„Az, hogy szolga legyek közöttetek, testidegen” – Beton.Hofit kiteszik a mezőre, de azért rágyújt Tarr Bélával

„Az, hogy szolga legyek közöttetek, testidegen / igen, szeretnék gyereket, de ne pesti legyen”

– ez egy részlet a Tarr Bélából, mármint nem a legendás rendezőből, hanem Beton.Hofi újabb számából, amihez a klipet Ladányi Jancsó Jákob rendezte. Tarr nemcsak a címben, hanem a klip végén is felbukkan egy epilógusban, ahogy rágyújt egy cigire Schwarcz Ádámmal.

A klip összesen négy beállítás: az elsőben zűrzavaros demonstrációt látunk, ahol száll füstbomba, Molotov-koktél, a rohamrendőrök pedig ütik-vágják a tüntetőket. Felirat egy autón: „Álljatok át!”. Képen kívül többek között Schwarczot is elkaszálják, aki aztán a videó jelentős részét eszméletlenül tölti (hűséges álarcos cipelője a zenekarának tagja és kollégánk, Pándi Balázs).

A második snittben annyira ki van ütve, hogy már nővérek mosdatják és szabadítják meg a felsőjétől. A harmadik, a sztorit lezáró képben pedig kiviszik egy mezőre, ahol több, hasonló kezeslábasba öltöztetett figura fekszik még. Schwarcz a dal utolsó mondatára kinyitja a szemét és a kamerába mondja: „Nem a tudat tárgya, maga a tudat vagyok”, a kamera pedig kinyit, és látjuk, hogy amerre látunk, fekszenek a kihajított emberek. A klipnek pedig egy epilógussal van vége, ahogy Tarr Bélával ücsörögnek szótlanul egy lakásban, és rágyújtanak.

Tarr volt Ladányi Jancsó Jákob előző rövidfilmjének az executive producere, a legendás rendező pedig felbukkant Olasz Renátó Minden csillag című filmjének stáblistáján is. Sőt, személyesen tiszteletét tette a Budapesti Nemzetközi Filmfesztiválon is, ahol ő prezentálta azt a filmet, amire úgy lehetett jegyet venni, hogy hétpecsétes titok volt, hogy mit vetítenek majd. (Végül az egyik tanítványának filmje volt az.) Két éve az Európai Filmakadémiától kapott tiszteletbeli díjat, idén ő volt az egyik, aki megnyitotta az idei Pride-ot. Játékfilmet a 2011-es A torinói ló óta nem készített, de Krasznahorkai irodalmi Nobel-díja miatt egyre több magyar mozi kezdte el játszani a közös munkáikat, a Sátántangót és a Werckmeister Harmóniákat.

Ladányi Jancsó Jákob a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendezői MA szakán tanult, az SZFE körüli események miatt a diplomáját a Filmakademie Wienen és a Freeszfe-n szerezte meg. 2022-ben készült rövidfilmje, Az elveszíthető dolgok szeretete nyerte a Legjobb Rövidfilm díját a Friss Húson, a Schilling Árpád és Kizlinger Lilla főszereplésével készült Élő kövek idén a berlini filmfesztivál rövidfilmes versenyprogramjában szerepelt.

Schwarcz elmondta a Telexnek, hogy már azelőtt Tarr Béla volt a track címe, mielőtt még a rendezőnek bármi köze lett volna hozzá. Amikor elkezdték az alapot összevágni Baba Azizzal, „nagy, kékes, kietlen mezőket” látott a szinesztéziája miatt. „Olyan volt, mintha számot adnék arról, ki vagyok, hol vagyok, mit képviselek az életemről” – mondta, és amikor az alapot el kellett menteni, akkor evidens volt, hogy a lassú, kietlen mezők, a tág plánok, az Tarr Béla. A hiphopban és a Beton.Hofiban is van annak tradíciója, hogy a számokat személyekről nevezik el, Schwarcz szerint Tarr Béla „egy nagyon jó mutató”, mert hatalmas ikonja annak, amit csinál.

Schwarcznak van egy ökölszabálya: hogyha külső művészt kér fel, akkor egy minimális eligazítást kér, de teljesen szabad kezet kap az alkotásban. Az ötlet teljes egészében Ladányié volt, aki elmondta a Telexnek, hogy a kisfilm alapötlete, hogy Beton.Hofi szavainak ereje van, és ez az erő egy forradalomban tud manifesztálódni.

A klip elején Schwarcz a kirakat üvegére ír, és attól a pillanattól kezdve betör a hatalom, a pokol elszabadul, egy generáció pedig erre megmozdul. Beton.Hofi testesíti meg a művészet szabadságát, amit a hatalom vagy a cenzúra próbál letarolni. A végleges klipben elsőre talán nem látszik, de a díszletben nagyon sok graffiti forradalmi, antikapitalista idézet, vagy egy esetben Bob Dylan („All the money you made / will never buy back your soul” – azaz azzal a sok pénzzel, amit kerestél, nem tudod visszavásárolni a lelked).

Ladányi nem szokott videoklipet készíteni, ő inkább erre a felkérésre is kisfilmként tekintett, és ez a fajta filmkészítési mentalitás állt amögött is, hogy hosszú, folyamatos snittekkel működik a Tarr Béla – összesen három, megszakítás nélküli jelenetből, és egy epilógusból áll. A rendező szerint ez a hozzáállás megengedte, hogy a szokásosnál mélyebbre menjen a vizualitásban, a szám ritmusa és flow-ja is ideális volt ehhez.

Beton.Hofiban szerinte az a legerősebb, hogy „ő a nép gyermeke”, aki mindenkit meg tud szólítani. A szövegei egyszerre mélyek és profánok.

„Ez az a hang, ami meg tudja szólítani az embereket”

– mondta Ladányi.

Schwarcz csak annyit kért, hogy a klip végén nyissa ki a szemét, a figurája ne haljon meg azon a mezőn. Főleg babonából kérte, „minden rapper, aki eljátszotta a temetését, az idő előtt le is koccolt”, mondja. Neki ebben a formában a klip nem a halálról szól, többet mond számára „egy belső újjászületésről”, és inkább az ő utóbbi másfél-két évének allegóriája.

A találkozás Tarr-ral a rendező lakásán történt, ahol Schwarcz szinte pátoszosan érezte magát. Érdekes volt látnia, hogy néha mondott arra valamit, ahogy a stáb a kamerát beállítja, és ilyenkor tanította is őket egy-egy mondattal. A lakás fűtésébe is be kellett segíteni egy kicsit, „megnéztük Jákobbal a kazánját, az stabil volt” – mondta Schwarcz.