A legnehezebb döntés a részvénypiacon, amit a befektetőknek idén meg kell hozniuk

„A befektetőknek egyetlen döntést kell most meghozniuk: azt, hogy tartsanak-e most a félvezetőgyártók részvényeiből. Ehhez képest minden más jelentéktelen kérdés” – írta Shuli Ren, a Bloomberg elemzője július 21-én megjelent véleménycikkében, amely szerint az idei évben ez a nemzetközi piacokon mozgó befektetők előtt álló legfontosabb döntés.

Ren nem túloz, a mesterséges intelligencia körüli, évek óta tartó befektetési őrület idén (újra) elérte a félvezetőgyártókat, nemcsak egy-egy részvény, de az egész ágazat esetében szélsőségesen nagy tőzsdei kilengéseket okozva. A félvezetőgyártók árfolyamát követő Philadelphia Semiconductor Index idén április és június között, tehát kevesebb mint három hónap alatt megduplázta értékét, azóta viszont szépen lassan csökken.

És ilyenkor merül fel az a mindenkit érdeklő kérdés, hogy a 20 százalékos visszaesést további olvadás, vagy újabb meredek emelkedés követi majd. Erre a kérdésre pedig nehezebb válaszolni, mint elsőre gondolnánk.

Ez lesz a nagyon sokadik MI-vonat

A témának elsősorban az ad aktualitást, hogy július 10-én jelentek meg az amerikai Nasdaq tőzsdén a dél-koreai SK Hynix részvényei. Ezt a céget Magyarországon valószínűleg nagyon kevesen ismerik, pedig a termékeiket közvetve szinte mindenki használja, aki szokott internetezni. A különböző mesterségesintelligencia-szoftverek ugyanis mások mellett az SK Hynix memóriacsipjeit használják.

A képlet egészen pontosan úgy néz ki, hogy:

• mi használjuk az MI-szoftvereket, mint a ChatGPT és a Gemini;
• ezek a szoftverek gyorsítócsipeket használnak, amelyeket többnyire az Nvidia gyárt;
• az Nvidia viszont a saját gyorsítócsipjeibe más cégektől vásárolt memóriacsipeket szerel be;
• ezt a piacot pedig három cég, a dél-koreai SK Hynix és Samsung Electronics, valamint az amerikai Micron Technology uralta le.

Ahogy az elmúlt években a mesterséges intelligencia egyre inkább teret nyert, úgy értékelődtek fel a tőzsdén az MI-szoftvereket fejlesztő cégek, mint például a Google, a Microsoft vagy a Meta. Ezek a cégek azonban mind kiszolgáltatottak voltak a mesterséges intelligencia futtatásához szükséges gyorsítócsipeknek, amelyekből az Nvidia a versenytársaknál sokkal jobbakat tud gyártani. Az Nvidia így az egekbe tudta emelni az árait, rengeteget keresett, miközben a részvényárfolyama 2022 és 2025 között tízszeresére nőtt.

Azok, akik néhány éve sejtették, hogy mi lesz a mesterséges intelligenciával, és annak idején az Nvidiába fektettek, megsokszorozhatták a vagyonukat. Ez a hajó azonban már elment, az Nvidia mostanra a világ legértékesebb – néha csak második legértékesebb – cége, így exponenciális növekedésre már nincs lehetősége. Ennek megfelelően vagyont sokszorozni sem lehet már vele.

Nagyon sok kisbefektető azonban most akarna felszállni az MI-vonatra, és keresi, hol lehetnek még az értékláncon olyan cégek, amelyek az MI elterjedésével ugrásszerű növekedést tudnak majd elérni. Ők az elmúlt egy évben jellemzően azokat a cégeket találták meg, amelyek vagy az Nvidiához hasonló gyorsítócsipeket, vagy a gyorsítócsipekbe beszerelt memóriacsipeket gyártják. Ez utóbbiakra ugyanis továbbra is egyre nagyobb az igény.

