A Politico szerint akár 73 billió forintnyit vághatnak az EU büdzsétervén, de kímélnék a Magyarországnak fontos kiadásokat

Az Európai Unió tagállamainak kormányai azzal számolnak, hogy a soros ír elnökség a hétvégén 100-200 milliárd euróval (36-73 billió forinttal) kisebb tervet mutat be a közös hétéves költségvetésére, írta pénteken a Politico.

Ahogy arról nemrég írtunk, a miniszteri Tanács soros ír elnöksége szombaton kezdi el köröztetni a tervezetét a 2028-2034-es büdzsé sarokszámairól. Az Európai Bizottság tavaly mutatta be a 2028–2034 közötti költségvetés tervét. A pénzhalom sarokszámairól a tagállami kormányoknak egyhangúlag kell megegyezniük, és az Európai Parlament (EP) beleegyezésére is szükségük van.

Az EP már előállt a saját álláspontjával, mintegy tíz százalékot emelne a főösszegen. A Tanácsban az előző, ciprusi elnökség két százalékot nyesett volna. Ahogy akkor írtuk, az eredeti bizottsági tervezethez képest kisebbet csökkentett volna a hagyományos, Magyarországnak kedvező területeken, a mezőgazdaságon és a felzárkóztatáson (kohézión), mint máshol. Ezek most nagyjából az uniós költségvetés kétharmadát teszik ki, de az eredeti bizottsági javaslat csökkentené az arányukat, és létrehozna egy több mint 400 milliárd eurós versenyképességi alapot.

Magyarország, Ciprus és 15 másik nettó kedvezményezett ország kormányai a Kohézió Barátai nevű informális csoportban fogtak össze a „takarékos hatokkal” szemben. Előbbiek attól tartanak, hogy a versenyképességi alapból főként utóbbiaknak menne a pénz, mert a jellemzően erősebb gazdaságuk könnyebben fel tudná szívni.

A Politico a pénteki cikkében tucatnyi tagállami forrásra hivatkozva arról írt, hogy az írek mindkét tábornak tennének engedményeket. A takarékosoknak „néhány száz milliárd euróval” csökkentenék a kétezer milliárd eurós javaslatot. Még a ciprusiakhoz képest is 100-200 milliárd eurónyit vágnának. Cserébe a Kohézió Barátai kedvéért megvédenék a komolyabb nyirbálástól a felzárkóztatási és a mezőgazdasági támogatásokat. A Politico szerint ezt úgy érnék el, hogy a tagjelöltek támogatására, az EU-n kívüli befektetéseire és a nemzetközi fejlesztési segélyekre szánt 200 milliárd eurós alapot, valamint a versenyképességi alapot vennék célba.

A kiadások mellett a bevételeknél is komolyabb átalakítást javasolt tavaly az Európai Bizottság: növelné a saját források arányát. Eddig túlnyomórészt a tagállamok bruttó nemzeti jövedelme (GNI) alapján dobták szét a pénzt, a bizottsági tervezet öt új saját forrást javasolt. A Politico szerint az írek mind az ötöt játékban tartanák, még némi módosítással a legvitatottabb adót is a nagy bevételű cégekre, amely nem a nyereséget venné figyelembe. Az EP saját ötletekkel is előállt, mint például a digitális szolgáltatások adójával, de ezeket a lap értesülései alapján az írek kihagynák.

Egy főre számolva a magyar GNI volt az ötödik legrosszabb az Eurostat legutóbbi adatai alapján, így minél inkább eltérnek az erre alapuló bevételektől, annál nagyobb a kockázat, hogy Magyarországnak többet kell befizetnie. Bíró-Nagy András államtitkár szeptemberben arra panaszkodott, hogy már a mostani költségvetési időszakban is a GNI-aránynál magasabbak lettek a befizetések, a tervezett módosítások és új saját források pedig „nem segítenek, hogy orvosolják ezt a helyzetet”.

Az állam- és kormányfők a jövő héten ülnek össze, a testületük vezetője a költségvetést is felsorolta a leendő témák között a csütörtöki meghívójában. Októberben a tárgyalások „döntő szakaszba lépnek” – közölte António Costa, miután az írek is arról beszéltek, hogy kulcsfontosságú napok jönnek.

Costa a meghívójában elismételte, hogy év végéig meg akar állapodni. Addig még terveznek egy decemberi csúcsot, így várhatóan akkor lesz igazán éles az előző költségvetéseknél akár több napig húzódó vita, de ahogy Costa fogalmazott, az októberi „találkozónknak közelebb kell hoznia minket, hogy megszilárdítsuk a szükséges főbb elemeket”.