Az árakról mit mondjak? Amíg itt 1950 forint egy sajtos-tejfölös lángos, addig Siófokon 2800
„Értem én ezt a lángoskérdést is, mert a boltban 184 forint egy kiló liszt, és majd én bedagasztom otthon, satöbbi. De akinek erre nincsen pénze, ne jöjjön vendéglátóegységbe, hiszen itt ki van szolgálva, frissen készült az étel, sajtból van a sajt, és egy kulturált környezetben tud leülni. Ez pedig sokat számít.”
Június 19-én véget ért az iskolában a tanítási időszak, és így a kisgyerekes családoknál megkezdődhetett a nagybetűs vakáció. Ezt csak tovább tetézte, hogy június végén egy hőhullám is elérte Magyarországot, ami soha nem látott hőmérsékleteket hozott Magyarországra. Azt gondolhatná az ember, hogy ezek után a Balaton partja is megtelik fürdőzőkkel, mégis, az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyre rövidül a szezon, azon kívül pedig csak a hétvégéken lehet nagyobb mozgást látni a magyar tengernél. Egy szombati napon a déli parton strandolókat és vendéglátósokat kérdeztük arról, hogy mi lehet ennek az oka, mennyire érzi meg a tárcájuk a nyaralást, és hogyan kéne hozzáállnia a politikának a Balatonhoz.
A hét elején harmadfokú hőségriasztást rendeltek el Magyarországon, mivel az előző hétvégén kezdődött, Nyugat-Európa felől érkezett hőhullám annyira felmelegítette a levegőt a régióban, hogy a Nógrád megyei Szécsényben mér 42 fokos hőmérséklettel megdőlt az abszolút melegrekord az országban. Szerdán aztán megérkezett a lehűlés, így a hét végére 30 fok alá állt vissza a hőmérséklet. Szombat reggel 10 órakor még csak szellősen, elvétve lehetett strandolókat találni a balatonmáriafürdői szabadstrandon. Nem csoda, ugyan a nap erősen sütött, de csak 22 fok volt, a be-beszállingózó látogatók épp csak kezdték elfoglalni a fák alatti árnyékos területeket.
Egy padon hűsölt Gábor is két gyerekével, ők alapvetően tapolcaiak, általában az északi partra járnak fürdeni, de mivel itt van nyaralójuk, rendszeresen látogatják Balatonmáriafürdőt is. „Lejöttünk kicsit rendbe tenni a kertet, mondtam a fiúknak, nézzük meg a vizet, hogy milyen pici, be lehet menni a bólyáig térdig érő vízben” – mondta Gábor. Gyerekkora óta itt tölti a nyarakat, általában a családi összejöveteleket, a születésnapokat is itt tartják. Gábor a kánikula miatt nem vett észre nagy változást a látogatók számában, hét közben kevesen voltak, inkább hétvégente jelennek meg nagy számmal a látogatók a Balatonparton.
Hasonlóan látja Zsolt, a strand bejáratánál strandjátékokat áruló Joker Shop tulajdonosa is. Szerinte hét közben eddig nagyon gyengécske volt az idei szezon, ezen pedig a nagy kánikula sem segített, mivel senki nem megy ki napközben ilyen időben. „A hétvége az elfogadható” – tette hozzá. Hét éve viszik a boltot, szerinte az iskolaidő az, ami főként problémát okoz: mivel sokáig vannak a gyerekek iskolában, később kezdődik a szezon. Az idei nyár slágerterméke szerinte egy apró meglepetéscsomag, igaz, náluk belenézhetnek a gyerekek, mielőtt megvásárolják a zsákbamacskát.
