Most akkor a legolcsóbb, vagy a legdrágább a magyarországi dízel?
Megszavazta a parlament, hogy csaknem egymillió autótulajdonos kapjon havi 5000 forint támogatást a dízelre decemberig az államtól, az intézkedés a maximum 150 lóerős, dízelmeghajtású kocsik tulajdonosaira vonatkozik. Magyar Péter miniszterelnök korábban azt mondta, azért van szükség az intézkedésre, mert a dízel világpiaci ára kilőtt az orosz–ukrán háborúból és az iráni konfliktusból fakadó ellátási zavarok miatt, a korábbi védett ár és a piaci ár közötti különbség pedig körülbelül 5000 forintot jelent egy tankolásnál. Ezt a különbözetet havi egy alkalommal megtéríti a kormány egészen decemberig. Magyar hozzátette, hogy a régióban még így is nálunk a legkedvezőbb a dízel ára.
A bejelentés után elözönlötték a közösségi médiát az egymásnak teljesen ellentmondó posztok: az exmegafonos influenszerek szerint Magyar hazudik és a V4-országok között nálunk a legmagasabb a dízel ára, mások viszont magát a támogatás intézkedését bírálták azzal, hogy semmi értelme, hiszen hiába lőtt ki a dízelár, így jóval több üzemanyagot lehet venni ma a keresetekből, mint 15 éve. Utóbbi táborba tartozik Zsiday Viktor közgazdász is, aki szerint „ez a bejelentés tartalmilag nem más, mint a gyalogosok, biciklisek, tömegközlekedők, benzinautósok megadóztatása”, és bár tényleg vannak olyan helyzetek, amikor indokolható az állami beavatkozás, az autótulajdonosok a magyar társadalmon belül jobb módúnak számítanak, mint azok, akiknek nincs autójuk, így lényegében a „szegényebbektől veszünk el pénzt, hogy szétosszuk a tehetősebbek között”.
Szerencsére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (valamint elődje, az APEH) több évtizedre visszamenően gyűjti az üzemanyagárakat, ezért ki tudtuk számolni, hogyan alakultak 2000 óta a 95-ös benzin- és dízelárak, és hogy hogyan viszonyultak ezek az aktuális átlagkeresetekhez, utóbbihoz a KSH adatait használtuk. A 2026-os árak az Európai Bizottság Oil Bulletinjének szeptember 7-i adatai, a Magyar Nemzeti Bank szeptember 7-ei, 362 forintos euróárfolyamán átszámolva. Azért a szeptember 7-ét vettük alapul, mivel innen származnak az Oil Bulletin cikkünk keddi írásakor a legfrissebb adatok. A nemzetközi összehasonlításhoz ezeket használtuk, az egységes árak miatt így a 26 éves átlaghoz is ezeket vettük alapul.*
Spoiler:
évtizedes összevetésben relatíve jóval kedvezőbben jutnak a magyarok az üzemanyaghoz, mint korábban, és Magyar Péter igazat beszélt akkor, amikor azt mondta, a régióban nálunk a legolcsóbb a dízel.
Többet tudunk tankolni, mint korábban
Kezdjük a tankolás költségeinek időbeli összevetését a gázolajjal! 2000-ben a KSH szerint a nettó átlagkereset 55 785 forint volt, a gázolaj literje átlagosan 213,5 forintba került, így egy havi fizetésből 261 litert lehetett tankolni. 2011-ben már 141 151 forint volt az átlagos nettó fizetés, a gázolaj 374,8 forint, ebből közel 377 liternyi dízelt lehetett venni. 2026 első félévében a nettó átlagkereset 541 244 forint volt, a gázolaj ára szeptember elején 675,1 forint, így egy fizetés közel 802 liter gázolajra elég. Az átlagkeresetet a januári fegyverpénz kiutalása kissé torzítja, de ha a február és június közötti időszakot vennénk figyelembe, a nettó átlagkereset átlagosan 532 397 forint lenne, így egy fizetés 778 liter gázolajra lenne elég, ami így is messze a korábbi értékek fölött van.
A 95-ös benzin 2000-ben 234,75 forintba került, egy havi fizetésből 237,6 litert lehetett venni belőle. 2011-ben a benzin literje 379,75 forint volt, ebből 371,7 liter jött ki. 2026 szeptemberében a benzin 595,16 forintba került, így egy havi fizetésből 909,4 litert lehet tankolni.
A magyar fizetések vásárlóereje tehát mindkét üzemanyagnál jelentősen javult, de a benzinnél jobban. Egy fizetésből ma 3,8-szor annyi benzin jön ki, mint 2000-ben, és 2,4-szer annyi, mint 2011-ben. Gázolajból 3,1-szer annyi, mint 2000-ben, és 2,1-szer annyi, mint 2011-ben. (A különbség oka, hogy szeptemberben a gázolaj literenként mintegy 80 forinttal drágább volt a benzinnél.)
