Durva túlárazással építtetett új emeletet a Magyar Táncművészeti Egyetem azzal a céggel, ami 800 millióért rakott liftet a Budai Várba
„Egy igazán nagyszerű, örömteli eseményen vehettek részt az egybegyűltek” – olvasható a Magyar Táncművészeti Egyetem (MTE) új épületszárnyának idén áprilisi átadójáról készült egyetemi beszámolóban, amin számos államtitkár mellett Kiss János, az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke is részt vett. Az egyetem C épülete négy új balett-teremmel, öltözőkkel, irodákkal bővült, a beszámoló szerint Kiss János beszédében név szerint több munkatársát, valamint a kivitelezőket is méltatta az átadón.
Arról viszont nem esett szó, hogy kevesebb mint egy évvel korábban menesztette az egyetem gazdálkodásáért felelős gazdasági főigazgatóját, miután a projekt utóellenőrzésekor végzett igazságügyi szakértői vizsgálat szerint
az új emelet acélszerkezetének megépítéséért a piaci realitáshoz képest 120 millió forinttal többet fizetett az egyetem.
Az igazságügyi szakértői véleményben az is szerepel, hogy a beruházást a hivatalos közbeszerzési eljárást megkerülve, egy pályázó ajánlatára hagyatkozva, szabálytalanul folytatták le, és egy olyan kivitelezőt bíztak meg a projekttel, aki korábban karbantartási munkákat végzett az egyetemnek. A szakértői véleményben megfogalmazottak után felelőtlen gazdálkodásért az egyetem rektora megrovást kapott, a gazdasági igazgató munkaviszonyát megszűntették. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) jelenleg hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz ismeretlen tettes ellen.
Három ajánlat helyett csak egyet kértek be
Az MTE még 2023-ban jelentette be, hogy Európai Uniós forrásból valósul meg az egyetem egyik épületének energetikai és gépészeti korszerűsítése. Mivel a tánctermek egyedi adottságokkal rendelkeznek (nagy belmagasság, speciális felszerelések, nagy, 100 négyzetmétert meghaladó alapterület), az új emelet kialakítását is ezzel párhuzamosan tervezték kivitelezni. Ezt viszont már nagyrészt saját forrásból, 1,2 milliárd forintból fizették, de beszállt a korábbi Kulturális és Innovációs Minisztérium 250 millió, valamint az egyetemet fenntartó Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány is 600 millió forint támogatással.
Mivel az EU-s pályázat kivitelezése már javában folyt, és a teljesítés határideje vészesen közeledett, gyorsan kellett cselekednie az egyetemnek. A Telex által látott dokumentumok alapján az egyetem nem írt ki közbeszerzést, amihez minimum három különböző ajánlatot kellett volna kérnie, hanem a már meglévő keretszerződésbe bevonták az új emelet felhúzását.
Egyedüli pályázóként a beruházással a Laki Épületszobrász Zrt.-t bízták meg, ami korábban „állagmegóvási, karbantartási, javítási munkák” címszó alatt kötött az egyetemmel vállalkozási keretszerződést. Az emeletráépítést ennek terhére számolták el, összesen bruttó 278 millió forint értékben. Az igazságügyi szakértői vélemény szerint ez jogilag nem állta volna meg a helyét.
A Laki Zrt. viszonylag nagy állami presztízsberuházások kivitelezéséről lehet ismerős: a Budai Vár Főőrség épületének és a Stöckl-lépcsőnek a teljes újraépítésén 3,5 milliárd forintért végezték el, 2020-ban a West Hungaria Bau Kft.-vel közösen több mint 800 millió forintért építettek liftet a Várba, de ez a páros dolgozott pár évvel ezelőtt az 55 milliárdos Operaház felújításán is, aminél az átadás után a Magyar Narancs szerint 1600 hibát számoltak össze. De a Laki volt az a cég is, ami hatmilliárd forintnyi közpénzből újított fel egy villát egy szinte nem létező testületnek.
Az igazságügyi szakértő azt is megállapította, hogy a Laki Zrt.-nek kifizetett összeg „jelentős túlárazásnak” minősült, a reális piaci érték körülbelül 120 millió forinttal kevesebb, 158 millió forint lett volna. Ezenfelül olyan áram- és vízfogyasztási tételeket számoltak el, majd kifizettek ki a Laki Zrt.-nek jogosulatlanul, közel 750 ezer forint értékben, amiket egyébként az MTE fizetett.
