Rendkívülinek tartja az ÉVOSZ, hogy pár hónap alatt ketten haltak meg a szegedi BYD-építkezésen

A szegedi BYD-gyár építése 2024 végén kezdődött. Azóta két ember vesztette életét az építkezésen, miközben a Szegeder által megkérdezett többi magyarországi autógyár esetében több, éveken át tartó beruházás során sem történt ennyi halálos munkabaleset. Bár az egyes projektek közvetlen összehasonlítását nehezíti, hogy nem létezik egységes, nyilvánosan hozzáférhető munkabaleseti adatbázis, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szerint két halálos baleset ilyen rövid idő alatt rendkívüli.

Az egyiket a rendőrség is vizsgálja

„A szegedi gyár építési területén a mai napig két halálos kimenetelű baleset történt” – írta a BYD sajtóosztálya a Szegeder megkeresésére.

A legutóbbi tragédia június végén történt. A vállalat tájékoztatása szerint egy munkás a műszakja végén, az építési területről távozva megbotlott, majd egy kamion alá esett. A korábbi halálos baleset februárban, egy daruzási művelet közben történt, ekkor egy kínai állampolgárságú munkavállaló vesztette életét. Utóbbi nyomán a rendőrség halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés ügyében indított büntetőeljárást.

A vállalat a Szegedernek most azt írta, hogy mindkét ügyben folyamatban vannak a hatósági és szakmai vizsgálatok, amelyeknek azt is tisztázniuk kell, hogy a felelősség a daruzást végző magyar alvállalkozót, a fővállalkozót vagy más érintettet terhel-e.

A két haláleseten kívül az elmúlt hónapokban több súlyos munkabaleset is történt az építkezésen. Májusban egy tolató teherautó ütött el egy munkást, a jármű ráhajtott a negyvenes éveiben járó férfi lábára, amely feltehetően eltört. Április végén pedig három munkást kellett kórházba szállítani, miután egy jármű tereptárgynak ütközött – mindhárman nyak- és fejsérüléseket szenvedtek.

A BYD a folyamatban lévő vizsgálatokra hivatkozva a két halálos balesetről nem közölt további részleteket.

Az ÉVOSZ szerint rendkívüli a két halálos baleset

„Mindenképpen rendkívülinek számít” – mondta a Szegedernek Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke, aki úgy fogalmazott, hogy egy beruházás mérete vagy bonyolultsága önmagában soha nem magyarázhatja a súlyos vagy a halálos munkabaleseteket. „Az ilyen esetek rendkívüli események, amelyek rendkívüli odafigyelést és értékelést igényelnek” – fogalmazott.

Koji szerint ugyanakkor nincs olyan mutató, amely alapján megállapítható, hogy egy ekkora építkezésen hány munkabaleset tekinthető átlagosnak. Mint mondta, ilyen szám nincs, mert

a munkavédelem alapelve az, hogy egyetlen munkabaleset sem tekinthető elfogadhatónak.

Hozzátette, hogy a hatósági tapasztalatok alapján ugyanakkor az építőipar továbbra is azok közé az ágazatok közé tartozik, ahol a legtöbb munkavédelmi szabálytalanságot tárják fel, és ahol a legtöbb súlyos, illetve halálos munkabaleset történik.

A többi autógyár építkezésein ritkák a halálos balesetek

A BYD építkezésén történt balesetek megítélését nehezíti, hogy a magyarországi autógyárak nem vezetnek egységes, nyilvánosan hozzáférhető munkabaleseti statisztikát, és megkeresésünkre sem minden vállalat közölt részletes adatokat. Emiatt a beruházások közvetlen összehasonlíthatósága korlátozott.

Az ugyanakkor a vállalatok válaszaiból és a nyilvánosan elérhető információkból is látszik, hogy a halálos munkabalesetek ritkák a hazai autógyárak építése során.

A BMW Magyarország ezzel kapcsolatban azt közölte a Szegederrel, hogy a debreceni gyár 2022 és 2025 között zajló építése során nem történt halálos munkabaleset. Arra nem válaszoltak, hogy összesen hány könnyű vagy súlyos baleset történt, a nyilvánosan elérhető sajtóbeszámolók alapján ugyanakkor két sérüléssel járó eset ismert: 2023-ban egy munkás egy robbanásban sérült meg, 2025-ben pedig egy takarító legalább nyolc méterről zuhant le egy állványzatról.

Az Audi Hungaria közlése szerint a 2012 óta megvalósult beruházások során – amelyek kivitelezésén több mint 35 ezren dolgoztak – öt könnyű, egy súlyos és három halálos munkabaleset történt. Mint írták, a győri építkezéseken leggyakrabban magasban végzett munkák, emelőgépek használata és kézi anyagmozgatás közben történnek balesetek.

A három halálos baleset közül kettő körülményeit ismertették. A járműgyár építésekor, 2012-ben egy munkavállaló lezárt területre lépett, majd lezuhant. Két évvel később, a logisztikai központ építésekor egy másik dolgozó egyéni védőeszköz használata nélkül végzett munkát a csarnok tetején, majd egy nyíláson keresztül leesett.