Három cég ural egy egész szektort

A történetnek van egy gyártási meg egy pénzügyi oldala. A gyártási oldal lényege, hogy az előző években az MI-piacon a szűk keresztmetszetet a gyorsítócsipek jelentették, ezek ára lőtt tehát ki az egekbe. Az Nvidia alig bírta teljesíteni a megrendeléseket és alig győzte felskálázni a termelését.

Igen ám, csakhogy mivel gyorsítócsipekből hirtelen egyre többet kezdtek gyártani, hiány alakult ki a kártyákba beszerelt memóriacsipekből. És míg korábban sokan azt gondolták, hogy ezek rendkívül egyszerű kellékek, mostanra rá kellett döbbenniük, hogy az MI-hez használt gyorsítócsipekhez csak néhány cég tud memóriacsipeket gyártani. Második körben tehát itt alakult ki hiány, és ez a néhány cég tudta az egekbe emelni az árait – amivel a nyereségességük is megugrott.

Az úgynevezett dinamikus véletlen elérésű memóriacsipek (dram) piacát 90 százalékban három cég, a fent említett Samsung Electronics, SK Hynix és Micron uralja, amelyek az elmúlt egy évben hihetetlenül felértékelődtek. A Micron részvényeinek árfolyama például az elmúlt egy évben 100 dollár környékéről ezer dollár környékére emelkedett, és hasonló folyamat indult el az SK Hynix és a Samsung Electronics esetében.

A háromból két cég örökké akciós, mert koreai

Igen ám, csakhogy itt van egy bökkenő. Míg az amerikai Micron részvényeit a világ minden részéről nagyon könnyen hozzáférhető, technológiai vállalatoknak kitalált Nasdaqon jegyzik, a Samsung Electronics és az SK sokáig csak a szöuli tőzsdén volt elérhető. Ez sok befektetőnek komoly korlátot jelent, mert:

• sok platformon – például a magyarok által kedvelt fintech-appokon – eleve nem elérhetőek a dél-koreai tőzsdén jegyzett részvények;
• sok amerikai alap csak amerikai tőzsdén jegyzett értékpapírokat vásárol;
• a szöuli tőzsdén dél-koreai wonban adják meg a részvények árait, ami a nyugati befektetőknek árfolyamkockázatot jelent;
• plusz a szöuli tőzsdén értelemszerűen ottani munkaidőben zajlik a kereskedés, ami az európaiaknak kora hajnalt, az amerikaiaknak késő estét jelent, a legtöbb befektető pedig ebben az idősávban nem akar részvényekkel foglalkozni.

Ezek a hatások visszafogják azt, hogy a nyugati, és elsősorban amerikai befektetők dél-koreai cégek részvényeivel tudjanak kereskedni. De az is kérdés, hogy mennyire akarnak, vagy legalábbis akartak korábban: a Samsung Electronics és az SK Hynix ugyanis egy-egy rendkívül bonyolult, több tucatnyi cégből álló konglomerátum – koreai szóval csebol – részei, amelyek döntéshozatali mechanizmusait és tulajdonviszonyait a külföldiek általában átláthatatlannak szokták tartani.

(Ha valakinek a magyarországi akkugyárak miatt ismerős a Samsung és az SK neve, nem téved nagyot, a Samsung Electronicsnak ugyanis leányvállalata a Gödön akkumulátorokat gyártó Samsung SDI, amibe tavaly több százmilliárd forintnyi tőkét pumpált bele. Az SK Hynixnek inkább csak unokatestvér-vállalata a Komáromban és Iváncsán akkukat gyártó SK On, de a két cég közvetve ugyanabba a csoportba tartozik.)

A kereskedelmi korlátok és a dél-koreai üzleti kultúrától való ódzkodás miatt a dél-koreai cégeket hagyományosan alacsonyabbra árazza a nemzetközi tőkepiac, mint nyugati társaikat, amit a szaksajtó „Korea-kedvezménynek” szokott nevezni. Az elmúlt években azonban rengeteg olyan kisbefektető megjelent a tőzsdéken, akiket már nem érdekel, hogy hogyan vezetik a dél-koreai csebolokat, és csak azt várják, hogy végre ráugorhassanak a félvezetőgyártás következő nagy nyerteseire.