Gyakran elhangzik a Balatonnal szemben az a kritika, hogy egy család már olcsóbban kijön egy közeli tengerparti nyaralásból, mintha a Balatonra menne, tavaly a Telexen is megpróbáltunk utánajárni, hogy tényleg olcsóbb-e az Adria a magyar tengernél. Gáborék is szoktak külföldre menni nyaralni, és Horvátországban ugyan régen voltak, de tavaly Ausztriát és a szlovén tengerpartot is meglátogatták: úgy látja, nagyjából ugyanazzal az árszínvonallal találkoztak, mint itthon. Zsolt szerint Horvátország ugyan nem olcsóbb, mint a Balaton, mégis nagyon elviszi az embereket. „Apartmanokat lehet a horvátoknál olcsóbban találni, mint itt, de azt gondolom, ha már nyaralni megyek, ne én főzzek.” Úgy látja, a vendéglátás ott drágább, mint a Balatonon, és „nyilván van a brutáldrága kategória, de alapvetően elérhető árban vannak a dolgok”. Szerinte inkább egy Facebook-őrület, ami azért van, mert a legdrágább ételek mennek nagyot az interneten.
„Az árakról mit mondjak? Most attól függ, hogy Balatonmáriafürdőt nézed, Siófokot, vagy Zamárdit. Amíg itt 1950 forint egy sajtos-tejfölös lángos, addig Siófokon 2800 forint, egy strandbüfében meg 2300” – mondta ezzel kapcsolatban a balatonmáriafürdői Héliosz Gyorsétterem tulajdonosa. Szerinte általánosítják a Balatont, és mindig a hekkre meg a lángosra vannak kihegyezve. Szerinte tudomásul kell vennie az embereknek, hogy nem csak Balatonfüredből, Tihanyból, Siófokból és Zamárdiból áll a Balaton, hanem itt vannak a kisebb települések is, ahol nem biztos, hogy ugyanannyiba kerül minden, mint a négy bázisban.
Az euró–forint árfolyam miatt a beszerzési áraik csökkentek, de nem örülhetnek nagyon, mivel a munkabér brutálisan megnőtt. Ezt nehezen tudják kitermelni, így ez jelenleg a legnagyobb problémájuk. „Arról nem beszélve, hogy míg sok helyen nincs, a Balatonon van ingatlanadó, amit akkor is kell fizetni, amikor nincsen szezon” – mondta. „Értem én ezt a lángoskérdést is, mert a boltban 184 forint egy kiló liszt, és majd én bedagasztom otthon, satöbbi. De akinek erre nincsen pénze, ne jöjjön vendéglátóegységbe, hiszen itt ki van szolgálva, frissen készült az étel, sajtból van a sajt, és egy kulturált környezetben tud leülni. Ez pedig sokat számít.”
Elkezdtek megjelenni az emberek a Balatonon, de még nem indult el igazán a szezon, mivel a nyaralók jellemzően július-augusztusra szoktak megérkezni. Az elmúlt évek tapasztalataiból is egyre inkább az rajzolódik ki, hogy a hétvégi balatonozásra kezdtek átállni a magyarok, a hétvégi turizmus a jellemző. De ahogy majd július előrehaladtával egyre több nyaraló érkezik, hét közben is elkezdenek feltelni a balatoni büfék teraszai. A gyorsétteremben úgy látják, az eddigi forgalmon a hét eleji rekordmeleg sem tudott nagyban segíteni. „A Balatonnak kell a jó idő, de attól függetlenül ha szezon elején vagyunk, 38 fokban sem lesznek többen” – mondta a tulajdonos.
Délután egy órakor is csak 25 fok környékén alakult a hőmérséklet a környéken, igaz, aki a strandra menet beugrott a napon melegedő autójába, mire leért a strandra, egészen biztosan megjött a kedve a fürdéshez. Sokan mégis inkább otthon maradhattak, mivel a part mentén hosszan elterülő fenyvesi szabadstrandon kora délután is könnyen elfértek az érkezők törölközői az árnyékban. Itt már jóval többen voltak, mint Balatonmáriafürdőn, főként időseket és családokat lehetett látni kisebb-nagyobb gyerekekkel, fiatalok csak elvétve, néhány nagyobb csoportban hesszeltek a fenyvesi strandon.