A kecskeméti Mercedes-gyár 2009 és 2012 közötti építése során egy súlyos munkabalesetről találtunk nyilvános beszámolót. Ekkor egy dolgozó nyaka beszorult egy gerenda és az emelőkosár közé. Halálos munkabalesetről ugyanakkor nem találtunk nyilvános információt. Kérdéseinkre a vállalat nem közölt konkrét számokat, ám megjegyezték, hogy valamennyi kivitelezést végző partnerüktől elvárják a legszigorúbb munkavédelmi előírások betartását.

A Magyar Suzuki azt közölte, hogy az esztergomi gyár 1991-es építése, illetve a későbbi bővítések során nyilvántartásuk szerint nem történt súlyos vagy halálos munkabaleset – ilyeneket mi sem találtunk.

A megkeresett autógyárak egyöntetűen azt mondták, hogy a munkabiztonság kiemelt szempont a beruházások során, és minden súlyos baleset után felülvizsgálták a munkavédelmi gyakorlatukat.

Ugyanígy nyilatkozott a BYD is. Mint mondták, jelenleg több ezer ember dolgozik a szegedi építkezésen, többségük fő- vagy alvállalkozók alkalmazásában. A vállalat azt írta, hogy a munkavédelmi szabályok betartását saját szakemberei mellett egy külső környezet-, egészség- és munkabiztonsági (EHS) partner is folyamatosan ellenőrzi.

Nem árulta el a BYD, min változtattak a tragédiák után

A BYD-tól azt is megkérdeztük, hogy az első halálos munkabalesetet követően milyen konkrét munkavédelmi vagy szervezési intézkedéseket vezettek be a hasonló esetek megelőzésére, illetve terveznek-e újabb változtatásokat a második tragédia után. A vállalat erre nem válaszolt.

Közlésük szerint ugyanakkor minden munkabalesetet kiemelt jelentőségű eseményként kezelnek, minden eset után belső felülvizsgálatot végeznek, és szükség esetén további megelőző intézkedéseket vezetnek be.

Az ÉVOSZ szerint ugyanakkor egy halálos munkabaleset után nemcsak az adott esemény kivizsgálása fontos, hanem az is, hogy a beruházó és a kivitelezők felülvizsgálják a munkaszervezést, a kockázatértékelést és a munkavédelmi gyakorlatot annak érdekében, hogy hasonló tragédia ne ismétlődhessen meg.

A szakszövetség emellett évek óta szorgalmazza egy olyan, nagyberuházásokra specializálódott ellenőrzési rendszer létrehozását, amely folyamatosan vizsgálná a munkavédelmi, foglalkoztatási és egyéb szabályok betartását az építkezéseken. Az úgynevezett „építésügyi rendészet” nemcsak a munkavédelmi előírások betartását ellenőrizné, hanem a foglalkoztatás jogszerűségét és más hatósági követelmények teljesülését is.

Nem egyetlen hiba vezet a tragédiákhoz

Az ÉVOSZ tájékoztatása szerint az ilyen léptékű építkezéseken jól ismert munkavédelmi kockázatok növelhetik a súlyos balesetek esélyét. Koji elmondta, hogy a legsúlyosabb munkabalesetek jellemzően a mélyépítési és magasépítési munkák során történnek. A mélyépítésnél az egyik legnagyobb veszélyt az omlások jelentik, míg a magasban végzett munkáknál a leesés a leggyakoribb halálos kockázat. Emellett rendszeresen okoznak súlyos sérüléseket a magasból leeső szerszámok és építőanyagok is.

A szervezet felhívta a figyelmet, hogy a halálos munkabalesetek hátterében ritkán áll egyetlen ok. A munkavédelmi szabályok be nem tartása, a hiányos ellenőrzés, a munkafolyamatok nem megfelelő összehangolása vagy a dolgozók túlterheltsége egyaránt hozzájárulhat egy tragédiához. Egy több ezer embert foglalkoztató beruházáson, ahol egyszerre több fő- és alvállalkozó dolgozik, a munkavédelmi előírások következetes betartása különösen nagy kihívást jelent – fogalmazott.

Az ÉVOSZ arra is kitért, hogy a harmadik országból érkező munkavállalók esetében a nyelvi különbségek megnehezíthetik a munkavédelmi oktatást és a napi kommunikációt. Emellett a túl hosszú munkaidő és a fáradtság is jelentősen növelheti a hibázás kockázatát. A szakszövetség tapasztalatai szerint a külföldi vendégmunkások gyakran hónapokon keresztül napi 10-12 órát dolgoznak, ami rontja a koncentrációt és növeli a súlyos balesetek esélyét.

A szegedi BYD-beruházáson történt két halálos munkabaleset pontos okát a folyamatban lévő vizsgálatok tisztázhatják. Azt a hatósági vizsgálatok eredménye döntheti el, hogy a szegedi tragédiák mögött egyedi emberi mulasztások, szervezési hibák vagy rendszerszintű munkavédelmi problémák álltak-e – erről a BYD nem közölt több információt a Szegederrel.

A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.