Az új pápa XIV. Leó – mit jelent az egyházfők névválasztása?
Robert Francis Prevost a XIV. Leó nevet választotta pápai névnek: közvetlen névelődje, XIII. Leó 1878-tól 1903-ig ült Szent Péter székében, azóta nem választotta egy egyházfő sem a Leó nevet.
XIII. Leó volt az első a pápák közül, aki felszólalt a munkások jogaiért 1891-es enciklikájában. I. Leó pápa, Nagy Szent Leó 440-ben kezdte pápaságát, több mint 21 év alatt gyökeresen megváltoztatta a keresztény világot. Róma megmentőjének tartják, miután 452-ben találkozott Attila hunnal, és rávette, hogy ne támadja meg a várost. Ezzel összhangban lehet az is, hogy XIV. Leó az erkélyjeleneten a békéért szólalt fel.
Az amerikai, de Peruban szolgálatot teljesítő Prevost érzékenységéről és gyakorlatiasságáról ismert, kulturálisan nyitott. Névválasztása is egy olyan egyházfőre utal, aki képes a válságból felébredő globális egyház nehézségeivel foglalkozni.
A pápák neve
A pápai név kiválasztása ugyanúgy hozzátartozik a pápaválasztás szabályaihoz, mint a kétharmados többség elérése a konklávén, vagy az erkélyjelenet. A névnek funkciója van: azt jelzi, hogy az új egyházfő milyen irányba kívánja vinni az egyházat.
A mostani pápa elődje, Ferenc pápa több, mint ezer év után vitt új nevet a pápai nevek listájára. A 914-ben (hét hónapig) uralkodó Lando pápa óta nem volt olyan, hogy egy egyházfő új nevet hozott volna be a pápai nevek közé: habár I. János Pál első volt ezen a néven, de ő is pápai nevekből, XXIII. János és VI. Pál iránti tiszteletből nevezte el magát így.
A pápák jellemzően vagy általuk tisztelt szentek, vagy elődjeik után vették fel neveiket az elmúlt évszázadok során. Ferenc Assisi Szent Ferenc után választotta a pápai nevet, ezzel az egyszerűség, a szegények iránti gondoskodás üzeneteit sugallva. Ferenc pápa önéletrajzi könyvében azt írta megválasztásának napjáról, hogy a bíborosok tapsvihara közben Cláudio Hummes bíboros súgta neki oda, hogy ne feledkezzen el a szegényekről: „Ekkor merült fel bennem a Francesco név” – írta. Ferenc pápa a könyvben azt is kifejtette, hogy a konklávé napjaiban egy hajléktalan „I. Ferenc pápa” táblával a nyakában sétált a Szent Péter téren – de nem ez hatott választására, ezt a képet csak napokkal később látta meg.
A pápai névválasztásra nincsenek szabályok, a leendő egyházfő olyat választ, akit tisztelni és követni szeretne. A legnépszerűbb pápanevek a múltból a János, a Gergely, a Benedek, a Kelemen és az Ince, Leo, Piusz voltak. Viszonylag kevés volt viszont például Kallixtuszból vagy Luciuszból.
Kimondatlan szabályok
XVI. Benedek pápa egy általános pápai audenciáján beszélt arról, hogy nevét egyrészt Szent Benedek, másrészt XV. Benedek pápa után vette fel, aki a béke megteremtésére törekedett az első világháború alatt Európában. II. János Pál közvetlen elődje, I. János Pál pápa után vette fel a nevet, miután I. János Pál halála miatt egy hónapig ült Szent Péter székén. Apropó, Szent Péter: bár csak íratlan szabály, de minden pápa betartja, hogy nem választja magának a Péter nevet.
A pápaság közel első 500 évében a pápák nem változtatták meg nevüket, születési nevükkel kerültek az egyház élére. Ez II. János pápánál változott meg 533-ban, aki születési nevén Mercurio volt – azt viszont nem akarta, hogy az egyház élén egy pogány római istenség után elnevezett pápa üljön. Így lett ő az első pápa, aki megváltoztatta a nevét.
II. János precedenst teremtett arra is, hogy a pápák elődjeikről nevezzék el magukat. Ez a hagyományteremtés nem lett azonnal népszerű a pápák körében, valójában a 11. századtól lett hagyomány a születési névtől eltérő, illetve az elődöket tisztelő név választása. 1555-ben uralkodott az utolsó olyan pápa, aki születési nevét tartotta meg.
Az évszázadok során a legnépszerűbb pápai név messze a János volt, amiből XXIII. János volt eddig az utolsó, János nevet felvevő egyházfő: holott hivatalosan csak 21 pápát hívtak így. Ennek az az oka, hogy XVI. János ellenpápát a Vatikán nem ismeri el. XX. János pápa pedig soha nem létezett, valószínűleg egy feljegyzési hiba miatt eltűnt XIX. és XXI. János között.
Illetve, bár azt írtuk, nincs sok szabálya a pápai névválasztásnak, a múltban egy olyan esetről biztosan tudunk, ahol a pápa nem azzal a névvel ült az egyházfői székbe, amivel szeretett volna. II. Gyula pápa eredetileg II. Formózusz néven akart uralkodni. A bíborosok ezt megvétózták, mert, míg I. Formózusz születési nevét vette fel, addig II. Gyula szándékaiba egészen mást láttak bele: mégpedig azt, hogy a formosus latinul „jóképűt” jelent. II. Jóképű pápára viszont nem állt még készen a bíborosok szerint a világ.