Idén ezt a strandot választották Andrásék is, akik kisgyerekükkel csak egy délutánra érkeztek Herendről. Gyerekkora óta állandóan járnak a Balatonra, de most először vannak Fenyvesen, mindig próbálnak más helyeket felfedezni, és télen is szokták látogatni a Balatont, ha találnak egy-egy jobb éttermet. Az északi partot jobban szeretik, mert ott mélyebb a víz, de most Fenyvesen volt az Oldtimer-találkozó és az Ultrabalaton is, és „marhára megtetszett a naplementében ez a környék”. András úgy vette észre, hogy már kevesebb külföldi érkezik, mint régen, főleg az idősebb németek tűntek el a környékről. Horvátországba is szokták járni, és szerinte ugyan a szállás hasonló áron van, a bolti árak valamivel pénztárcabarátabbak.
Az elmúlt években a Balaton partján egyre csak sűrűsödtek az új beruházások, üdülőkomplexumokat és szállodákat húztak fel, területeket kerítettek el, és sok helyen pedig betonra cserélődött a part menti pázsit. Épp ezért, a kormányváltás után joggal merülhet fel, hogy kellene-e változtatni a kormány és a Balaton viszonyán, és ha igen, ennek hogyan kellene kinéznie. „Ahogy a Balatont ismerem, régen sokkal szabadabb volt, több szabadstrand volt, sok helyen rontja is a látvány a sok kikötő, beépült ház és kisajátított telek. Az ember csinál egy Balaton-körbetekerést, majdnem hogy nagyrészt nem látod a Balatont a bicikliúton, annyira be van épülve. Azért ez nem volt így régen” – mondta András, ezért is örülne neki, ha tenne ez ellen az új kormány. „Nyilván ami megtörtént, azt már nem lehet visszacsinálni, de jó lenne, ha legalább ez így megmaradna.”
Az, hogy csökkent a Balatonon vakációzó külföldiek száma, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének is feltűnt, akit az idei szezon eddigi számaival kapcsolatban kerestünk meg cikkünkhöz. „A tapasztalatok szerint csökkent a külföldi vendégek száma, különösen a cseh és szlovák piacokról, illetve Izraelből” – írták. A szállodák úgy látják, hogy a visszaesés nem csak az erős forintárfolyammal magyarázható, az inkább a jövedelmezőségre hat negatívan a több nemzetközi vendéget fogadó hotelekben.
A szövetség szerint a balatoni vendéglátás szereplői számára továbbra is kihívást jelentenek a működési költségek, főként a munkaerő- és alapanyagköltségek emelkedése, és csak nehezíti a helyzetet, hogy a belföldi vendégek árérzékenysége továbbra is meghatározó tényező. „Az eddigi tapasztalatok alapján az idei balatoni szezon összességében stabilnak mondható, ugyanakkor a tavalyi évhez képest kisebb visszaesés érzékelhető. A megkérdezett szállodákban a vendégéjszakák száma jellemzően stagnált vagy kismértékben elmaradt júniusban a tavalyitól” – írták. Szerintük a helyzeten a rekordmeleg sem segített, igaz, némileg megnőtt a last minute foglalások száma.
Hasonlóan látja a helyzetet Tibor is, aki harminc éve vendéglátózik, és már harmadik éve üzemelteti a Vitorlás Bisztrót Balatonfenyvesen. „Tavaly a vendégkörünk közel 60 százalékát külföldi vendégek tették ki, idén kevesebben voltak, de ebből nem kell messzemenő következtetéseket levonni, mert világbajnokság van, így elsődlegesen otthon, baráti társaságban nézik a világbajnokságot. Most, hogy kiestek a németek, szerintem azért el fognak indulni”- mondta. Emellett a lengyelek, az ukránok és a csehek is eltűntek a strandról, akik tavaly még elég nagy számban voltak jelen.
