Balesetveszélyes hibákat tárt fel egy tavalyi jelentés a Fradi közpénzmilliárdokból épült stadionjában
Kisebb és nagyobbacska, esetenként ököl nagyságú betondarabok is potyogtak a Fradi 14,5 milliárd forint közpénzből épült stadionjában, az ide vezető balesetveszélyes hibákért pedig a kivitelező Market Zrt. a felelős – erre jutott egy, a Telex birtokába jutott 2025-ös igazságügyi szakértői vélemény. A tavaly nyáron készült dokumentumban több mint 240 olyan hibát azonosítottak a Groupama Arénában, ami „hibás teljesítésnek” számít, vagyis abból fakad, ahogy 12 évvel ezelőtt megépítették az Üllői úti stadiont.
A jelentésből az is kiderül, hogy nem először merülnek fel problémák a stadion betonszerkezetével, sőt már az építkezés idején is voltak olyan hibák, amiket javítani kellett. Ennek ellenére több mint 10 évvel az átadás után is jelentkeznek még balesetveszélyes problémák. A Market Zrt. szerint a szükséges műszaki lépések megtörténtek, a stadion biztonságos, aggodalomra nincs ok. Mégis felmerülhet a kérdés, hogy miért jelentkezik egy sor kivitelezési probléma az ország egyik legdrágábban megépített stadionjánál.
A Ferencváros stadionját 2014-ben adták át, az orbáni stadionépítés első hullámának legnagyobb projektjeként: a maga 22 ezer férőhelyével a Puskás Aréna 2019-es átadásáig ez volt az ország legnagyobb stadionja. Nem is csoda, hogy a Fradi mellett a magyar válogatott meccseit is itt tartották 2019 előtt. A Groupama Aréna nemcsak méretben, de a maga 14,7 milliárd forintos nettó árával pénzben is a legnagyobb volt az első hullámban, a szombathelyi Haladás 2017-ben átadott stadionjáig ez volt a legdrágább magyar stadion. A stadion generálkivitelezője a Market Építő Zrt. volt, amelyet ma már Garancsi István cégeként ismerünk, Garancsi azonban csak a stadion átadása után szállt be a cégbe, a Market akkoriban még Scheer Sándor cégének számított.
Ahhoz képest viszont, hogy mekkora projekt volt a semmiből felhúzni egy csilivili új stadiont, amiben már nyugati csapatok előtt sem kell szégyenkeznie a Fradinak, a Groupama nagyon gyorsan elkészült. Kubatov Gábor Fradi-elnök és Fidesz-pártigazgató 2012 áprilisában mutatta be a régi Albert Flórián stadion helyére tervezett új stadion látványterveit. Egy év múlva, 2013 márciusában el is kezdték a régi stadion bontását, és Kubatov Gábor mellett Kocsis Máté, a klub akkori alelnöke, Simicskó István korábbi sportért felelős miniszter és Fürjes Balázs korábbi stadionépítésért felelős kormánybiztos lerakta az új stadion alapkövét. 2014 augusztusában pedig meg is történt a Groupama Aréna műszaki átadása. Ez elég gyorsnak számít ekkora projekteknél, kisebb hazai stadionokat építettek később is ennyi idő alatt, de az abban az időszakban épült, hasonló méretű és befogadóképességű külföldi stadionoknál inkább 2-2,5 évet vett igénybe egy ilyen építkezés.
A stadion tulajdonosa az állam, vagyonkezelője viszont a Ferencvárosi Torna Club, az üzemeltetést pedig egy harmadik szereplő, a Sportfive Hungary Kft. végzi. Ez a cég már 2014 óta üzemelteti a stadiont, akkor még Lagardère Sports Hungary Kft. néven működött, majd a külföldi anyacég tulajdonosváltása után itthon is nevet váltott. A stadion üzemeltetése mellett a Sportfive a Fradi marketingügynöksége is.
245 problems
Mint a Telexhez eljutott dokumentumból kiderül, a stadionnal nincs – vagy a közelmúltig nem volt – minden rendben, sőt felmerült pár elég kockázatos és gyors reagálást igénylő gond is. Ez a dokumentum egy igazságügyi szakértői vélemény, ami a stadiont üzemeltető Sportfive Hungary Kft. felkérésére készült 2025-ben, a tízéves garanciális és szavatossági bejárás és hibafelvétel után. A dokumentumot az üzemeltető azért készíttette, mert az ekkor készült hibalistába felvett, többségében épületszerkezeti és/vagy tartószerkezeti hibára vagy hiányosságra utaló tételek közül több aggasztónak tűnt az üzemeltető számára, és azt szerette volna, hogy egy független szakértő állapítsa meg, ezek a hibák a kivitelező Market Zrt. évekkel korábbi hibás teljesítése vagy az üzemeltető mulasztása miatt álltak-e elő.
