A Heti Klassz készítése általában úgy kezdődik, hogy átfutom azt a három-öt emailt, ami egy hét alatt beérkezik a páratlanul széles kínálatú, száz és száz szereplős magyar klasszikus zenei szcénából. Ez három koncertterem-játszóhely, és egy menedzser, aki egy személyben intézi rengeteg művész, fesztivál, fellépőhely kommunikációját. Nyilván a gazdag programkínálatukból mindig találok olyat, ahová szívesen elmegyek/elmennék, de ennek a hetente megjelenő kis cikknek az lenne a feladata, hogy olyan alkalmakra is felhívja a figyelmet, amiknek – valamiért – nem lehet hatásos kommunikációja. Gyakran egy vidéki zeneiskola gálakoncertje, egy frissen összeállt kamaraegyüttes bemutatkozása, egy vizsgakoncert adhat olyan egyszeri élményt, hogy érdemes a figyelemre. Nem beszélve arról, hogy az ott muzsikálóknak is inspirációt, motivációt ad ahhoz a mindennapi munkához, amit a magas színvonalú zenélés megkövetel.
Ezúton biztatnék mindenkit, hogy koncertje előtt három-négy héttel küldje el a műsort nekem.
Bűvölő mesterek
A Magyar Zene Házának programjait az ajánlóktól függetlenül is érdemes folyamatosan pörgetni, kiváltképp akkor, ha például gyerekeknek, fiataloknak szóló, beavató alkalmakat keresünk. Számos olyan program is van, ami a zene hátterét, történetét érinti, ezeket mindenféleképpen ajánlom, mert később mélyítik a zenehallgatás élvezetét. Most viszont két hangversenyt hoztam.
Az első két fiatal művész lemezbemutatója, Bánkövi Bence és Szabó Marcell Mesterek bűvöletében című estje. Kétségkívül nehéz kenyér a koncertcímadás – ezt címet a műsor első két tételéhez érzem talán passzolónak. Mindkettő Sztravinszkij-kompozíció, zongorára és csellóra, a csellószólamok elkészítéséhez pedig két gordonkaóriás, Pjatyigorszkij és Rosztropovics adott segítséget. A mestert így mesterek bűvölték, hogy aztán az előadók és mi is bűvölődjünk. Jó lesz, Sztravinszkijt a balettzenéi miatt halmozzuk el rajongással, kamarafelállásban ritkábban hallható.
A műsor Rimszkij-Korszakovval folytatódik, Dodon cár palotájának pazar díszítéseit meséli el nekünk hangokkal a nagyobb figyelemre is érdemes szerző. Csórikámra ráragadt a Seherezádé, mint Ravelre a Bolero, talán ideje lenne levetkőztetni őket. Bánkövi Gyula Jégbe zárt fájdalom című műve egy friss, kortárs alkotás, nagyon örülök, hogy ismét elhangzik majd. Bánkövit minden második csellistán diagnosztizált ízületi gyulladás okozója, Popper Dávid követi a Magyar rapszódiával, majd Bartók és Rahmanyinov következik. Támogassuk fiatal művészeinket, legyünk kíváncsiak és befogadók!
Mikor? 2025. november 20. 19.00
Hol? Magyar Zene Háza – Előadóterem
Konzisok és ebéd
A Ligetbe épített varázssajt másik ajánlott koncertje a Bartók konzisok eseménye lesz, egy Lunchtime-koncert. A vállalkozó belűek maradhatnak ebédre, de nem kötelező. A budapesti koncertélet már csak olyan, hogy a Magyar Zene Házában léphetnek fel a városi konzervatórium növendékei, és biztos vagyok benne, hogy ez vidéken is hasonló módon zajlik, kérem, írják meg, ha ilyen programokra kerül sor. A mostani koncerten négy nagyszerű mű kerül terítékre, Brahms a-moll klarinéttriójának első tétele (csoda szép!), Leclair G-dúr szonátája két hegedűre (I-II. tétel), Ligeti Öt zongoradarabja és Manuel de Falla Spanyol szvitjének részletei. Leclairt a legtöbb hegedűs növendék ismeri, nagyon tetszetős kompozíciói voltak, de egyáltalán ne csak súlytalan habfelhőre gondoljunk, annak idején Zuckerman és Perlman urak is előszeretettel játszották a szonátáit. Közreműködnek: Knyazoviczky Linett, Sebestyén Ágnes, Juhász Bence, Chihab-Gál Diána, Nagy Konrád, Nagy Róbert Benjámin, Kiss Máté, Szabó Anna, Máté Csaba Csongor és Somogyvári Zoárd.