Ha tehát az üzemanyagok hozzáférhetőségét nézzük az átlag magyar szempontjából, igazuk van azoknak, akik azt mondják, megélhetési szempontból nem indokolt megtámogatni a dízeleseket, hiszen még a jelenlegi, vaskos áremelkedés után is jóval többet tudnak tankolni a fizetésükből, mint 10-20 évvel ezelőtt, amikor semmiféle állami szubvenció nem volt a gázolajon, és ezt nem is várták el a választók. Más kérdés, hogy a magyarok 16 éven át hozzá lettek szoktatva ahhoz, hogy az állam a központi költségvetés vagy a vállalkozók terhére állandóan beavatkozik a piaci árakba bizonyos érzékeny területeken. Az erre tudatosan rájátszó Magyar Péter pedig részben magának köszönheti, hogy most támadási felületet jelent a kormányon az üzemanyagár, hiszen a kampányban maga is 480 forintos ársapkát követelt, amit utólag a Fidesz szívesen a fejére is olvas.
Legolcsóbb vagy a legdrágább?
Az elmúlt napokban nemcsak a közösségi média fideszes influenszereket tömörítő bugyrában került elő – ki tudja, honnan származó adatokra hivatkozva –, hogy V4-es összevetésben drága itthon az üzemanyag, de magasabb szinten is előhozta az ellenzék a témát. A parlamentben a fideszes képviselők azzal támadják a Tiszát, hogy a „rekordmagas üzemanyagárról” akarja elterelni a figyelmet a gyermekvédelmi ügyek előhozásával, illetve múlt hétvégén Orbán Viktor is rekord benzinárról posztolt.
Mint cikkünk előző bekezdéseiből kiderül, sok értelme nincs önmagában nézni a termékek nominális árát, azokat mindig a fizetésekkel érdemes összevetni, így kapjuk meg, hogy az átlagember számára valami olcsóbb (hozzáférhetőbb) vagy éppen drágább lett-e egy korábbi állapothoz képest. Az viszont egy könnyen ellenőrizhető, objektív adat, hogy egy adott pillanatban hogyan állnak egymáshoz képest az országok az árakkal. Ezt hozta fel Magyar Péter is, amikor a fideszes kritikákra válaszul arra utalt, itthon relatíve még olcsó is az üzemanyag: a miniszterelnök egészen pontosan arról beszélt hétfőn a parlamentben, hogy a V4-ek közül Magyarországon lehet a legkevesebbért dízelt és benzint venni, a közvetítésben 1 óra 42 perctől lehet meghallgatni a felszólalását.
Ha megnézzük a rendelkezésre álló adatokat, az utóbbi kijelentés felel meg a valóságnak: a visegrádi országok közül valóban nálunk volt a legolcsóbb a dízel az adott ponton. (A teljes Európai Uniót nézve ez már nem lenne igaz, bár utóbbit nem is állította a miniszterelnök.) Az Európai Bizottság Oil Bulletinjének szeptember 7-i adatai szerint egy liter gázolaj Magyarországon 675,1 forintba került. Szlovákiában 690,9, Csehországban 709,2, Lengyelországban 717,7 forintot kellett fizetni érte, az uniós átlag pedig 763,1 forint volt.
A magyar autósok tehát literenként 16 forinttal kevesebbet fizettek, mint a szlovákok, és 43 forinttal kevesebbet, mint a lengyelek.
Az EU 27 tagállama között ugyanakkor Magyarország csak a negyedik legolcsóbb: Máltán, Spanyolországban és Bulgáriában még kevesebbe került a gázolaj.
Ha az adók nélküli árakat nézzük, Magyarországon 400,7 forint volt egy liter gázolaj, ami a négy visegrádi ország közül a legalacsonyabb, és a teljes EU-ban is csak Máltán olcsóbb ennél. Az adóteher ezzel szemben alig tér el: literenként 274,4 forint, ami gyakorlatilag megegyezik a lengyel és a szlovák értékkel, Csehországban pedig néhány forinttal még kevesebb is. A magyar gázolaj tehát nem a kisebb adók, hanem az alacsonyabb adó nélküli ár miatt olcsóbb.
A 95-ös benzin is Magyarországon a legolcsóbb a négy ország közül. Itthon literenként 595,2 forintba került, Szlovákiában 642,4, Csehországban 654,1, Lengyelországban 656,0 forintba, az uniós átlag pedig 739,3 forint volt. Uniós összevetésben a magyar benzin a hatodik legolcsóbb. Itt azonban az adó nélküli ár nem nálunk a legalacsonyabb: Szlovákiában 321,8 forint volt, valamivel kevesebb a magyar 326,5 forintnál, a különbséget az adók adják. Szlovákiában literenként 320,6 forint adót fizettek a benzin után, ami a végső ár fele, Magyarországon pedig 268,6 forintot, ami a négy ország közül a legkevesebb. A benzinnél tehát a mérsékeltebb adóteher teszi alacsonyabbá a magyar árat.