Hogy mire gondolunk elég sok hiba említésekor? A szakértői véleményt készítő Haris és Illés Mérnök Kft. egy 291 elemű hibalistát kapott az üzemeltetőtől, a vizsgálat végén pedig arra a megállapításra jutott, hogy
ebből 245 a kivitelezés hiányosságaira vezethető vissza, vagyis azt egyszerűen rosszul, nem a terveknek megfelelően építette meg a Market 11 évvel korábban.
Az üzemeltető cég munkatársai 2023 márciusában figyeltek fel arra, hogy gondok vannak a lelátó egyes részeivel, vagy ahogy a jelentés fogalmaz, szerkezeti károsodást fedeztek föl: „a Lelátókaréj egy vb. (előregyártott vasbeton – a szerk.) vázszerkezetének felső kerengőt megtámasztó külső és belső gyűrűirányú gerendáinak felfekvésénél tartószerkezeti károsodások léptek fel. Használat során levált betondarabok hullottak le az alsó kerengőre.” Hogy mekkora betondarabokról van szó, arról egy fotó is szerepel a jelentésben, e szerint diónyi kisebb és ököl méretű darabok is lehullottak, amik már valóban balesetveszélyesnek tűnnek. A szakértői vélemény szerint
„figyelembe véve a leesési magasságot és a betondarabok méretét, azok alkalmasak akár emberi élet kioltására is”.
Az igazságügyi véleményt készítő szakértők 2025 márciusában, májusában és júniusában végeztek vizsgálatokat a stadionban, ezek alapján jutottak a következtetésekre. Többek között arra, hogy a lelátóelemek feltámaszkodását biztosító úgynevezett rövidkonzolok felső részében nem találhatók meg a szükséges méretezett és kontúrvasalások, ami azzal jár, hogy a betonszerkezet hamarabb tönkremegy, ahogy a hőmérséklet-változás, egyéb mozgás hatására húzódik, hajlik. Emiatt a szerkezeten repedések jelenhetnek meg, betondarabok válhatnak és hullhatnak le, ez pedig javítás nélkül életveszélyes állapotot teremthet. Mindezek miatt a szakértő szerint azonnali cselekvési tervet kellene kidolgozni a hibák javítására, sőt a véleményt készítő cég „előzetes tájékoztatást és figyelemfelhívást” is kiadott erről a problémáról még a szakvélemény benyújtása előtt.
A szakvélemény szerint a balesetveszélyen túl a felületi repedezések miatt gyorsabban megy tönkre az alapanyag, mint akkor, ha minden rendesen lenne kiépítve. A dokumentum szerzői így fogalmaznak: „A közvetlen hőtehernek (nyári közvetlen napsütés és téli fagyok), valamint csapadéknak (csapóeső) és annak jeges repesztő hatásának kitett vasbeton mellvéd szerkezeti elemek repedezettsége miatt a betonfedés és így a szerkezeti elemek morzsolódása a szokványos körülményeknél gyorsabb alapanyag tönkremenetelhez vezet és sok helyen már vezetett is. A szokványosnál gyorsabb anyagromlás ugyan közvetlenül stabilitásvesztéshez nem vezet, azonban az alapanyag tönkremenetele rövid időn belül, gyorsuló tendenciával várható egységesen mindenhol ezeken az éleken. A hiba oka egyértelműen a nem megfelelő kivitelezésre vezethető vissza, hibás teljesítésnek kezelendő.”
Vagyis egyes elemek a rossz kivitelezés miatt gyorsabban épülnek le a 14,5 milliárd forint közpénzből megépített stadionban.
Ugyan az anyagban hangsúlyozzák, hogy ettől a Groupama Aréna összeomlani nem fog, de „a tartóssági követelményeket nem teljesíti, mely tartószerkezeti kritérium, nem csak esztétikai”.
A szakértői jelentésben az is szerepel, hogy rosszul, nem az eredeti terveknek megfelelően alakították ki a stadion dilatációs hézagait, amelyek azt hivatottak szolgálni, hogy a hőmérséklet változására tudjanak tágulni és szűkülni a szerkezeti elemek. A mozgási hézagokat sem sikerült megfelelően kialakítani, emiatt összefeszülnek olyan elemek, amelyeknek nem lenne szabad összefeszülniük, és a teherviselő elemek közti kitöltést is pótolni kellene. A mellvédeken elhelyezett korlátok rozsdásodnak, a rögzítések szakszerűtlenek. Ezeket gyártói/kivitelezői hibaként azonosítja a szakvélemény.
