Ma ismét meghallgatják a magyar kormányt a hetes cikkes EU-eljárásban, Bóka enyhülésben bízik
A hetes cikk egy politikai üggyé vált a júniusi európai parlamenti választások kampányában, jelentette ki az EU-ügyi miniszterek keddi találkozójára érkezve Bóka János. A magyar tárcavezető szerint a procedúrát arra használták, hogy politikai nyomással a magyar kormányt bizonyos álláspontokra kényszerítsék kulcsfontosságú döntéseknél. Remélte, hogy a júniusi európai parlamenti választások után egy objektívebb és konstruktívabb álláspont felé terelik az eljárást.
„Természetesen nincsenek nagy reményeim, de soha nem adjuk fel.”
Az eljárást 2018-ban kezdeményezte az Európai Parlament (EP). Azóta a Tanácsban hetedszer hallgatják meg a magyar kormányt, amit a szabályok szerint időnként meg kell tenni. Bóka már májusban elmondta, hogy a belga elnökség végére terveznek egy újabb ilyen alkalmat.
A Tanács a következő lépésben, az eljárás első ágának végén négyötödös többséggel dönthetne ajánlásokról, de 2018 óta nem jutott el se idáig, se az eljárás megszüntetéséig. A második ág végén dönthetnének büntetésről (bizonyos jogok, például a tanácsi szavazati jog megvonásáról), de előtte egyhangú döntésre lenne szükség a többi uniós kormánytól. Magyarország május óta egyedül maradt az EU egyik alapszerződésének hetes cikke szerinti eljárásban.
A keddi ülést levezető belga miniszter, Hadja Lahbib júniusban azt pedzegette, hogy jussanak el az eljárás végére és függesszék fel a magyar kormány szavazati jogát. Az EP januárban megszavazta, hogy egyből továbbléptetné az eljárást a második ágába, de ezt nem kezdeményezheti.
„Az én várakozásom”, hogy folytatódik az eddig jellemző „általános eszmecsere”
– válaszolta Bóka a kérdésre, hogy eljuthatnak-e az ajánlásokig. A Lahbibéhoz hasonló kijelentések, amelyek az EP-választási kampányban elhangoztak, és azok, amelyek bizonyos tárgyalási állásponttól tették függővé a következő lépéseket, elhallgatnak. „Talán az a fajta erős retorika” és „konfliktuskereső hozzáállás, ami jellemezte ezt az eljárást, enyhülni fog a jövőben”.
Lahbib az ülésre érkezve elmondta: sajnos a magyar kormány nem alkalmazta az összes szükséges reformot, hogy kilépjen az eljárásból. A jogállamisági ügyek között említette többek között a pénzbüntetést, amit az EU bírósága szabott ki, mert a kormány nem hajtotta végre egy korábbi menekültügyi ítéletét. Arról viszont nem beszélt, hogy továbbléptetné a hetes cikkes eljárást.
A Szabad Európa korábban arról írt: Lahbib nem feltétlenül konkrét kezdeményezésként utalt arra, hogy jó lenne tovább lépni az eljárásban. A lap egy magas rangú forrása szerint „túl későn” beszélt „ahhoz, hogy bármit is tenni lehetett volna. A keddi egy normális meghallgatás lesz.”
Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke hasznos megbeszélésre számított a magyar kormány képviselőivel a „haladásról vagy nem-haladásról – meglátjuk”. Az uniós javaslattevő testületnek „még mindig számos meglátása van, különösen a médiahelyzetről”, a felsőoktatási és egyesülési szabadságról, valamint a még mindig érvényes vészhelyzeti kormányzásról.
Belgium után július 1-től Magyarország kormánya veszi át a miniszteri Tanács elnökségét. Ez Jourová szerint fontos lesz, hogy a kormány megmutassa, képes őszinte közvetítőként fellépni. Professzionalizmusra számít és semleges, hatékony teljesítményben reménykedik.
„Nem túl eredeti, nem igaz?”
– kérdezett vissza nevetve arra, hogy az elnökség Donald Trump, az Egyesült Államok volt elnökének kampányszlogenjét alig átköltő jelmondata („Tegyük újra naggyá Európát”) mennyire tűnik professzionálisnak.
