Orbán annak a szélsőjobboldali román elnökjelöltnek az egyik kijelentésével értett egyet, aki ellen az RMDSZ kampányol

A szélsőjobboldali jelöltnek lehetnek nagyobb tartalékai a romániai elnökválasztás május 18-i második fordulója előtt. George Simion, szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltje eleve nagy előnyből indult, miután az első fordulóban a közvélemény-kutatásokban mért támogatottságát is felülmúlva a szavazatok 40,96 százalékát szerezte meg, majdnem duplaannyit, mint a szoros versenyben második fordulóba jutott liberális bukaresti polgármester, a függetlenként induló Nicușor Dan, akit a szavazók 20,99 százaléka támogatott.

Simionnak tehát eleve kevesebb választót kéne maga mellé állítania a biztos győzelemhez, de helyzetét könnyíti, hogy az első fordulóban a végül 20,07 százalékos szavazataránnyal a harmadik helyre szorult Crin Antonescut támogató, a választási kudarc miatt szétesett kormánykoalíció legnagyobb pártja, a szociáldemokrata PSD hivatalosan egyik jelöltet sem támogatja, és inkább Simion felé húzhatnak a korábbi szociáldemokrata kormányfő, a választáson függetlenként elinduló, 13,04 százalékot szerzett Victor Ponta hívei is.

Az első fordulóban Antonescut támogató Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szerint a magyarellenes kijelentéseiről ismert Simion pártja és politikai múltja vállalhatatlan, és azt kérték az erdélyi magyar szavazóktól, hogy a második fordulóban Dant támogassák. Közben viszont Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Tihanyban egyetértését fejezte ki Simion egyik kijelentésével kapcsolatban. Orbán a keresztény Európa fontosságáról beszélt, és úgy fogalmazott: „Teljesen egyetértünk” azzal a Simion-idézettel, amely szerint „Most a nemzetek Európájának, a keresztény Európának van itt az ideje, amelyben harcolni fogunk a jogunkért, hogy európai polgárok legyünk.”

Az RMDSZ szóvivője szerint ez nem mond ellent a szövetség Simion-ellenes álláspontjának. „A beszéd a tihanyi apátság felújítási munkálatai kapcsán hangzott el, ebben a kontextusban beszélt a miniszterelnök a keresztény értékekről. Azt is mondta, hogy nem szólnak bele a romániai elnökválasztás menetébe. Ezt megelőzően, tegnap Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ álláspontját támogatja a romániai államelnök-választás kapcsán. Az RMDSZ álláspontja egyértelmű: mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ne a magyarellenes Simion legyen az ország elnöke” – írta a Transtelex megkeresésére Csoma Botond szóvivő. Szerinte „a keresztény értékekről szóló diskurzus nem relativizálja Simion magyarellenességét, két különböző dologról van szó.”

Az első forduló betett a kormánykoalíciónak is

Az elnökválasztás első fordulójának eredménye a hét elején bedöntötte a kormánykoalíciót, sőt a román pénzpiacokat is. A kormánypártoknak nem is az előző, eltörölt elnökválasztás első fordulójában még élen végzett, de az újabb választástól eltiltott Călin Georgescu által is támogatott Simion eredménye lett a végzetes döfés. Sokkal inkább az, hogy jelöltjük, a volt ideiglenes államelnök és egykori szenátusi elnök Crin Antonescu szűken kikapott Dantól, és így nem jutott tovább a második körbe.

A Transtelex az elnökválasztás első fordulóját értékelő elemzésében arról írt, Románia most két rendszeren kívüli politikus, egy elitellenes, nacionalista, szuverenista és egy reformista, technokrata, Nyugat-barát közül választhat a második fordulóban. Sokatmondó, hogy még a szakértők szerint nyugatosabbnak tartott, Nyugat-Európában élő diaszpóra körében is hatalmas volt Simion fölénye, a mediterrán országokban 60-70 százalékokat szerzett a helyi románság körében.