Nem volt meglepetés
Nem 2025-ben merültek fel először problémák a betonszerkezettel, a szakértők által találtakhoz hasonlókat már korábban is észlelt az üzemeltető. A jelentés szerint „az előregyártott vasbeton szerkezeti elemek kialakításával kapcsolatban az összes rendelkezésünkre álló garanciális jegyzőkönyvben történt utalás”. Azaz már 3, majd 5 és 10 évvel az átadás után is említették ezeket a problémákat, ahogy a mellvédek károsodását is, ami a gyorsabb anyagromláshoz vezet. Sőt, a felső kerengőt alátámasztó vasbeton gerendák és az azokat megtámasztó pillérkonzolok már az építkezés közben „erőteljes károsodást szenvedtek” a dokumentum szerint, így már akkor, az átadás előtt is megerősítő munkálatokat kellett ezeken végezni. Vagyis már az átadás előtt is jelentkeztek gondok ezekkel az elemekkel.
2023-ban, miután tapasztalták, hogy a vasbeton szerkezet károsodása miatt betondarabok potyogtak az alsó kerengőre, a stadion tartószerkezetét tervező Exon 200 Kft. a generálkivitelező Market kérésére átvizsgálta a szerkezetet, ez alapján elkészült a szükséges csomópontok megerősítésének tervezése, a tervek alapján pedig a Market ezeket a csomópontokat javította. Úgy tűnik azonban, hogy nem sikerült megelőzni, hogy hasonló gondok kialakuljanak, hiszen 2025-re megint egy sor problémát találtak.
Igaz András, a Sportfive Hungary ügyvezető igazgatója a Telex kérdésére azt írta, „a létesítmény 10 éves jubileuma alkalmából, vagyis 2024-ben elvégzett átfogó szerkezeti vizsgálat során a szakértők korábban nem észlelhető hibákat tártak fel”, vagyis a 2024-ben talált hibák hasonlók, de nem ugyanazok, mint a korábbi felméréseknél tapasztaltak. Felmerül viszont a kérdés, hogy ha már korábban, sőt már az átadás előtt is ilyen problémákat tapasztaltak, akkor miért nem végeztek olyan javítási munkálatokat még az átadás előtt vagy azóta, amik meggátolnák, hogy újabb és újabb, adott esetben balesetveszélyes hibák alakuljanak ki a stadion betonszerkezetén.
Igaz András szerint a Sportfive Hungary Kft. a feltárt hiányosságokról haladéktalanul tájékoztatta a Ferencvárosi Torna Clubot, a stadion vagyonkezelőjét, „amely – tudomásunk szerint – utasította a kivitelezőt a szükséges javítási munkálatok azonnali elvégzésére. A hibák kijavítása garanciális keretek között, folyamatosan történik, a kivitelező saját költségére, hogy a létesítmény továbbra is biztonságos legyen.” Hogy pontosan milyen javításokat végzett a Market a hiba elhárítására és mikor, arra az üzemeltető nem tért ki.
Megkerestük a Market Zrt.-t is, a kivitelező cég szerint pedig voltak ugyan problémák, de most már minden rendben. A cég kérdésünkre azt válaszolta, hogy „a Groupama Aréna átadását követően tíz évig nem jelentkezett olyan műszaki jelenség, amely statikai szempontból változást jelentett volna”, 2023-ban aztán, amikor az üzemeltető „néhány levált betondarabot észlelt”, a kivitelező cég azonnal vizsgálni kezdte a problémát. „A vizsgálat megállapította, hogy a hiba az egyik partnerünk által előregyártott vasbetontermék gyártásakor keletkezett pontatlanságra vezethető vissza. A szükséges javításokat haladéktalanul, szakszerűen és megnyugtató módon elvégeztük” – írja a cég. 2025-ben aztán még három ponton jelentkeztek hasonló problémák „ugyanilyen gyártási pontatlanság miatt”, ezeket pedig azóta rendezték.
A Market szerint a 2025-ös jelentés egy köztes állapotot rögzít: „Az abban szereplő kérdések és megállapítások minden érintett fél bevonásával rendezésre kerültek, a szükséges műszaki lépések megtörténtek. A stadion statikai és műszaki állapota jelenleg rendben van, a létesítmény biztonságos, aggodalomra nincs ok. Ismerve az előregyártott vasbetontermék gyártásakor keletkezett problémát, vállalatunk a jövőben is folyamatosan figyelemmel kíséri a stadion műszaki állapotát, és szükség esetén haladéktalanul elvégzi a szükséges beavatkozásokat annak érdekében, hogy a létesítmény biztonságos működése hosszú távon is garantált legyen.” A Market Zrt.-től arra a kérdésünkre nem kaptunk választ, hogy a javítások mennyibe kerültek és azok költségét ki állta, a Sportfive viszont válaszában azt írta, a javítások garanciális keretek között történnek.
