Encs polgármestere felszólította a helyieket, ne adják el az ingatlanukat a felszámolt kassai telepről kilakoltatott cigányoknak

Encs képviselő-testülete következő ülésén várhatóan önkormányzati elővásárlási jogot vezet be olyan területeken található ingatlanokra, ahol civil szervezetek lakhatatlan házakat kívánnak olcsón megvenni, majd ott lakcímet létesíteni a Kassáról kilakoltatott, mélyszegénységben élő családoknak – közölte Mikola Gergely a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Encs polgármestere a Facebook-oldalán.

Az RTL mutatta be azokat a magyarul nem beszélő, mélyszegénységben élő családokat, akik a borsodi Szalonnán vettek házat, miután a kassai Lubina telep felszámolása után el kellett költözniük. A telepet nagyrészt romák lakták, a kassai városvezetés szerint alternatív lakhatási lehetőséget ajánlottak fel az érintetteknek, de azt nem közölték, hogy hol.

A kassai városrész polgármestere és Szalonna polgármestere hétfőn egyeztetett az ügyben. Az MTI közlése szerint a kassai városháza ekkor azt állította, Kassa nem folytat olyan programot, ami a város szociálisan hátrányos helyzetű lakóinak más – így magyarországi – településekre történő áttelepítésére irányulna. Balogh Zsolt, Szalonna polgármestere szerint a kassai városháza a két család életkörülményeinek javítását támogatta, például az ingatlanok lakhatóvá tételében, az ötlet pedig az egyik kerület vezetőjének önálló kezdeményezése volt. A két család pedig saját döntéséből, hitelből, helyi tulajdonosoktól vásárolt ingatlant Szalonnán.

Balogh Zsolt az ügy miatt rendkívüli képviselő-testületi ülést hívott össze Szalonnán, és megalkották a település önazonossági rendeletét, aminek a célja, hogy „ösztönözze a felelős ingatlanértékesítést, és elősegítse, hogy településünk fejlődése olyan új lakókkal valósuljon meg, akik tiszteletben tartják Szalonna hagyományait, értékeit és közösségi életét, valamint hosszú távon aktív részesei kívánnak lenni településünk jövőjének”. Balogh Zsoltot viszont arról is tájékoztatták, hogy Kassa a szociális problémák kezelését helyben kívánja megoldani, valamint nincs olyan szándék, hogy több családnak is segítenének Szalonnán letelepedni.

A Kassától 50 kilométerre fekvő Encs polgármestere arról írt, hogy szerinte civil szervezetek által biztosított forrásokkal akarnak több borsodi járásba mintegy 2-300 szlovákiai cigányt áttelepíteni. „Papíron minden szép, a szlovák politikai elit finanszírozza, nevükre íratják a házat, hát persze az önként jövetel, nincstelenből másik országban lesz házzal rendelkező nincstelen” – írta Mikola Gergely.

A fő célpontok Mikola szerint a szegregátumok, ahol közel lakhatatlan házakat terveznek megvenni olcsón, majd ott lakcímet létesíteni a kilakoltatottaknak. „Ha valaki megteszi az ingatlana eladását, és részt vesz az illegális deportálásban, véleményem szerint jogi felelőssége lesz benne! Én pedig mindent megteszek, hogy »megháláljuk« a városért »jót« akaró eladóknak” – írta az encsi polgármester.

Mikola Gergely a Telex megkeresésére úgy reagált, hogy szerinte „továbbra is több anomália, megválaszolatlan kérdés van az üggyel kapcsolatban”, ezért várja az anomáliák és ellentétes nyilatkozatok feloldását. Encs polgármestere a Facebook-oldalán megosztotta a kassai Tóvárosi lakótelep polgármesterének, Lenka Kovačevičovának a közleményét, amelyben arról írt, hogy senki sem telepít szervezett módon roma családokat Magyarországra.

„Amennyiben a közleménye a valóságnak megfelel, akkor elnézését kérem. Ahogy Ő neki is elnézést kellene kérnie, hogy helyi kampánytémává tette a legkiszolgáltatottabb csoport helyzetét és annak megoldását” – írta Mikola.

Az encsi polgármester szerint ő a TV Kosice július 17-i adásából értesült arról, hogy Kassa-Tóváros területén lebontanak egy romatelepet. „A televízió címadásában nem 2 család ingatlanát említi, hanem a telep lebontásának az elkezdését, illetve hogy több mint kétszáz lakosa van. A Szalonnára kerülő családok sajátos körülményei, illetve a szlovák médiában megjelenő nyilatkozatok alapján írtam le a civil és politikai hátteret, illetve a teljes bontás valószínűsítésével a létszámot. Jogosan gondolom, hogy egy bódévárosban élő családnak nincs elég információja és pénze arra, hogy önállóan ingatlant vásároljon külföldi országban. Az elérhető információk alapján valószínűsít(ett)em, hogy az egész telep lebontása történik meg, ahogy azt is valószínűsít(ett)em, hogy a szalonnai esethez hasonlóan külföldi ingatlan vásárlására törekednek” – írta.

„Ezt erősíti meg az elején elindított politikai kommunikáció, hogy nem a családok jövőbeni helyzete van előtérbe helyezve, hanem a telep megszüntetése. Explicite önkéntes, hiszen forrásszerzés után a semmiből egy jobb helyre költöznek, implicite pedig a probléma áthelyezése történik meg így egy másik országban. Például aki valamilyen úton forráshoz/hitelhez juttatta, vagy segítette a költözést, lehetőséget nyújtott-e, vagy kapott-e döntési jogot, hogy országon belül, vagy Magyarországon kívánja-e folytatni az életét? Vagy egyféle javaslattal, a semmiből a valamibe érkezve fogadta el feltételezetten a lehetőséget? Amennyiben – és a körülményeket vizsgálva feltételezem – az utóbbi verzió valósult meg, akkor a »deportálás« szó alkalmas, még ha erős is” – tette hozzá a polgármester.

Mikola szerint polgármesterként feladata a közösség védelme, kifejezetten gondolva a helyi cigány közösségekre is. Arra a kérdésre, hogy Encsen hány olyan lakóingatlan található, amely esetében az önkormányzat az elővásárlási jogát gyakorolná, azt válaszolta: „Csak olyan jogi eszközök alkalmazását támogatom, amelyek megfelelnek a hazai és az uniós alapelveknek is. Emiatt nem tartom alkalmasnak továbbra sem az önazonossági rendelet bevezetését. Jelenlegi álláspontunk, hogy általános és teljeskörű elővásárlási jogot nem fogunk bevezetni, de a lakásgazdálkodási szempontból, illetve műemlékvédelmi környezetben található, nem lakott lakáscélú ingatlanokra tervezzük az elővásárlási jog bevezetését. Ez nem csak a jelenlegi üggyel van összefüggésben, hanem a városfejlesztési és lakásgazdálkodási koncepciónk megvalósítása érdekében is történik.”

Hozzátette: „Az elmúlt években próbálunk minden olyan ingatlant megvásárolni, amelyben szociális lakást tudunk kialakítani a szegregátumokban élő családok számára, jobb életkörülményeket biztosítva és elvárva. Jelenleg is keresünk ilyen ingatlant, mert viharkárban megsérült 17 fő lakhatását biztosító magántulajdonban lévő, de használatbavételi engedéllyel nem rendelkező ”ház„, így lakosságvédelmi intézkedés keretében próbálunk nekik – a településen belül – új otthont biztosítani. A jelenlegi szociális lakás igénylőink száma meghaladja a 40 családot, és közel ugyan ennyi család lakik nagyon rossz körülmények között.”