Utolsóként Sárvári Nicholast hallgatta meg az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki posztjára. Sárvári 2010 óta a krízismenedzsmenttel foglalkozó CNS Risk UK Ltd. managing partnere.
Elmondása szerint ő egy nagyon független, politikától messze álló ember, se Magyar Péterrel, se Ruff Bálinttal, se Toroczkai Lászlóval nem állt korábban kapcsolatban, Magyar Péterrel személyesen nem találkozott. Sárvári 2010 óta a krízismenedzsmenttel foglalkozó CNS Risk UK Ltd. managing partnere, munkája során azzal foglalkozott, hogyan mozognak pénzek a globális pénzügyi rendszerben, leginkább akkor, amikor összetett vállalati és offshore struktúrákon keresztül próbálják elrejteni azok eredetét, tulajdonosát vagy végső célállomását. Szerinte Magyarországon jelenleg kevés gyakorlati tudás és kidolgozott módszertan áll rendelkezésre az ilyen, országokon átnyúló pénzügyi konstrukciók feltárására.
Elmondása szerint a korrupció nála egy jól ismert téma, még ha ő nem is ismert Magyarországon. „Én mint magyar szégyellem azt a helyzetet, ami Magyarországon a korrupcióval történt” – mondta.
Sárvári több mint negyven országban szerzett korrupció- és kockázatkezelési tapasztalatot, ezt a módszertani tudást vinné be az új hivatalba.
A többi jelölthöz hasonlóan Sárvári is arról beszélt, a legjobb embereket kell összegyűjteniük a hivatal személyi állományába és jó módszereket kell átültetniük a nemzetközi tapasztalatok alapján. Elmondása szerint más államban már végzett vagyonvisszaszerzést, például egy arab országban és Ukrajnában is. Az a fő cél, hogy megtudják, hova ment a pénz, és van-e jogi lehetőség visszaszerezni azt.
Saját tapasztalatai alapján arról is beszélt, a nemzetközi pénzmozgások feltárásához speciális tudásra van szükség, mivel az offshore struktúrák gyakran több pénzügyi központon és több ország jogrendszerén keresztül épülnek fel. A meghallgatására behozott egy ábrát is, amin több ezer vállalat kapcsolatait ábrázolták. Elmondása szerint ezt korábban oktatási célból is használta, hasonló módszerekkel bírósági eljárásokban felhasználható bizonyítási anyagok is készíthetők. A módszer lényege szerinte nemcsak a pénz végső helyének megtalálása, hanem az egész tranzakciós és tulajdonosi útvonal visszafejtése is, azaz hogy milyen cégeken, közvetítőkön és országokon keresztül jutott el a vagyon egyik pontból a másikba.
A vádalkuról azt mondta, jogi kérdés, amin keresztül olyan információkhoz jutnának, amihez máshogy nem tudnának hozzáférni. Elképzelhető, hogy lesznek olyanok, akik inkább elmondják, mi történt a pénzzel, minthogy bajba kerüljenek. Az átláthatóság alapköve lesz a szervezetnek. Azt viszont irreálisnak nevezte, hogy az új hivatal néhány hónapon belül akár több ezer ügyet érdemben fel tudjon dolgozni.
Nincs bizalom a közintézményekben Magyarországon, szerinte ezt mindenki, aki élt már külföldön – köztük ő is –, elfogadhatatlannak tartja. Szerinte a legnagyobb működési kockázat az adatszivárgás lehetősége, az érzékeny információk és adatok védelmének garantálása elsődleges feladat, az elmondása szerint ő már épített ilyen struktúrát.
Az elnökhelyetteseket kedd délután és szerdán zárt ülésen hallgatják majd meg, így ezekről már nem fogunk tudósítani. A többi elnökjelölt meghallgatásáról hosszabban ebben a cikkben írtunk.
A cikk korábbi verziójában az szerepelt, hogy Sárvári Nicholas a Tisza Párt frakciójának jelöltje. Ezt arra alapozva írtuk, hogy a párt hétfőn sajtóközleményben bejelentette, kiket jelöl az NVVH elnöki és elnökhelyettesi posztjaira. Kedd délután viszont újabb közleményt adott ki a Tisza, amiben már azt írták „a meghallgatott jelöltek egyike sem párt, vagy frakció jelöltje.” A cikket ennek megfelelően módosítottuk.