Marcel Ciolacu miniszterelnök hétfőn bejelentette lemondását a kormányfői posztról – bár a szociáldemokrata párt, a PSD éléről nem távozott. Ezzel párhuzamosan a párt vezető testülete egyhangúlag döntött arról is, hogy elhagyják a nemzeti liberális PNL-lel és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) alkotott koalíciót, minisztereik csak az új kormány megalakulásáig maradnak posztjaikon. A PNL jelezte, miniszterei esküt tettek, végrehajtják feladatukat. Kedden Ilie Bolojan ügyvivő államfő Cătălin Predoiu belügyminisztert nevezte ki ideiglenes kormányfőnek, aki legfeljebb 45 napig vezeti a kabinetet az új kormány megalakulásáig, írta a Transtelex.

Az elnökválasztás első fordulójának tehát messzire nyúltak a hullámai a román politikában. Kiss Tamás szociológussal, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezető kutatójával beszéltünk a hét első felében az első forduló tanulságairól és arról, milyen forgatókönyvek lehetségesek a második fordulóra.

A szélsőjobb felé szivárgó szocdem bázis

„Ha összeadjuk a szélsőjobbos jelöltekre adott szavazatokat 2024 novemberéből, ahhoz képest is jobb eredményt ért el Simion egymaga, növekedett a szélsőjobboldali opcióra szavazók száma és aránya is” – mondta az elnökválasztás első köréről Kiss. Szerinte ez meglepő lehet bizonyos értelemben, ugyanakkor érthető is. Három tényezőt lehet beazonosítani az eredmények mögött:

• a politikai establishment, kormánykoalíció „bénázását”;
• a politikai, ezen belül a gazdaságpolitikai kínálattal való elégedetlenséget;
• a karizmát.

Az első tényezőről azt mondta, hogy elhibázottnak tűntek a koalíció lépései az elnökválasztás alatt. Arra számítottak ugyanis, hogy előszednek egy tíz éve a fősodorból kikerült jelöltet – Crin Antonescut –, aki szerintük mindenkinek megfelel, és noha nem karizmatikus, és programja sincs, de majd a három kormánypárt támogatásával legyőzi George Simiont. A „pártok közti alkufolyamat” azonban csődöt mondott. A PSD és a PNL „valójában nem állt szervezeti szempontból teljes mértékben a jelölt mögött”, a szociáldemokraták szavazóbázisa főleg a szintén elinduló volt szocdem kormányfő, Victor Ponta felé eresztett, egyes területi szervezeteik alig kampányoltak Antonescu mellett. A liberális szavazóknál pedig nagy volt azok aránya, akik Nicușor Dant támogatták.

„A parlamenti választási kampány alatti kommunikáció is elhibázott volt”, mintha nem tudták volna eldönteni, hogyan fognak cselekedni a költségvetési hiány ellen, a megszorításokat folyamatosan lebegtették, miközben semmilyen jövőképet sem vázoltak fel a választóknak, utalt vissza a tavaly év végi szavazásra. Ez Kiss Tamás szerint „az establishment teljes inkompetenciáját mutatja”.

Az elégedetlenség a politikai kínálattal való főleg a gazdaságpolitika vonatkozásában volt döntő az elnökválasztás során. Romániában most „neoliberális piacfundamentalista konszenzus van”, az állam leépítette a szociális szerepvállalását, a rosszabb helyzetben lévő rétegektől a jobb helyzetben lévők irányába csoportosították át az erőforrásokat (pl. támogatások formájában). „Ezt a mechanizmust élezte ki rettenetes méretben a Covid”, ez ellen lázadtak fel most a romániai választók.

Simion 41 százalékát Kiss Tamás sem várta, ebben játszhatott szerepet a karizma. A szociológus eredetileg azt gondolta, hogy Simionból hiányzik a mostani ismétlésből kizárt Călin Georgescu karizmája, de a kormánypártok alkalmatlansága, ballépései, illetve a társadalmi elégedetlenség elég volt a megerősödéséhez.

Kiss szerint Romániában most az osztályalapú politikai törésvonalak dominálnak.

Korábban a regionális törésvonalak voltak erősebbek az országon belül: a jobboldali-progresszív jelöltekre az erdélyi megyék és a nagyvárosok szavaztak, a vidéket, az ország déli és keleti részét a szociáldemokraták uralták. Ez most eltűnt, osztályalapúvá vált a felosztás.