Még a legnagyobb muzsikusok között is bőven találni olyanokat, akiknek egész pályájuk alatt gondot okozott a lámpaláz, a drukk. Ennek leküzdésében nagyon sokat segít a rutin, azok az alkalmak, amikor fiatalon, még jóval kisebb súllyal a hátukon, de már közönség előtt léphetnek fel. Olyan közönség előtt, ami nem feltétlenül csak a családtagokat jelenti. Egy jól/jobban sikerült fellépés utáni őszinte taps hetekre, hónapokra megadja a motivációt a gyakorláshoz, a kitartáshoz a pályán.
Mikor? 2025. november 20. 12.00
Hol? Magyar Zene Háza – Előadóterem
Cziffra Miskolcon
A következő két esemény Miskolcra hoz. A Cziffra György Fesztivál egy nagyon érdekes jelenség a magyar zenei életben. Elgondolkodtató, hogy az 1956-ban külföldre költözött és ott világsztárrá vált művészeinkkel mennyire nem tudunk mit kezdeni. Az udvarias (?) távolságot megtartjuk még akkor is, ha itt hagyják az árnyékvilágot. Mintha a könnyebb utat választották volna, és emiatt valamiféle árulást követtek volna el. Pedig dehogy is. Cziffra legendás alak, zseniális, ösztönös zongorista és hidakat építő ember. Az előbbi sikereiből lett teremtő energiáit fordította a másikra, de Magyarországra nem sikerült pillért építenie. Balázs Jánosnak lassan életmissziója lesz, hogy Cziffra külföldön kivívott rangjának megfelelő helyre kerüljön szülőföldjén is. Miskolcon három hosszú évig dolgozott politikai fogolyként azokon a köveken, az egyetem falain, ahol két évvel ezelőtt emléktáblát avattak neki.
Találkát adott a sors címmel december 1-én lesz egy emlékest, ahol Balázs János és Gubik Petra Junior Prima díjas színésznő idézik fel a göröngyös életút egyes állomásait a Miskolci Egyetemen. A program elméletileg 16 órakor kezdődik, filmvetítéssel (Cziffra100 – Tele van a két kezem boldogsággal), és 17 órakor koszorúzással folytatódik 17 órakor a Cziffra-emlékműnél. (A film 99 perces, tehát aki beül rá, az nem koszorúz, és fordítva, ha jól értem). Az emlékest pedig 18 órakor veszi kezdetét. Mindeközben az egyetem előcsarnokában tablókiállítás is nyílik, amely december 23-ig díjmentesen látogatható.
Mikor? 2025. december 1. 16, 17 és 18 óra
Hol? Miskolci Egyetem
Szálljunk be az orgona felújításába!
A miskolci Zenepalota a város ikonikus épülete, a hajdani „Emberpiac” helyén áll. Az első világháború után lassan helyrerázódó város mindenféleképpen szeretett volna egy városi zeneiskolát a képzés színvonalához fogható épületben. Akkoriban csak Budapesten volt ilyen, tehát úttörő és országszerte irigyelt gondolat volt ez. Ezért a város telket vásárolt és zeneiskolát épített. Figyeljenek a dátumokra: a közgyűlésnek 1925. február 26-án jelentik be a telekvásárlás tényét, a Zenepalota ünnepélyes megnyitó koncertje pedig 1927. december 17-én hangzik el. Mindezt kéziszerszámokkal, nagyjából gépesítés nélkül, a Szinva patak partján, nulláról, freskókkal, berendezéssel, márvány lépcsőházzal, kovácsoltvas kandelláberekkel. Szűk két év alatt. Garanciális javításokról nem ír a korabeli sajtó. Nos, régen minden jobb volt.
Azért hoztam most ide a Zenepalotát, mert javában zajlik egy koncertsorozat, ami a patinás intézet korabeli orgonájának felújításához gyűjti a pénzt. A hangszer még működőképes, de eléggé kiszámíthatatlan, mikor hajlandó és mennyi ideig működni. Tanulni és tanítani így alig lehet rajta. A következő alkalom, ahol jegyeinkkel részt vehetünk a projekt sikerében, most hétvégén lesz, a Claxoton-kvartett lép fel. A műsor tizennégy szerző műveiből válogat, a kvartettet időnként egy teljes kamarazenekar és meghívott vendégek egészítik ki. A koncert bevételét az orgona felújítására fordítják, a cél az, hogy a 2027-ben esedékes centenáriumra már készen legyen. Az egyedi és különleges koncertek miatt a jövőben is érdemes követni a koncertsorozat honlapját.
Mikor? 2025. november 9. 18 óra
Hol? Miskolc – Zenepalota – Nagyterem