Tibor is azt tapasztalta, hogy az elmúlt években egyre inkább a hétvégékre korlátozódik a forgalom, és az előző heti nagy meleg ugyan hozott némi mozgást, de továbbra is szerény maradt a fogyasztás. „Ez nem az idei év betegsége, ez 3-4 éve történt. A Covid óta a vendéglátás nagyon nehezen szedi össze magát, évről évre inkább egyfajta vegetáció jellemző a szakmánkra” – mondta. Szerinte két részre bomlik a balatoni vendéglátás: vannak a szakmabeliek, akik már évtizedek óta csinálják, és az egyszezonos próbálkozások, akik valamilyen lehetőséget látnak a Balatonban.
Náluk jelenleg 1300 forintba kerül egy lángos: ez 5-6 százalékos emelést jelent a tavalyi évhez képest, amit teljes egészében a dolgozók bérnövekedése tesz ki. „Két dolgot mindig külön kellene választani, hogy olcsó a Balaton, vagy jó ár-érték aránnyal dolgozik-e a Balaton. Szerintem megfelelő ár-érték arány van” – mondta. Úgy látja, hogy az erős euró sem segíti a helyi turizmus helyzetét, mivel aki eddig a Balatont választotta volna úticéljául, a mostani nagyobb árfolyamváltozás után már vonzóbbá váltak a külföldi desztinációk.
A Balatonfüreden szállodát üzemeltető Danubius Hotels is arról írt a Telexnek, hogy az erős forint hatása elsősorban a belföldi vendégek döntéseiben jelenhetett meg, mivel az olcsóbb euró vonzóbbá teheti a külföldi utazásokat. A cég úgy látja, hogy a szezonkezdés alapján a balatoni vendéglátósok többsége inkább bizakodó. „Továbbra is alapvetés, hogy az igazán erős vendégforgalomhoz jó időjárás és hétvége kell; hétköznapokon jellemzően visszafogottabb a forgalom.”
Az utunk következő állomása Fonyódligetre vezetett, ahol az autóval érkezőknek nem kellett amiatt aggódnia, hogy ne találnának parkolóhelyet a part környékén. A település határán hosszan elterülő szabadstrandon, a délutáni 26 fokos hőségben még a tiszta ég alatt is bőven lehetett bírni a napsütést. Sokan strandsátrakkal érkeztek a partra, mások a fa tövében olvasva ütötték el az időt. Csak néhány család pancsolt a partközeli, déli partra jellemző térdig érő vízben, közöttük suposok és felfújható gumicsónakos látogatók eveztek a mélyebb víz felé.
Ha egy vízibiciklit bérelnénk, azt óránként nagyjából 5-6 ezer forint környékén tehetjük meg a déli part keletibb településein, több helyen ugyanazon az áron, mint az előző évben. Két, vízibiciklit árusító fiatal szerint eddig jobban alakult az idei szezon, mint tavaly, és a hét eleji kánikula is sok embert hozott a Balatonpartra. Úgy látják, a bérlők 25-30 százaléka idén eddig külföldi volt, ők nagyrészt Németországból és Ausztriából érkeztek.
Kata szerint Fonyódliget alapból nyugisabb a környező településekhez képest, azért is éppen ide ruccantak ki barátnőjével a hétvégére. Gyerekkora óta jár a Balatonra, mindig inkább a szabadstrandokat keresik, és neki is feltűnt, hogy évre évre egyre kevesebbet lehet találni. „Egyre jobban beépítették kockaingatlanokkal és luxusapartmanokkal a partot. Nem hiszem, hogy ezeket le fogják bontani, de ami van szabadstrand, szeretném, ha a kormány megőrizné, és támogatná az önkormányzatokat, hogy legyen pénz a fenntartásra” – mondta.
