Az elemzők várakozásai ellenére tovább csökkent az infláció üteme júniusban

Júniusban 1,7 százalékosra csökkent a fogyasztói árak éves növekedési üteme a májusi 1,8 és az áprilisi 2,1 százalékról – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi gyorstájékoztatójából. Májushoz képest átlagosan nem változtak az árak, a júniusi adat az elemzők várakozásait is alulmúlta, ők 1,9 százalékos inflációra számítottak.

A KSH közlése alapján így változtak az árak tavaly júniushoz képest:

• Az élelmiszerek ára 0,2 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 2,4 százalékkal csökkent;
• a szeszes italok, dohányáruk ára 3,1 százalékkal emelkedett;
• a szolgáltatások 4 százalékkal drágultak;
• a háztartási energiáért 2,3, ezen belül a vezetékes gázért 7,5 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,3 százalékkal többet;
• a tartós fogyasztási cikkek ára 1,9 százalékkal emelkedett;
• a járműüzemanyagok pedig 1,6 százalékkal drágultak.

Júniusban az éves maginfláció az egy hónappal korábbival azonos 2 százalékon maradt, a nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció a májusi 1,5 százalékról 1,4 százalékra csökkent. Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált, harmonizált fogyasztói árindex 2,3 százalékról 2,1 százalékra esett.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint a júniusi inflációs adat kedvező feltételeket teremt az új kormánynak az árrésstop kivezetéséhez. „Véleményünket osztja Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, és tovább erősíti az is, hogy amennyiben mindez az EU-s jogba ütköző, diszkriminatív és árfelhajtó hatású kiskereskedelmi különadó megszüntetésével párosul, akkor ezek a döntések a teljes ellátási láncban éreztetni fogják pozitív hatásukat” – közölték. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) június végén megjelent inflációs jelentésében ugyanis arra jutott, komolyabb inflációs hatás nélkül ki lehetne vezetni idén nyáron az Orbán-kormány által bevezetett árréskorlátozásokat, a védett üzemanyagárak kivezetése pedig semennyivel nem fogja emelni az inflációt.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a KSH friss adatai alapján elmondható, hogy az alacsony havi infláció mögött elsősorban az élelmiszerek árának csökkenése húzódik meg, ebben pedig részben a forint erősödése, részben pedig tágabb nemzetközi dezinflációs folyamatok is szerepet játszhattak. Várakozásai szerint a következő hónapokban a szolgáltatásinfláció további növekedésére lehet számítani, elsősorban az önkéntes árkorlátozások megszűnése és így a már bejelentett nyári-őszi átárazások a telekommunikációs és pénzügyi szektorokban. A forint ereje várhatóan továbbra is féken tarthatja a tartós fogyasztási cikkek inflációját, miközben az extrém meleg időjárás az energiafelhasználás megugrása miatt megjelenhet az emelkedő számlaértékekben a háztartási energia esetében. Az élelmiszerek tekintetében továbbra sem számítanak érdemi változásra.

Az ING Bank legfrissebb gyorsbecslése szerint az infláció csak az év végére térhet vissza a 3 százalék körüli tartományba, az idén átlagosan már csupán 2,1 százalékos inflációval kalkulálnak. Az elemző szerint az inflációs adat „bebetonozza a júliusi kamatvágást és hacsak nem látunk egy újabb geopolitikai eszkalációt, úgy vélhetően az augusztusi vágás is biztosra vehető.”