rendkívül magas, különösen annak fényében, hogy a SpaceX tavaly még veszteséges volt és a jelenlegi pénzügyi adatai még nem indokolják a kiugróan magas értékeltséget. A vállalat 2025-ben 18,67 milliárd dolláros árbevétel mellett 4,94 milliárd dolláros veszteséget termelt, részben a Starship rakétarendszer fejlesztési költségei miatt.
A magas árazást is a Starship rakétával indokolják, ami ha elkészül, több mint 100 tonnát tudna az űrbe juttatni – többet, mint bármelyik másik, jelenleg üzemelő rakéta. Erre szükség lenne azon tervek miatt is, amik szerint mesterséges intelligencia-adatközpontokat állítanának a Föld körüli pályára. A SpaceX jelenlegi rakétái, a Falcon 9 és a Falcon Heavy, körülbelül 22,8 tonnát, illetve 63,8 tonnát képesek alacsony Föld körüli pályára szállítani. A Starship májusban végrehajtott tesztrepülése jelentős mérföldkő volt a tőzsdei bevezetés előtt, a kisebb motorproblémák ellenére sikeresen pályára állították a próbaműholdakat, és kontrollált vízre szállást hajtottak végre az Indiai-óceánon.
A mai bevezetés, valamint sokkal inkább a tranzakciót körülvevő rendszer kapcsán egyre sokasodtak az aggályok az elmúlt hetekben. Elon Musk a hagyományos IPO-szabályoktól eltérően járt el a SpaceX esetében, a részvények 30 százalékát kisbefektetőknek tartotta fenn, és a szokásos árképzési folyamatot is részben megkerülte.
Először is, a cég veszteséges: csak a Starlink nyereséges, de azt elviszi az MI- és az űrüzletág vesztesége. A SpaceX bevétele tavaly 33 százalékkal 18,67 milliárd dollárra nőtt, ennek mintegy 60 százalékát a Starlink adta a 10 milliót meghaladó felhasználójával. Csakhogy a veszteséges xAI-jal való egyesülés miatt a 2024-es 791 millió dolláros nyereségből tavaly 4,94 milliárd dolláros veszteség lett. A most bevont pénz jó része valószínűleg hiteltörlesztésre megy, nem fejlesztésre, az 1,75 billió dolláros értékelés pedig erősen megkérdőjelezhető.
Az MI-versenyben az xAI – aminek a fejlesztése a Grok nevű generatív mesterséges intelligencia csetbot, ami korábban pedofil tartalmakat is készített – le van maradva, mert míg az Anthropic és az OpenAI szolgáltatásaiért a Ramp nevű pénzügyi startup elemzése szerint az üzleti ügyfelek több mint 30 százaléka fizet, az xAI részesedése 5 százalék körül stagnál, miközben a SpaceX épp az MI-t nevezi meg legnagyobb piacának.
Kritika érte azt is, hogy a Nasdaq szabályait épp időben lazították fel úgy, hogy a SpaceX a kezdeti felfújt árfolyamcsúcson kerülhessen be az indexbe. Így több százmilliárd dollárnyi passzív befektetés (nyugdíjalapok, indexkövető termékek) lesz kitéve a kockázatnak olyan emberek pénzéből, akik sosem döntöttek a vásárlásról, ami precedens lehet majd az OpenAI és az Anthropic bevezetésekor is.
Aztán ott van az is, hogy gyanús kapcsolt ügyletek terhelik a céget, az xAI felvásárlása inkább mentőakciónak tűnt, és egy igazgatósági tag cégével kötött ügyletek miatt 9 milliárd dollárnyi adósságot kellett kimutatni. Végül pedig az új befektetők gyakorlatilag jogfosztott pozícióba kerültek, Musk a szavazatok körülbelül 84 százalékát birtokolja, ő nevezi ki a saját kompenzációjáról döntő igazgatóságot, a részvényesek pedig még a perlés jogáról is lemondanak, miközben minden kockázatot ők viselnek.
A tőzsdére lépés után Musk továbbra is erős befolyással rendelkezik majd a vállalatban, mivel a szavazati jogok 82 százaléka nála marad.
Elon Musk leginkább a Tesla, valamint később a SpaceX révén vált ismertté, majd a Twitter 2022-es, 44 milliárd dolláros felvásárlásával tovább növelte befolyását. Szerepe Donald Trump kormányzati hatékonysági hivatalában (DOGE) különösen vitatott volt, és a politikai visszhang egybeesett a Tesla 2025-ös nemzetközi eladásainak gyengülésével, bojkottokkal és tiltakozásokkal.