Felraktak egy koreai részvényt az amerikai tőzsdére

És itt jutunk el a hónap tőzsdei eseményéhez. A két dél-koreai memóriacsipgyártó egyike, az SK Hynix ugyanis úgy döntött, hogy a szöuli tőzsde mellett a főleg techcégekből álló, amerikai központú Nasdaq tőzsdére is felrak néhány részvényt. Egészen pontosan 17,8 millió új részvényt bocsátottak ki a Nasdaqon, amelyeket azóta minden olyan felületen meg lehet vásárolni, amelyen elérhetőek a Nasdaqon jegyzett cégek. Például az itthon népszerű Revoluton és Lightyearen is.

Ez tehát kicsit egy új tőzsdei bevezetéshez (IPO) hasonló esemény volt, amelyeknél mindig nagy kérdés, hogy a befektetők hova árazzák a céget, milyen valódi árfolyam alakul ki. Ez az SK Hynix esetében is így volt, az új részvények kibocsátása környékén az amerikai befektetési szaklapok szinte percről percre írtak meg minden, a céggel kapcsolatos információt, és a fél üzleti világ arra figyelt, mi lesz az új részvényekkel.

Az SK Hynix a részvényeket eredetileg a szöuli árnál 2,7 százalékkal magasabb nyitó áron 149 dollárért hirdette meg, a Reuters forrásai szerint pedig rögtön hétszeres túljelentkezés alakult ki azokért. A Nasdaqon jegyzett árfolyam az első kereskedési napon 13 százalékkal emelkedett, és egy időre 20-30 százalékra elvált a szöuli áraktól, a különbség azonban később csökkent. Az amerikai ár egy időre megközelítette a 200 dollárt, mostanra az árfolyam visszatért 150 dollár környékére, vagyis a napi hullámzást leszámítva se keresni, se bukni nem lehetett vele sokat. Eddig.

Itt kell kitalálni, adják-e vagy vegyék

A félvezetőszektor elmúlt két hónapban tapasztalt, 20 százalékos visszaesése után radikálisan különböző véleménnyel vannak az ágazat (tőzsdei) jövőjéről azok a profi befektetők, akik korábban ebbe tették a pénzüket.

• Az egyik álláspont szerint a 20 százalékos visszaesés tökéletes bevásárlási lehetőséget jelent, hiszen a jövő így is, úgy is a mesterséges intelligenciáé, a memóriacsipek iránti piaci igény pedig csak nőni fog.
• A másik álláspont szerint az ágazat idén tavasszal elérte a csúcsot, most már felül van árazva, és azoknak, akik korábban ebbe fektettek, majd ezzel rengeteget kerestek, itt az idő a nyereséggel kiszállni.

Az előbbi mellett van, hogy a tőzsdei visszaesések utáni bevásárlás sokszor jó stratégia szokott lenni, az utóbbi mellett viszont, hogy a memóriacsipek gyártása a múltban rendkívül ciklikusan alakult, és a túltermelési időszakban a nyereségesség nagyon alacsony szintre esett vissza.

A Bloomberg kiemeli, hogy az árfolyam alakításában ma már egyre nagyobb szerepe van a lakossági befektetőknek, akik jellemzően nem alapos számítások, hanem inkább a hangulat, illetve a várakozásaik alapján veszik vagy adják a részvényeket. Ennek megfelelően a Bloomberg érvelése szerint a félvezetőszektor jövőjét is nagyban befolyásolja, hogy a most éppen kriptóból és aranyból is kiábrándult kisbefektetők épp a félvezetőgyártókban látják-e a pénzük gyors megtérülését.

Ezzel együtt a lap szerint a profi befektetők előtti legkomolyabb kérdés a következő hónapokban az marad, hogy vegyenek-e a félvezetőgyártók részvényeiből, vagy éppen adják-e el azokat.