Top 10 Nyáry Krisztiánnal – tíz kortárs novelláskötet

Január vége óta a Telexen jelentkezik a Buksó, Magyarország legrégebbi és legnagyobb elérésű könyves podcastja. A műsor középpontjában a könyvekről szóló beszélgetések állnak, de a nézők nem csak mélyinterjúkkal találkozhatnak: Nyáry Krisztián, író, könyvkiadó, a sorozat szerkesztő-műsorvezetője minden részben ajánl tíz-tíz könyvet különböző témák mentén.

A legutóbbi adás vendége Tóth Krisztina költő, író, műfordító volt, akinek új novelláskötete jelenik meg június elején, így Nyáry ezúttal friss magyar rövidprózaköteteket ajánl olvasóink figyelmébe. Ezeket mutatjuk be az alábbiakban.

Bereményi Géza: Azóta is élek

A megannyi műfajban és műnemben alkotó Bereményi Géza 1970-ben A svéd király című novelláskötetével kezdte irodalmi pályáját. Megjelenésekor a mindössze 24 éves szerző kötetbeli alteregójához, Dobrovicshoz hasonlóan az „induló tehetségek közé tartozott”, már első írásaiban is megjelentek későbbi nagy témái, az ős- és hőskeresés, a Teleki tér és nagyszülei legendáriuma. Alkotói figyelme később a dalszövegek, a színház és a film felé fordult, miközben továbbra is fontos műfaja és eszköze maradt a novellisztika, több későbbi filmjének (Eldorádó, Hóesés a Vízivárosban) az ősváltozata eredetileg elbeszélés volt.

Az Azóta is élek a szerző válogatásában és sorrendjében – helyenként új címeket adva az egyes műveknek – a kisepikai életmű keresztmetszete. Az olvasó eredendő mozgásában, eleven hullámzásában érzékelheti és láthatja a Bereményi-mitológia alakulástörténetét, bizonyos motívumok és figurák megszületését és továbbformálódását, a kiválás és az elvegyülés gesztusait, az otthonvesztés és a hazatalálás következményeit. (Magvető, 2026)

Csabai László: A Da Vinci-köd

Csabai László, napjaink egyik legjobb novellistája merész vállalkozásba fogott. A Da Vinci-köd történetei a kötet alcíme szerint „átiratok, továbbgondolások”, azaz mindegyiknek van egy jól ismert irodalmi előzménye, amely ugródeszkaként szolgál az írói fantáziának. A neves mű néha csak a novella címében köszön vissza, máskor az alapötlet is abból ered. Kafka, Münchhausen báró vagy épp Piroska és a farkas jelenik meg Nyárligeten, Gogol köpönyege helyett egy Adidas vattadzseki történetét olvashatjuk, az arany virágcserépből alumínium lesz, A Da Vinci-kódból pedig a címadó A Da Vinci-köd. Csabai László hol mulatságos, hol szívszorító kötete e kapcsolódások ellenére vérbeli mai mű, s legtöbbet nem az irodalmi előzményekről, hanem az ország keleti részének múltjáról és jelenéről árul el. (Magvető, 2026)

Csepelyi Adrienn: Otthonról haza

Csepelyi Adrienn 1984-ben született, és az ország keleti csücskében, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Penyigén nőtt fel. Kulturális újságíró, publicista. Novelláskötetében az otthon néha egy gyerekkori emlék, egy étel közös felemlegetése, egy régi tárgy tapintása vagy egy jóindulatú szomszéd gesztusa. Ezek az útközben talált történetek mindannyiunk számára ismerős terekből és helyzetekből indulnak: lakásokból, falusi utcákból, udvarokból, piacokról, lépcsőházakból, vidéki és városi emlékezetből. Legnagyobb értékük pedig, hogy őszintén és kérlelhetetlenül szembesítenek bennünket az élet törvényszerűségeivel, miközben a mélyükön mindig ott csillog az emberség, a megértés és a szerző kifogyhatatlan együttérzése. (21. Század Kiadó, 2026)

Darvasi László: Az első izlandi hóregény

Darvasi László könyve nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy megírja a novella világtörténetét. Ez a késztetés egyszerre játékosan ironikus és véresen komoly, céltudatos, elszánt, de egy jó történet rejtett kívánsága miatt bármikor felülírható. A kötetben olvasható írások a világ legkülönbözőbb tájaira kalauzolnak el, miközben igazi időutazást is nyújtanak. De járjunk a feltaláló ősemberek világában, legyünk tanúi Jézus keresztre feszítésének, nyomozzunk akár a rendszerváltás után legyilkolt kertitörpék után, lesz közös a történetekben: a fantázia megállíthatatlan áradása. (Magvető, 2026)

