Csúszásokra figyelmeztetnek az uniós alapnál, amiből a magyar kormány még nem igényelhet rendes kifizetést

Több hiányosságot talált és csúszásokra figyelmeztetett az Európai Számvevőszék az Európai Unió helyreállítási alapjánál. Az uniós költségvetés őreként működő testület kedden kiadott közleménye szerint az egyszerinek szánt, 650 milliárd eurónyi (átszámítva több mint 260 ezer milliárd forintnyi) pénzhalom döntő szerepet játszott az EU világjárvány utáni helyreállításában. Ugyanakkor kevés az információ az eredményekről, a tényleges költségekről pedig még annyi sem, ezért nem világos, hogy a polgárok valójában mit kapnak pénzükért.

A részben vissza nem térítendő támogatást, részben külön igényelhető hitelt nyújtó alapot a szokásos uniós költségvetésen felül hozták létre a koronavírus miatti gazdasági károk helyreállítására. Menet közben a tagállamok kiegészíthették olyan fejezetekkel is, amelyek segítenek leszakadni az orosz energiáról. Ezzel a lehetőséggel és a hitellel a kölcsönt korábban lesorosozó magyar kormány is élt. Így a Magyarországnak félretett rész 10,4 milliárd euróra nőtt.

Ebből a hazai költségvetés nagyjából egymilliárd eurónyi kerülőutas előleget kapott, de a magyar kormány egyedüliként nem tud rendes kifizetési kérelmet benyújtani. Ahogy arra a jelentés is emlékeztet, „2024 végéig Magyarország kivételével valamennyi tagállam aláírta operatív megállapodását”. A kormány viszont „még nem nyújtott be kifizetési kérelmet és mindeddig csak előfinanszírozásban részesült” 27 jogállamisági „szupermérföldkő” miatt, amiket „bármely rendes kifizetés előtt
teljesíteni kell”. (Négyet már gyakorlatilag letudott, de azóta hivatalosan csak egyetlen másikat próbált elfogadtatni, ezzel tucatnyi probléma volt.)

A jelentés nem foglakozott külön a szupermérföldkövekkel, de ezek túlnyomórészt megegyeznek a mostani rendes költségvetés forrásainak egy részét blokkoló és végleg elérhetetlenné tevő feltételességi eljárás elvárásaival, amit az uniós számvevőszék tavaly vizsgált. Akkor jogosnak és jól megindokoltnak tartotta az eljárás bevetését Magyarország esetében. A dokumentumra visszautalva a mostani jelentés leszögezte:

a helyreállítási alap „hasznos további eszközöket biztosít a Bizottság számára az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez és az uniós forrásokkal való gondos pénzgazdálkodás biztosításához.

Megállapítottuk azonban: az, hogy egy tagállam formálisan meghozza az elvárt korrekciós intézkedéseket, nem feltétlenül jár tényleges és tartós javulással. Fennáll annak a kockázata is, hogy később a korrekciós intézkedéseket visszavonják, vagy hogy még más tekintetben is romlik a jogállamiság helyzete.” A jelentés általánosságban azt is sérelmezte, hogy elsősorban a tagállami kormányzatokra támaszkodnak az előírások betartatásában, a súlyos szabálytalanságok feltárásában és korrekciójában, de a nemzeti rendszereket „hiányosságok jellemzik”.

A jelentés is utal rá, miért kellene gyorsan haladni: „a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben előirányzott valamennyi intézkedést 2026. augusztus 31-ig be kell fejezni”, és év végéig „végezhetők el korrekciós intézkedések, amikor a Bizottság rendezi az utolsó kifizetési kérelmeket”. (Orbán Viktor 2026 utáni problémáról beszélt az uniós támogatásoknál.)

Ráadásul a szupermérföldkövek kipipálása után a kifizetésekhez jóval több, általában határidőkhöz kötött „sima” mérföldkövet és reformot is fokozatosan le kellene tudni. Magyarországnál ilyen például 40 egészségügyi épület felújítása vagy létrehozása 2026 közepére (azaz ezt gyakorlatilag elő kellene finanszírozni a nemzeti költségvetésből), miközben a kormány épp azt mutogatja brüsszelezve-tiszázva, milyen rosszul áll a pénz egy részéhez szükséges céllal.

A számvevőszék összesítése alapján a többi kormánynak is lassan megy a mérföldkövek kipipáltatása, ezek közel háromnegyedét még nem vették teljesítettnek. A kifizetési kérelmek több mint felével csúsztak, a késések pedig egyre gyakoribbá váltak.

Magyarország mellett a jelentés év eleji lezárásáig csak Svédország nem kapott pénzt a mérföldkövek és célok teljesítéséért, de utóbbi már legalább tavaly decemberben leadott egy kifizetési kérelmet. Az igényléseknél összegre legrosszabban álló Bulgária is már bejelentkezett a pénz 49 százalékára. A kifizetések uniós átlagban 42 százaléknál tartanak. A jelentést bemutató sajtótájékoztatón nem adtak rá konkrét választ, számoltak-e forrásvesztéssel és ha igen, mekkorával, csak annyit, hogy ebben az esetben hitelből kellene kevesebbet felvenni.

A számvevői jelentés az alap mögött álló közös hitelkeretnél a kamatköltségek megugrására is felhívta a figyelmet. (Igaz, a 3,1 százalék sehol sincs a drága magyar adósságfinanszírozáshoz képest.) A testület jelezte, hogy „a növekvő finanszírozási költségek nyomást fognak gyakorolni a jövőbeli uniós költségvetésekre”.

A helyreállítási alap nem csak a visszafizetési költségei miatt befolyásolhatja a következő többéves büdzsét. A dokumentum és a róla kiadott számvevőszéki közlemény is utal rá, hogy az Európai Bizottság a februárban röviden vázolt tervei és a kiszivárgott információk alapján a helyreállítási alap mintájára, mérföldkövekhez és reformokhoz kötve alakítaná át a büdzsét. A költségvetésről szóló „politikai
tárgyalásokra reflektálva” többek között úgy vélték, hogy az alap nem igazán
teljesítményalapú, a jövőbeli kiadási programokat pedig úgy kell kialakítani, hogy az ne veszélyeztesse az elszámoltathatóságot.

A büdzsére várhatóan júliusban adják ki az első hivatalos javaslatot, de az Európai Parlament már előre készül egy állásfoglalással.