Bécsben őrzik Krasznahorkai László írói hagyatékát, kiadatlan szövegeit és hosszú levelezéseit

Krasznahorkai László tavaly a bécsi Osztrák Nemzeti Könyvtárnak (Österreichische Nationalbibliothek) adományozta írói hagyatékát. Miután a szerző irodalmi Nobel-díjban részesült, a könyvtár is gratulált az elismeréshez, a 444 pedig ennek apropóján számolt be az adományozás híréről, ami nem is az első példa arra, hogy egy hazai kortárs író hagyatékát egy külföldi kulturális intézmény vegye át.

A gyűjteményben rengeteg dokumentum, hang- és videóanyagok és fényképek is vannak. A Krasznahorkai regényeiből készült filmek forgatókönyvei és dokumentáló anyagai mellett regények és elbeszélések kezdeti vázlatait és eddig kiadatlan művek szövegeit is tartalmazza. A 1980-as évek óta összesen 23 ország több mint 700 levelezőpartnerével folytatott terjedelmes levelezései is részét képezik a gyűjteménynek.

A 444 felidézi azt is, hogy az első irodalmi Nobel-díjas szerzőnk, Kertész Imre hagyatékát is külföldön őrzik, az övét a Berlini Művészeti Akadémia vette át. A számtalan értékes kézirat, vázlat és levél egy külön Kertész-archívumba került, a 2016-ban elhunyt író szövegeinek szerzői jogairól azonban a Schmidt Mária-féle Kertész Intézet diszponál.

Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjának bejelentése után a szerző kiadójával, szerkesztőjével és irodalmárokkal beszélgettünk, de Tarr Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas rendezőt is megszólaltattuk aznap, aki Krasznahorkai több alkotását is megfilmesítette.