Németh Gábor: Elnézhető látkép

Németh Gábor összegyűjtött elbeszélései most az életműkiadás második darabjaként szerzői kommentárokkal kiegészítve vehetőek kézbe. Az írásról, a történet például így beszél az egyik szerzői jegyzet: „Azt képzelte, valójában száz regényt ír egyszerre, bekezdések formájában, mintha a bekezdések a vízicsodára hasonlítanának, a vízicsodára, amit trafikokban lehetett vásárolni, ült az ember négyévesen az oroszlánkörmös kádban, (...) beletettek a kádba egy fürdősópasztillát, lehetett nézni, hogy billeg, mikor oldódik, és lesz kék, narancssárga vagy zöld a víz, és akkor jöhetett a csoda, kicsi koszos papírcsomók a zacskóban, de ahogy a kádba szórod, lassan kivirágzanak, megunhatatlan”. Ugyanígy látjuk az első könyvekből, több évtizedes távolságból Németh Gábor prózavilágát kibomlani. Mi tagadás: ez is megunhatatlan. (Pesti Kalligram, 2026)

Szegő János (szerk.): Körkép 2026

A könyvhétre jelenik meg a nagy múltú antológia, amely ezúttal a 2025-ös év folyóiratterméséből válogatja ki a legfontosabb novellákat és rövidprózákat. Ez a magyar könyvkiadás legrégebben folyamatosan megjelenő sorozata, 62 éve minden évben megjelenik, testvérkötetével, a Szép versekkel együtt. (Magvető, 2026)

Szöllősi Mátyás: Váltóáram

Tíz év után újra megjelent Szöllősi Mátyás elbeszéléskötete. A kilenc különálló történet nem független egymástól. A szereplők életét ugyanis egy különös égi jelenség köti össze: egy szupernóva megjelenése a budapesti égbolton. Ráadásul mindannyian életük egyik válságos szakaszába jutottak, és onnan képtelenek szabadulni. (Helikon, 2026)

Tóth B. Judit: Kezdetben volt az Éden – és más történetek

Tóth B. Judit novellái ott kezdődnek, ahol a családi ebédek udvarias csöndje véget ér, ahol a mindennapi életet áthatja a vallás, az emlékezet, a félelem és a vágy. Iskolák, lépcsőházak, lakások, ünnepek és gyerekkori jelenetek válnak átjáróvá egy olyan valóságba, ahol egymásba fonódik a bibliai nyelv, a mítosz és a személyes tapasztalat. Ezekben a történetekben a gyerekek nem ártatlanok, a felnőttek nem védelmezők, az erkölcsi rend pedig ingatag. „Menekültem a sötétségből a sötétségbe” – olvashatjuk e kötet lapjain, amelyeken az emberi sorsok nem egyenes vonal mentén, hanem a vágyak, a bűnök és a megváltás keresésének szövevényes labirintusából bomlanak ki. (& Kiadó, 2026)

Tóth Krisztina: Kánkán az üvegpadlón

A könyvhétre jelenik meg Tóth Krisztina legújabb novelláskötete. A történetekben hétköznapi emberek tűnnek fel életük egy-egy hétköznapi pillanatában – gyerekek boltosat játszanak régi pénzekkel, egy nyugdíjas történelemtanár sorszámot húz a postán, a kertben megjelenik egy harlekinkatica, egy dzsúdóedző színházba viszi a tanítványait, két egykori diáktárs összefut a buszmegállóban – és létrejön a varázslat: feltárul az életük egy darabja, a múltjuk, a jövőjük, a lehetőségeik és a lehetetlenségeik. Vicces, nevetséges, szomorú, fájdalmas vagy épp tragikus helyzetek, sorsok. A Kánkán az üvegpadlón történetei Magyarországon játszódnak, mostani kórházban, iskolában, faluban, városban, a jelen politikai és gazdasági viszonyai között, Tóth Krisztina azonban úgy rugaszkodik el a valóságtól, hogy ragaszkodik az igazsághoz: kitágítja ezt a teret és időt, és úgy világít rá apró részletekre, hogy abban felsejlik az egész. (Magvető, 2026)

Verebes István: Púpostevehimlő

Farkasházy Tivadar írja a fülszövegben: „Volt matematikusként kérdezem: mennyi a valószínűsége annak, hogy egy színháznak egyszerre van egy kiváló szerzője, egy ügyes átdolgozója, egy príma dramaturgja, egy bravúros szövegírója és egy remek rendezője? Ugye roppant csekély. Hát még annak, hogy mindet Verebesnek hívják. (...) Ezeknek a pár utolérhetetlen ecsetvonással felskiccelt kis remekeknek, sorsoknak, történeteknek, amiket Ön most a kezében tart, egyetlen baja, hogy nem írt darabokat belőle, szinte sajnálja az ember, oly érdekesek, izgalmasak és váratlanok. Hát nem ezért vagyunk? Hogy minél több ilyen pillanatot is átélhessünk?” (Corvina, 2026)