Utolsóként a korábbiaknál jóval nagyobb balatonboglári szabadstrandot is meglátogattuk, ahol délután három óra környékén az érkezők már csak a napos pázsiton találtak maguknak helyet. Géza egész életében a Balatonon élt, tapasztalatai alapján július közepén kezdenek el érkezni, és úgy igazán egy hónapra korlátozódik a csúcsidőszak. Közben pedig egyre többen vannak, akik egy hetet nem engedhetnek meg maguknak, ha pedig mégis, inkább egy külföldi úticélt választanak. „A középréteg, ami volt, annyira lecsúszott, hogy már luxusnak számít itt egy hetet eltölteni” – mondta. Szerinte fontos lenne, hogy minél több esemény legyen szezonon kívül is, mivel úgy látja, hogy az olyan eseményekkel, mint a Boglári Szüreti Fesztivál, rengeteg látogatót lehet bevonzani a településre.
A strand szélén, a balatonboglári hajóállomás mellett idén nyitotta meg András a Hablegény Bisztrót, aki már közel két évtizede foglalkozik vendéglátással. Ő is úgy látja, hogy ugyanazok az árak vannak idén is, mint tavaly, és az árak fenntartásának legnehezebb pontja a munkabérek kitermelése. Ráadásul az elmúlt 2-3 évben elkezdett lerövidülni a szezon, és egyre kevesebben vannak, akik ilyen rövid időre, két hónapra is hajlandóak lejönni.
„Pár éve zsugorodik össze a szezon. Ahogy egy barátom szokta mondani, az idei nyár egy szép keddi napra esett” – viccelődött András, azt azonban ők sem tudják, hogy mi áll ennek a hátterében. „Május végétől június végéig a legszebb a Balaton. A legeslegszebb. És teljesen üres. Érthetetlen. Július 20-tól pedig, amikor 200 fok van, akkor jön mindenki, egymás törölközőjére rálépnek, sorban állás van. És ugyanez augusztus 20.” Szezonon kívül pedig Boglárra is a hétvégi forgalom a jellemző, ezzel azonban nehéz mit kezdeni. „Hiába van a hétvége, akkor ne nyissunk ki hét közben, a dolgozóknak mondjam azt, hogy ne jöjjenek, csak három napot?”
A vendéglátósokat azzal kapcsolatban is kérdeztük, mit gondolnak, hogyan kellene hozzáállnia az új kormánynak a Balatonhoz, ha a turizmus és vendéglátósok helyzetén szeretne javítani. „Azt már észrevettük, hogy a vendéglátószektort semmilyen támogatás nem érte, pedig a balatoni turizmus olyan egység, ami elég komoly bevételt hoz az országnak” – mondta a balatonmáriafürdői Héliosz gyorsétterem tulajdonosa. Szerinte nem informatikai pályázatokra lenne szükség, hanem kötetlen és munkaerő-támogatásokra, emellett pedig a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatközlési rendszerén is változtatni kéne, ami jelenleg szerinte egy feleslegesen részletes nyilvántartást követel meg a hétköznapi vendéglátóktól.
A Vitorlás Bisztró tulajdonosa, Tibor is úgy látja, hogy olyan általános adminisztrációs terhelésük van, ami talán egy másik szakmára sem jellemző. „Enyhe túlzással azt lehet mondani, hogy nekünk egy kolléga szinte egész nap csak az adminisztrációt végzi, hogy ha jön az ellenőr, minden papírunk rendben legyen” – mondta. Ugyan az elmúlt évtizedekben elmaradt, bízik benne, hogy az új kormány részéről a vendéglátószektort is fogja érni valamilyen támogatás. „A mi szakmánk nem azt várja el, hogy mesterségesen fenntartsanak bennünket a piacon, mi ezt meg fogjuk oldani. Inkább azt, hogy azokat a lehetőségeket, amit egy uniós pénznek a hazahozatala jelent, azt észszerűen és tényleg annak az ágazatnak odaadni, aki termelni tud, és aki ezáltal az országnak árbevételt tud hozni.”
