Uniós fellépést akarnak a munkahelyi stressz és kiégés ellen az EP-képviselők
Az Európai Parlament (EP) uniós fellépést sürgetett a stressz, a kiégés és egyéb pszichológiai kockázatok ellen, közölte a testület kedden. A Strasbourgban megszavazott jelentésnek nincs közvetlen jogi következménye.
Az elfogadott szöveg elismerte, hogy a mentális és egyéb egészségügyi szolgáltatásokért a tagállamok felelősek, de arra hívta fel a hatóságaikat, hogy ismerjék el: a munkával kapcsolatos pszichoszociális kockázatok foglalkozási megbetegedésekhez, többek között mentális egészségügyi problémákhoz vezetnek.
Egy uniós irányelvre hivatkozva a képviselők kötelező pszichoszociális kockázatértékeléseket szeretnének. Ezeknél a nemek közötti egyenlőség szempontját is figyelembe kellene venni „a megkülönböztetésre és a nemi egyenlőtlenségekre”, sztereotípiákra tekintettel.
Szeretnének minimumszabályokat a munkából eredő pszichoszociális kockázatok elismerésére, megelőzésére és kompenzálására. Az Európai Bizottságot felszólították: javasoljon egyértelmű fogalommeghatározást a munkával kapcsolatos pszichoszociális kockázatokra. Ebbe belevennék az algoritmikus irányítást, a hőség miatti kockázatokat, a munkahelyi stresszt, kiégést, zaklatást és erőszakot.
A javaslat végleges szövegét 413-an támogatták, 210-en ellenezték, 29-en tartózkodtak. A jegyzőkönyv alapján a magyar képviselők közül – az EP-frakcióik többségét követve – a Tisza Pártból és a DK-ból igent, a Fidesz–KDNP-ből és a Mi Hazánkból nemet nyomtak a végszavazásnál.
A javaslat hétfői vitájában Dobrev Klára arról beszélt, hogy egyetlen főnöknek sincsen joga tönkretenni egy ember életét, „különösen nem akkor, ha úgy gondolja, hogy azért, mert ő fizet, akkor már bármit megtehet”. Nem akkor kell megvédeni az embereket, amikor összeroppannak, előtte kell őket megvédeni, a lelki teher pedig legalább annyira veszélyes, mint a veszélyes anyagok.