Elküldték a gazdasági igazgatót, a rektor megrovást kapott
Az igazságügyi szakértői véleményre hivatkozva Kiss János, az egyetemi kuratórium elnöke azonnali hatállyal megszüntette a gazdasági főigazgató munkaviszonyát, arra hivatkozva, hogy „a beruházás előkészítése és lebonyolítása kapcsán többszörösen megszegte” a jogszabályi és egyetemi előírásokat, valamint „az Egyetem, mint munkáltató jogos gazdasági érdekeit is súlyosan veszélyeztette”. A Telex birtokába jutott dokumentumok alapján az egyetem rektora szigorú megrovást kapott, mivel ő volt az, aki aláírta a beruházás szerződéseit és az ő közvetlen irányítása alatt állt a gazdasági főigazgató. Ő jelenleg is rektorként vezeti az egyetemet.
A BRFK kérdésünkre megerősítette, hogy jelenleg feljelentés alapján nyomozást rendelt el hűtlen kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen.
A cikkhez részletes kérdéssort küldtünk Kiss János kuratóriumi elnöknek, többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy a szabálytalanság feltárása utáni rektori megrovást arányosnak érzi-e, valamint hogy miért nem tett korábban feljelentést az ügyben. Az MTE rektorának, a Laki Zrt.-nek, valamint az MTE korábbi gazdasági főigazgatójának is kérdéseket küldtünk, hogy megtudjuk, miért döntöttek úgy, hogy a jogszabályokat megkerülve döntenek az egyetlen pályázó kivitelező mellett.
Kiss János válaszában azt írta, az igazságügyi szakértői véleményt ő rendelte el a hozzá eljutott információk alapján. A gazdasági főigazgató munkaviszonyának azonnali hatályú megszüntetését azzal indokolta, hogy az ügyben nagyobb vizsgálat zajlott, a szakértői vélemény csak egy része volt ennek, az érintett felek is meghallgatásra kerültek.
Arra vonatkozóan, hogy a rektor szigorú megrovást kapott és nem menesztették, azt válaszolta: „a rektor bár valóban az Egyetem elsőszámú felelőse az intézménynek, de nem gazdasági szakember. Egy ilyen mértékű beruházás speciális szakértelmet kíván, melyet a gazdasági főigazgató képviselt. Az intézmény folyamatos és biztonságos működésének biztosítása érdekében nem láttam indokoltnak erősebb szankció alkalmazását.” A rendőrségi feljelentést sem látta indokoltnak a szakértői vélemény alapján, elegendőnek tartotta a meghozott munkáltatói intézkedéseket.
A rektor nevében a rektori hivatal válaszolt a kérdéseinkre, ami tagadta a túlfizetést. A rektori hivatal szerint az egyetem vezetése bár lefolytatott egy belső ellenőrzést a beszerzés kapcsán, és az ellenőrzés során beszereztek egy szakértői véleményt, „de annak megalapozottsága kérdéses. Az ellenőrzés ettől függetlenül állapított meg szabálytalanságot.”
A Rektori Hivatal szerint a beszerzés nyilvános közbeszerzési eljárás keretében valósult meg, azt írták, hogy „a beszerzés jelentős időnyomás alatt zajlott annak érdekében, hogy az épületfelújítás a következő oktatási periódusra elkészüljön, továbbá az épület beázása azonnali állagmegóvási munkálatokat tett szükségessé. Az egyetem akkori gazdasági főigazgatójának az volt az álláspontja, hogy ezt a beszerzést a korábbi nyilvános közbeszerzés keretei között le lehet bonyolítani. Az, hogy ez jogszerű-e, az egy közbeszerzési jogi és közgazdasági kérdés. Az egyetem akkori gazdasági főigazgatója, az egyetem közbeszerzési tanácsadója és az egyetem akkori jogászai szerint ez a beszerzés így jogszerű volt, és a megrendelést ellenjegyezték, illetve jóváhagyták.”
Hozzátették, hogy az ajánlatot öt ajánlattevő közül választották ki, az egyetem akkori gazdasági főigazgatójának, a közbeszerzési tanácsadójának és a jogászának az volt az álláspontja, hogy a konkrét beszerzésre nem szükséges további ajánlatot bekérni, a Laki Zrt. ajánlatát el lehet fogadni, a megbízás pedig jelentős részben állagmegóvásra vonatkozott. „Az egyetem akkori gazdasági főigazgatójának az volt az álláspontja, hogy a vállalkozási díj piaci”, írták.
A válaszukban többször megismételték, hogy a szakértői vélemény megalapozottsága vitatott, jelenleg annak vizsgálata folyik. Kérdéseinkre sem a korábbi gazdasági igazgató, sem a Laki Zrt. nem reagált.
