Több mint egy évtizedes patthelyzet után szinte egyhangúlag szavazta meg az EP a légiutas-jogi reformot

Az Európai Parlamentben (EP-ben) kedden 646 igennel, 12 nem és három tartózkodás mellett jóváhagyták a légi utasok jogairól szóló jogszabály tervezetét.

Ahogy arról korábban írtunk, az Európai Bizottság több mint egy évtizede, 2013-ban javasolta a szabályok frissítését. A végső változatot az EP-nek és a tagállami kormányok Tanácsának kellene kialkudnia. Hasonló esetekben – az erőviszonyok felmérésével – túlnyomórészt előre megegyeznek a szövegről, és első olvasatban mindkét intézmény megszavazza ugyanazt, de itt második, majd harmadik olvasatig fajult a vita. A két testület végül júniusban egyezett meg.

A Tanács és az EP korábbi álláspontja eltért abban, mikortól járjon kártérítés késés vagy járattörlés esetén: előbbi csak négy, utóbbi a mostani három órát szerette volna – előbbi a BEUC fogyasztóvédelmi szervezet szerint megfosztotta volna az utasok többségét a kompenzációtól. Végül maradt a három óra, ahol távolságtól függően 250–600 eurót lehet igényelni. Az EP közleménye alapján továbbra is jár a kártérítés 14 napon belüli törlésekor vagy a beszállítás visszautasításakor is.

Nem változik, és ezentúl is a repülési távolságtól függ majd a kártérítés mértéke. 1500 kilométerig 250 euró, ennél hosszabb EU-n belüli és EU-n kívüli, 3500 kilométernél rövidebb utaknál 400 euró, minden más, nagyobb távolságú útnál 600 euró lesz. A 3500 kilométernél hosszabb repülőutaknál a cégek felére csökkenthetik a kártérítés mértékét, ha a fennakadás után felajánlják az utasoknak, hogy átfoglalják őket egy azonos célállomásra menő másik járatra, vagy ha a menetrend szerinti érkezéshez képest négy órán belül odaérnek.

A társaságok nem kötelesek kártérítést fizetni, ha a járat rajtuk kívül álló okok miatt késik vagy nem indul. Az új jogszabály a teljesség igénye nélkül felsorolja majd ezeket a rendkívüli körülményeket. Ilyenek például a természeti katasztrófák, háborúk, a szélsőséges időjárás és a fegyelmezetlen utasok.

A cégek mindentől függetlenül ugyanúgy kötelesek lesznek gondoskodni a helyben veszteglő utasaikról. A várakozás ideje alatt kétóránként frissítőt, háromóránként étkezést, illetve hosszabb késedelem esetén éjszakai szállást kell biztosítaniuk.

Az EP azt szerette volna, hogy a légitársaságok küldjenek például egy linket, amelyen az utasok egy előre kitöltött űrlapon rögtön kártérítést kérhetnek. Végül elég „világos utasításokat” adniuk 96 órán belül, bár ez is új kötelezettség a cégeknek. A visszatérítés automatikus lesz, ha átfoglalás helyett választják az utasok.

Az új szabályok szerint a légitársaságok kötelesek biztosítani, hogy az utas díjmentesen vihessen fel a fedélzetre egy személyes tárgyat, például egy kis hátizsákot. Az EP közleménye szerint az árakat kézipoggyásszal együtt kell feltüntetni, de aki nem akar ilyet vinni, annak kedvezményt nyújthatnak. Az EP korábban szerette volna, hogy egy kisebb és egy nagyobb poggyászt is engedjenek a cégek.

Megtiltják, hogy a légitársaságok pénzt kérjenek, ha a gyerekeik mellé akarnak ülni a szülők vagy a fogyatékossággal élők mellé a kísérőik. A neveknél ejtett elütésekért sem számolhatnak fel többletdíjakat a cégek.

A szavazási lista alapján a jogszabályra minden magyar EP-beli pártból igent mondtak a DK-tól a Tisza Párton, a Fideszen és a KDNP-n át a Mi Hazánking.

A BEUC szerint a fogyasztók örülhetnek, a Ryanair a versenyképességet féltette

Az EP közleménye szerint a jogszabály EP-felelőse (jelentéstevője), Andrej Novakov úgy látta, „a mai szavazás győzelem – mind az utasoknak, mind az európai légi közlekedésnek. Több mint 13 évnyi patthelyzet után végre a bizonytalanságot egyértelmű szabályokkal, erősebb jogokkal és bizalommal váltjuk fel. Amikor az emberek repülőre szállnak, jogaik nem maradnak a földön.”

Korábban, az EP és a Tanács alkujakor a BEUC európai fogyasztóvédelmi ernyőszervezet főtitkára, Agustín Reyna is úgy látta, hogy „a fogyasztók összességében örülhetnek ennek a reformnak. Az egyezség megerősíti a jogszabályban a kulcsfontosságú utasjogokat, miközben szerencsére véget vet a méltánytalan gyakorlatoknak”, például nem lehet pénzt kérni, ha a szülők a gyerekeik mellé ülnének, vagy a reptéren kell beszállókártyát nyomtatni. A kézipoggyász ugyan „nem lesz ingyen, ahogy reméltük”, de az árát előre feltüntetik, így ebből nem lesznek meglepetések a foglaláskor, a társaságok pedig továbbra is kínálhatnak utakat poggyász nélkül, kedvezménnyel, ami biztosítja az árak rugalmasságát.

A Ryanair ugyanakkor „hablatynak” minősítette a szabályokat, amelyek „még hülyébbek”, mint az eddigiek. Szerinte a légitársaságok versenyképességét rontja, hogy magasabb, második kézipoggyászt is feltüntető árat kell megadniuk, holott az utasok több mint fele eddig nem akart ilyet felvinni, inkább az olcsóbb jegyet választotta. Michael O’Leary vezérigazgató szerint ezzel megtévesztően fogják hirdetni a járatokat, egy nemzetközi válsághelyzetben az EP és a Tanács csak arra képes, hogy újabb szabályokat találjon ki.

Nagyjából a jövő nyár végére léphet életbe

A jogszabályra még a Tanácsnak is igent kell mondania 2026. augusztus elejéig. A módosított szabályok húsz nappal a kihirdetésük után lépnek majd hatályba, a tagállami hatóságoknak és cégeknek onnantól egy évük lesz, hogy felkészüljenek az előírások alkalmazására.

Ahogy arról korábban írtunk, a tagállami kormányok között döntő lehetett az Orbán-kormány álláspontja, amelyet az akkori közlekedési minisztérium „feltételes hozzájárulásnak”, az Euractiv a „fogyasztóbarát koalíció” elhagyásának nevezett. A tagállami Tanács akkor elfogadott álláspontja alapján a végül kialkudott három helyett csak négy óra késés után járt volna kártérítés. A lap által felvázolt erőviszonyok mellett a magyar szavazaton múlt volna a szükséges minősített többség. Az új magyar kormány közlekedési minisztere, Vitézy Dávid néhány napja úgy látta, végül „olyan eredményt tudtunk elérni, amely a légi utasok jogait kiterjeszti”. A végső alku szerint marad a három óra.