Rengeteg ételt és áramot fogyasztunk, ami évente dollárbilliós terhet ró a környezetre egy tanulmány szerint
A hollandiai Leideni Egyetem és az Oxfordi Egyetem kutatói által publikált tanulmány szerint a világ népességének legnagyobb fogyasztású 10 százaléka annyit fogyaszt, ami évente akár 5,7 billió dollárnyi környezeti kárt okozhat. Ez az összeg a világ minden országának GDP-jét meghaladja az Egyesült Államok és Kína kivételével.
A Guardianen megjelent elemzéséből kiderül, a kár főként az élelmiszerfogyasztás (leginkább a vörös hús), valamint a fosszilis energiára épülő életmód (például repülés, fűtés, hűtés) miatt keletkezik. Előbbinél az állattenyésztés az erdőirtás egyik fontos okozója, utóbbinál a szén, olaj vagy földgáz égetése szennyezi a környezetet. Ezek a nagyfogyasztók főként a gazdagabb országokban élnek, például az Egyesült Államokban és az Európai Unióban.
A kutatás során azt becsülték meg, hogy a fogyasztás milyen pénzben kifejezhető károkat okoz a klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése, a tápanyagszennyezés és a vízhasználat területén. Eredményeik szerint a károk legnagyobb része a biodiverzitás csökkenéséből és a klímaváltozásból származik. A tényleges hatás valószínűleg még nagyobb, mert a számítások nem vették figyelembe a gazdagok befektetéseinek környezeti következményeit.
A világ legfelső 10 százalékába tartozó emberek átlagosan évente 2300–7500 dollárnyi (700 ezer – 2,3 millió forintnyi) környezeti kárt okoznak fejenként. Az Egyesült Államokban ez az érték ennél is magasabb, körülbelül 19 000–63 000 dollár (5,8 millió – 19,3 millió forint) évente. A fejlődő országok gazdagabb rétegei is egyre nagyobb fogyasztókká válnak, Kínában a legfelső 10 százalék átlagos környezeti lábnyoma már meghaladja Németország hasonló csoportjáét.
A tanulmány szerint a magas fogyasztású réteg felelősségének kiemelése nemcsak azért fontos, mert aránytalanul nagy kárt okoz, hanem azért is, mert nagy befolyással rendelkezik. Fogyasztóként, befektetőként és gazdasági szereplőként képes lenne jelentősen csökkenteni a környezeti terhelést, a kutatók szerint ezért érdemes lenne őket például vagyonadóval, szén-dioxid-adóval vagy a luxustermékekre kirótt adókkal ösztönözni a változtatásra.