Zömmel a kétkezi munkások és az informális szektorban dolgozók szavaztak Simionra. Az informális szektor némi magyarázatra szorul: ez egy kiterjedt szféra, az ország 15 százaléka eleve az informális mezőgazdasági szektorban dolgozik, kis parcellákon földet művel, sok köztük a roma napszámos. Ide sorolhatók azok is, akik külföldi vendégmunkások, a falvakból, periferiális településekről mezőgazdasági idénymunkára járnak át a határokon. Ez így együtt már a román munkaerő egyharmada. A jóléti szolgáltatásokból ők kimaradnak, nincs egészségbiztosításuk, csak sürgősségi ellátásra jogosultak (Romániában eleve nem univerzális a tb), nyugdíj-hozzájárulásuk sincs, a nyugdíjrendszerből is kiesnek. Ráadásul nagyon alacsonyak a bérek az informális szektorban.

A diaszpórában élőknél elért magas Simion-eredmény mögött is ez áll. Kiss szerint sok román politikai elemző sem érti, hogy a nyugaton dolgozók miért nem nyugatos irányba szavaznak. Az ok, hogy ott is a szekunder munkaerőpiacon dolgoznak, alacsony bérekért, ebből adódnak az élettapasztalataik, lehetőségeik.

Dan bázisa, a képzett városi középosztály, Simion bázisának ellentettje. „Romániában volt egy jelentős gazdasági szerkezetváltás”, az ipar szerkezete is közeledni kezdett a közép-európai országokhoz, a román gazdaság már nem az alacsony hozzáadott értékű termékek előállítója. Bejött a gépgyártás, az IT-szektor, a beszállítói láncokban javult Románia pozíciója. Ezzel párhuzamosan emelkedett a GDP, a fogyasztási szint közelít a magyarhoz, lengyelhez. „Ennek a folyamatnak nyilván vannak nyertesei”, mint a nagyvárosi középosztály. Azonban ők is elégedetlenek az establishmenttel, és az „antikorrupciót támogatják”.

A régi politikai elit nagy veresége, ami történt. „Annak a fajta konszenzusnak a végét jelenti a mostani választás, ami Romániát a 2000-es évek második felétől jellemezte” – magyarázta a szakértő. Az már a tavalyi év végi eredmények alapján is látszott, hogy „beomlott a korábbi konszenzus”. Kiss szerint megerősítette a tendenciát, hogy a politikai elit az alkotmánybírósággal a „militáns demokráciát” választotta, jogi úton avatkozott be a folyamatokba – a testület törölte az első forduló eredményét, és elrendelte a választás megismétlését, majd végül az alkotmánybíróság is elutasította Georgescu fellebbezését.

Kiss Tamás szerint Simion az elnökválasztás második fordulójára a szociáldemokrata szavazóbázisból tud meríteni, többek közt Ponta szavazói is átvoksolhatnak. Eközben a másik oldalon nincs teljes összezárás Dan mögött. Úgy tűnik, az establishment szétesik, a semelyik jelölt mögé be nem soroló PSD „letolt nadrággal várja Simion államelnökségét”. Sőt, az elbukott Antonescu sem mondta ki, hogy a második fordulóban Dant támogatná. Erről a liberális-jobbközép Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) – amelynek Dan alapítója volt –, a PNL és az RMDSZ hozott csak döntést. És mivel a bizonytalanságban hagyott szocdem szavazók széles merítést jelentenek, nagyobb az esély Simion győzelmére.

Mi lesz az erdélyi magyar szavazókkal?

A székely megyékben a részvétel ugyan elmaradt az országostól, de Hargita megyében 76, Kovászna megyében 61 százalékot vitt Antonescu az első fordulóban. „A magyarlakta településeken sikerült nagy arányban leszavaztatni Antonescura a választókat”, állapította meg Kiss is. A három koalíciós pártból az RMDSZ érte el a legjobb eredményt ezen a téren, a két nagyobb párt bázisa szivárgott el inkább.

