Új szabályok jönnek a más EU-tagállamban dolgozóknak

Az Európai Parlament (EP) kedden megszavazta a szociális biztonsági rendszereket összehangoló szabályok frissítését. A testület közleménye alapján a jogszabállyal egyértelműbb követelményeket vezetnek be arra, hogy melyik ország szociális biztonsági jogszabályait kell alkalmazni a más uniós tagállamban élő vagy dolgozó uniós munkavállalókra.

A leendő jogszabály egyértelművé teszi, hogy a munkanélküli ellátásokra való jogosultság megállapításakor hogyan kell figyelembe venni a különböző tagállamokban teljesített munkavégzési, önfoglalkoztatási vagy biztosítási időszakokat.

A közlemény szerint azok, akik álláskeresés céljából egy másik uniós országba utaznak, hat hónapig jogosultak munkanélküli-ellátásra attól az országtól, ahonnan távoztak. Ez az időszak a jogosultságuk lejártáig meghosszabbítható. A közlemény nem tette hozzá, de az elfogadott szöveg szerint a fél év csak akkor áll, ha „az ellátások teljes időtartama nem haladja meg az említett tagállam jogszabályai szerint neki járó ellátások teljes időtartamát”. (Magyarországon jelenleg három hónapig adnak álláskeresési járadékot.)

A határ menti ingázóknál az ellátásokat az az ország fizeti, ahol dolgoznak, ha az érintettek 22 hétig megszakítás nélküli munkaviszonyban, önálló vállalkozóként és/vagy biztosítással rendelkeztek egy másik tagállamban, mint ahol laknak.

A jogszabály felsorolja a hatálya alá tartozó tartós ápolási-gondozási ellátásokat. Világosabb lesz a különbség a pénzbeli – jövedelemkiesést helyettesítő – és az egyéb családi ellátások között.

A legfeljebb két évre külföldre küldött munkavállalók vagy önálló vállalkozók (akik nem helyettesítik a korábban kiküldött munkavállalókat) továbbra is biztosítottak maradnak abban az uniós országban, ahol munkáltatójuk letelepedett, vagy ahol általában önálló vállalkozói tevékenységüket végzik.

A szöveget még a tagállami kormányokat képviselő Tanácsnak is jóvá kell hagynia, de már korábban megállapodott az EP-vel. Ilyenkor általában előre felmérik, hogy mindkét testületben megvan-e a többség, így a voksolás már általában csak formaság.

A képviselők kedden 511 szavazattal, 87 ellenében és 61 tartózkodás mellett fogadták el a szöveget. A szavazási jegyzőkönyv alapján a DK-sok igent mondtak a szövegre, a jobboldali pártokból (Tisza Párt, Fidesz-KDNP, Mi Hazánk) tartózkodtak.

A Tisza EP-frakciójának közleménye alapján a megállapodás több ponton kedvező Magyarországnak. Az egyezség csökkentheti a magyar költségvetés terheit, különösen a határ menti ingázóknál, azzal, hogy bizonyos feltételek mellett – legalább 22 hét folyamatos foglalkoztatás esetén – az utolsó munkavégzés helye szerinti tagállam válik felelőssé a munkanélküli ellátásért – írták. A jelentés mégsem ad „minden kérdésre megnyugtató választ. A kiküldött munkavállalók esetében fennmaradó szigorú bejelentési kötelezettség – különösen az építőiparban – aránytalan adminisztratív terhet róhat a magyar vállalkozásokra.” Weisz Viktor – aki Bogdán Csabával együtt nemrég vette át Magyar Péter és Tarr Zoltán megüresedett helyét az EP-ben – úgy látta: „a reform iránya helyes, de a jelenlegi kompromisszum még nem védi kellőképpen a magyar vállalkozások érdekeit, ezért még ebben a formájában nem tudjuk támogatni”. A célok – a munkavállalói jogok védelme, az átláthatóság növelése és a visszaélések elleni fellépés – támogatandók, de a szöveg több ponton további korrekciót igényel, mert jelenlegi formájában aránytalan terheket róhat a magyar munkavállalókra és vállalkozásokra.