Az RMDSZ is benne volt korábban, hogy megegyeznek a szocdemekkel és a liberálisokkal arról, hogy egy „semmit sem képviselő” jelölt állításával próbálkoznak. Nem látták előre, mi jön, „nem volt B forgatókönyvük”, a választás estéjén „Kelemen Hunor is csak hebegett-habogott” – érzékeltette a meglepődést Kiss. Hozzátette, hogy az RMDSZ a második fordulóban Dant támogatja, miután „politikai szempontból benézték az egészet”.

Felmerül a kérdés, ha az államfő és/vagy a kormány is szélsőjobbos irányba megy el, mi lesz a magyarsággal. „Lehetnek magyarellenes intézkedések is”, de Kiss nem gondolja, hogy radikális kisebbségpolitikai váltás lenne ez esetben. „A kisebbségi képviselet rendszere stabil”, „a kisebbségi oktatás már 1948-tól ugyanazon a pályán mozog”, önálló intézményekben magyar nyelven tanulhatnak a magyar gyerekek. Ezt nem számolnák fel Kiss Tamás szerint. Hangulatrontó intézkedések lehetnek rövid távon.

„Hosszú távon azonban sötétebb a kép” – mondta. Ha a következő választást a Fidesz nyeri Magyarországon, elképzelhető a szerbiai forgatókönyv, hogy az AUR-ral „baráti államközi viszonyt” alakítanak ki Orbán Viktorék, ahogy tették ezt Aleksandar Vučić rendszerével. Azóta ott a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) vezetésével autokratikus irányba sodorták a kisebbségi intézményeket.

Ezt alátámaszthatja, hogy Simion egy interjúban már jelezte, közeledni kíván a magyarokhoz, az RMDSZ-hez és a Fideszhez, Orbán Viktor politikájával pedig több ponton egyetért. A szélsőjobboldali politikus azt mondta, „a bukaresti kormánypártok közül az egyetlen komoly párt, amelynek professzionális vezetése van. Szeretnék gratulálni nekik, és sok tekintetben Orbán Viktor lépéseit szeretném követni”.

Orbán Tihanyban dicsérte a román szélsőjobboldali elnökjelöltet

Mindezek után Orbán Viktor pénteken, a felújított tihanyi apátság átadóján elmondott beszédében egyetértését fejezte ki egyik kijelentésével kapcsolatban. A miniszterelnök a keresztény Európa fontosságáról beszélt, és úgy fogalmazott: „Tegnap a román elnökjelöltek vitájában megszólították Magyarországot a kereszténység kapcsán. Az egyik jelölt, Simion úr ezt mondta, idézem: »Most a nemzetek Európájának, a keresztény Európának van itt az ideje, amelyben harcolni fogunk a jogunkért, hogy európai polgárok legyünk.« Ezt nem Magyarországon mondták, hanem a szomszédos Romániában. Teljesen egyetértünk. Történelmi sorsközösségben élünk a románokkal. Nem szólunk bele a most folyó román elnökválasztási küzdelembe, de annyit üzenünk innen, a Kárpát-medence közepéről, e szimbolikus helyről, hogy biztosítjuk Románia népét és jövendő elnökét, hogy mi az összefogás és az együttműködés talaján állunk, ezért semmilyen elszigetelést, politikai retorziót nem fogunk támogatni Romániával és annak vezetőivel szemben. Mind a magyarok, mind a románok teljes jogú tagjai az Európai Uniónak és azok is maradnak. A kereszténységért és a szuverenitásért folytatott küzdelemben számítanunk kell egymásra.”

A Transtelex megkereste az RMDSZ-t, amelynek szóvivője szerint ez nem mond ellent a szövetség Simion-ellenes álláspontjának, a párt nem kér számon semmit a magyar kormányzati kommunikáció ellentmondásosságából. A Transtelex arról is írt, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön még arról beszélt, hogy a magyar kormány támogatja az RMDSZ álláspontját a romániai elnökválasztással kapcsolatban, de pénteken már azt nyilatkozta: „a magyar kormánynak nincs dolga a romániai elnökválasztással.”

Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor a hét folyamán több interjúban is hangsúlyozta, hogy Simion pártja és politikai múltja vállalhatatlan. A politikust „tökéletes kaméleonnak” nevezte, aki az anyanyelvhasználat és a magyar szimbólumok elleni perekkel, az Úzvölgye-üggyel, valamint iskolai szegregációt célzó javaslataival „meghatározta az AUR magyarellenes irányvonalát”. Az RMDSZ kizárta a koalíció lehetőségét Simion pártjával, és azt kérte az erdélyi magyar szavazóktól, hogy a második fordulóban Nicușor Dant támogassák.

Kidőlő-bedőlő koalíció

Mindeközben végleg vége az RMDSZ részvételével létrejött kormánykoalíciónak. Felállt egy ügyvivő kormány, ami mögött azonban már nincs parlamenti többség. A román kormánykinevezési rendszer némileg eltér a magyartól. Az államfő legfontosabb hatásköre, hogy kijelöli a miniszterelnököt, akinek többséget kell teremtenie maga mögött. Ha ez megvan, onnantól nem sok lehetősége van az államelnöknek, hogy befolyásolja a végrehajtó hatalmat. Így, hogy nincs kormányfő, és csak ideiglenes kormány van, a következő államelnök, Simion vagy Dan szabad kezet kap, hogy új kormányfőt kérjen fel.

„A szociáldemokrata párt letette a fegyvert az elnökválasztás második fordulója előtt” Kiss Tamás szerint, így már „konfliktusos kohabitáció” sem igen lesz a fő pártok között. Kiss hozzátette: „Már azzal megásták a saját sírjukat, ahogy az elmúlt 4-5 hónapban viselkedtek”, nem volt jövőképük, politikai programjuk, csak lebegtették, hogy megszorításokra lesz szükség. Egyik establishment párt se tudott a második fordulóba jelöltet juttatni egyik elnökválasztáson sem.

A PSD „a megsemmisülés határára jutott” Kiss Tamás szerint. Súlyosbíthatja a helyzetüket a kormányváltás, bár lehet, hogy a PSD-n belül egy olyan forgatókönyv is létezhet, miszerint az AUR-ral alakítanak kormányt. Az biztos, hogy a helyi beágyazottságuk megvan még, az önkormányzati választást ugyanis megnyerték tavaly. Politikai program és jövőkép nélkül viszont „nincs különösebb esélyük, nagy jövőjük”, nem látszik a megújulás képessége – fejtegette a szociológus. „Marcel Ciolacu egy bukott miniszterelnök”, akinek idővel a PSD éléről is távoznia kell. Hogy ki lehet az utódja, az nagy rejtély, ugyanis „kétgenerációnyi szociáldemokrata vezetőt is betett a darálóba” a korrupcióellenes ügyészség az eljárásaival. A liberálisok is elég hasonló helyzetben vannak, bár nekik ott van Ilie Bolojan, aki Klaus Iohannis lemondása óta ideiglenes államfő, az ő neve „kevésbé erodálódott”.

Több név kering, hogy ki lehet az új kormányfő, de „meg kell várni, végül ki nyeri az elnökválasztást”.

Az AUR esetén Victor Ponta is szóba jöhet, főleg ha megpróbálja megszerezni magának a PSD-t. A PSD élére is – a jelenleg párton kívüli – Ponta jöhetne, de „ő is lejárt politikai termék”, bár most jól kalkulált, független elnökjelöltként szerzett 13 százaléka megerősítette őt, és már be is sorolt Simion mögé. Kiss megismételte, Ponta ugyanakkor nem friss arc, neki is akkor volt a fénykora, mint Antonescunak. Anno megbukott államfőjelöltként, a második fordulóban Iohannis legyőzte 2014-ben. Miniszterelnökként pedig belebukott a bukaresti Colectiv klub tűzvészébe, ami 64 életet követelt 2015 őszén.

Kiss Tamás szerint nagyobb az esélye, hogy nem lesz előrehozott parlamenti választás. A jelenlegi parlamenttel lesz inkább egy másféle kormánytöbbség: PSD-AUR, ha Simion nyer, ha viszont Dan, akkor a jobboldali pártok, a PNL, az USR és az RMDSZ állhatnak össze.